News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Lehetnek még váratlan fordulatok az alakuló majomhimlőjárvány alatt a tudósok szerint

Úgy vélik, a járvány több hónapig is elhúzódhat. A himlőoltások megszüntetése miatt az 50 év felettieken kívül szinte alig vannak védett emberek a világon.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. május 26.


Link másolása

hirdetés

A himlőoltások 40 évvel ezelőtti világméretű leállítsa miatt szinte borítékolható volt, hogy előbb-utóbb kirobban egy himlőjárvány - írja a The Guardian tudósok véleménye alapján. Csak az Egyesült Királyságban 14 új beteget azonosítottak kedden, amivel összesen 70-re nőtt az országban ismert esetek száma.

A himlőoltásokat a legtöbb országban még 1980 előtt beszüntették, miután az Egészségügyi Világgyűlés a betegséget felszámoltnak tekintette. Mivel a vakcina a majomhimlő ellen is védelmet nyújt, így ezt a fertőzést is kordában tartotta az afrikai országokban.

Az oltás beszüntetésével azonban egyre csökkent a majomhimlő ellen védett emberek száma, emiatt a vírus könnyebben terjedhet állatokról emberre, majd az emberek között is, ami pedig növeli egy komoly járvány kialakulásának kockázatát.

Dr. Romulus Breban, a párizsi Pasteur Intézet kutatója szerint a tudósok már egy ideje számoltak a himlőjárvány kitörésével. A tudós csapata például egy matematikai modellezés alapján arra jutott, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban a majomhimlő elleni immunitás az 1980-as évek eleji 85 százalékról 2012-re 60 százalékra csökkent. Ráadásul az afrikai országban 2020-ban 4000 gyanús esetet rögzítettek, ezek közül 171 esetben a beteg nem élte túl a fertőzést.

Breban szerint a társadalmi immunitás tulajdonképpen a nullával egyenlő. Habár az 50 év felettiek védettek lehetnek, de a fiatalabbak közül szinte senki. Ennek ellenére a kutató szerint a járvány megfékezhető, egyúttal oltási kampányokat javasolt azoknak az országoknak, ahol a majomhimlő már megjelent.

hirdetés

2022-ig csupán néhány majomhimlős esetet jelentettek az Egyesült Királyságban, melyek kivétel nélkül nigériai utazásokhoz kapcsolódtak. A mostani első brit esetet még május 7-én azonosították, azóta már 16 országban összesen 300 feletti a fertőzöttek száma.

A tudósok ugyanakkor még nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy mi történhetett, így az sem biztos, hogy egy új mutációnak köszönhetően terjed gyorsabban a vírus. Sokkal inkább tűnik a mostani kitörés egy véletlenszerű eseménynek a kutatók szerint.

Graham Medley úgy véli, nem valószínű, hogy az esetek száma a Covidhoz hasonlóan „robbanásszerűen megnövekszik” a lakosság körében. A fertőző betegségek specialistája szerint azonban a járvány több hónaposra is elhúzódhat, mivel folyamatosan csökken majd az érintkezések száma, de ez nem fékezi meg teljesen a terjedést.

„A Covidhoz hasonlóan a majomhimlőjárvány előrehaladtával is fordulatokra számíthatunk”

- tette hozzá.

Hangsúlyozta: jelenleg a járvány elsősorban a szexuálisan aktív, fiatal férfiakat érinti, de más esetek is elképzelhetők, amikor megteremtődnek a vírus átvitelének feltételei. Ráadásul minél tovább tart a járvány, annál nagyobb eséllyel mutálódik a vírus és találhatja meg a terjedéshez szükséges réseket.

Az Egyesült Királyság kutató közben egy ígéretes vírusellenes szer fejlesztésén dolgoznak. A Tecovirimattal 2018 és 2021 között kezelt betegeknél rövidült a kórházi kezelés időtartama, valamint a fertőzőképesség is hamarabb megszűnt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Valamit találhatott a NASA a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt
Az is lehet, hogy bizonyítékot talált a Juno űrszonda az első Földön kívüli óceán létezésére.

Link másolása

hirdetés

60-160 kilométer mély óceán is lapulhat a tudósok szerint a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt, írja a Mashable. A NASA űrszondája egészen közelről, 350 kilométeres magasságból készített felvételeket az Europáról. Legutóbb több mint két évtizede jártak ilyen közel a hold felszínéhez.

