„Leírhatatlan volt az az érzés, amit akkor az ember érez” – Krausz Ferenc hazajött, és beszélt a kutatásairól
A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer Laboratórium, mely "ékkövünk", ehhez abszolút alkalmas helyszín - fogalmazott Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Krausz Ferenc kiemelte, hogy még a leggazdagabb, a legerősebb gazdasággal rendelkező országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy minden tudományterület élvonalába kerüljenek.
- hangsúlyozta a fizikus. Hozzátette, hogy a megfelelő források rendelkezésére bocsátása önmagában nem jelent automatikusan világszínvonalat, ahhoz az infrastrukturális és a személyi feltételek is szükségesek.
Krausz Ferenc családi hátteréről elmondta, hogy édesapja kőművesként, édesanyja pedig szintén kétkezi munkásként gyárban, valamint takarítónőként dolgozott. "Azt megtanultam otthon, hogy a megélhetést azt munkával kell biztosítani" - fogalmazott.
Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki szerzett diplomát, majd Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával. Az ott elért eredményei alapozták meg kutatásának későbbi sikerét - mondta, megjegyezve, hogy később Németországban kutatott tovább.
Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé - hangsúlyozta Krausz Ferenc.
A fizikus felidézte, célja az volt, hogy megértse az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat 2001-ben kutatócsoportjával állította elő és mérte. "Leírhatatlan volt az az érzés, amit akkor az ember érez" - fogalmazott.
Azt mondta, ez a célja annak a projektnek, melynek részeként az egész országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer ember bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellett saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt.
Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a tudományra, a kutatásra - fogalmazott Krausz Ferenc.
- tette hozzá a fizikus.
Mielőtt valaki kutató lesz, szenteljen elég időt arra, hogy teljes bizonyossággal el tudja dönteni, hogy a kutatásban örömét leli-e - mondta. "Arra menjünk, amerre azt az utat látjuk, mely lenyűgőz bennünket" - tanácsolta a jövő kutatóinak a Nobel-díjas magyar fizikus.
Az MTI az interjú leiratából kihagyta a a tanári szakma helyzetéről szóló bírálatot, a 444.hu viszont részletesen elírta:
„Vannak Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink, Vermes tanár bácsijaink. Hogy ők hogyan keletkeznek, ahhoz én már nem értek, de talán ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy
hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis, ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj.”