A Juno műhold műszerei ilyen távolságból képesek voltak adatokat gyűjteni az Europa 15-25 kilométer vastagságú jégpáncéljáról.

Az elemzés után hamarosan kiderülhet, hogy valóban víz borítja-e az égitest felszínét.

A tudósok régóta gyanítják, hogy a hold alkalmas lehet az élet kialakulására. Az is elképzelhető, hogy éppen itt bukkannak először a földin túl újabb óceánra a naprendszerben.

A csütörtökön közölt fotón jól látszik, hogy az Europa felszínén egyenetlen, repedezett a jég. Azt sem lehet kizárni, hogy a felszín latyakos, és a jégpáncél alatt melegebb áramlatok működnek.

A szakértők szerint óriási siker a Juno mostani felfedezése,

de hogy pontosan mit találtak, arra még néhány hónapot várni kell.

hirdetés

Az űrszonda csütörtöki fotóját itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
2.6 milliárd forintos villanyszámlát kell kifizetnie jövőre a szegedi lézerkutató központnak
Az intézet mellett állami támogatással új napelempark épül, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd a későbbiekben.

Link másolása

hirdetés

A szegedi lézeres kutatóintézet az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye.

Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, de most sokkal nagyobb kiadás várható. Ettől függetlenül pénzügyi gondokra nem számítanak, a kutatások zavartalanul folyhatnak. A jövő évben új napelem-parkot telepítenek, ami a működéshez szükséges áram nagy részét helyben előállítja majd az intézetnek - számolt be róla a Telex.

A lézeres kutatóintézetben az elmúlt évek során azért nőtt az energiafelhasználás, mert az újabb berendezéseket egymás után helyezték üzembe. A takarékosság szem előtt tartása miatt a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége

– válaszolta Dr. Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.

A legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések. Az áramhoz képest a gáz ára csak a tizede.

Szabó professzor azzal számol, hogy a tavalyi, mintegy 280 millió forintos éves villanyszámla helyett jövőre már 2.6 milliárd forintot kell kifizetni.

Ez azonban egyelőre nem okoz pénzügyi gondokat, mert az ELI-nek vannak tartalékai.

hirdetés

Ráadásul a tervek szerint 2023-ban elkészülhet az intézet mellett az állami támogatással épülő, új napelempark, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a közbeszerzését már elbírálták, így a 2023 év végén lejáró áramszerződés után sem kell aggódni.

Pedig az energiahiány, illetve az áremelkedés a legnagyobb európai tudományos kutatóhelyeken is gondokat okozhat. Az LHC, a francia–svájci határ mellett működő, Nagy Hadronütköztető nevű kutatóközpont nehéz helyzetbe került, mert egymaga annyi elektromos energiát fogyaszt el, mint egy kisváros - írta a Rakéta.

Mivel az LHC a francia elektromos hálózatról kapja az áramot, a Nagy Hadronütköztetőt részben vagy időszakosan le kell állítani a télen, mert a franciák közül sokan villannyal fűtenek, így télen a fogyasztás a nyári kétszeresére nő.

A szegedi központ kutatási berendezései a világon egyedülállóak. Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

hirdetés

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

hirdetés

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Orvosi szupercsapat műtött meg egy kétnapos kisbabát Pécsen
Új műtéti eljárásokat tanítottak meg amerikaiak a Pécsi Tudományegyetemen.

Link másolása

hirdetés

Orvosokból, nővérekből, gyermek-aneszteziológusokból, altató asszisztensekből álló szupercsapat érkezett a közelmúltban Pécsre az Egyesült Államokból, akik új műtéti eljárásokat oktattak az egyetemen - írja a pecsma.hu.

A CTO (kolorektális amerikai munkacsoport) szakemberei bonyolult bélrendszeri fejlődési rendellenességgel született gyermekeket műtöttek, egyúttal az itteni orvosokat is kiképezték a speciális eljárásra, amit ittlétük alatt élő közvetítés segítségével tettek elérhetővé.

Összesen kilenc bemutató műtétet tartottak, melyekre a környező országokból is érkeztek gyermeksebészek és gyermekgyógyászati asszisztensek.

A legkisebb páciens egy kétnapos kisbaba volt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: