Kiderült milyen lesz a tél: durva hidegbetörésekre készülhetünk, egy szokatlan jelenség okozhatja a rendkívüli időjárást
A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a sarkkörök felett kavargó poláris örvény, vagy más néven sarki örvény, a szezonban először november második felében, 26-a környékén gyengülhet meg jelentősebben. Ennek a felszínen nagyjából 5-10 napon belül lehetnek érezhető hatásai, ami Európában és Észak-Amerikában is időszakos hidegbetöréseket okozhat. Az Egyesült Államok közép-nyugati részét már ezen a héten elérte egy jelentős hidegbetörés, Michigan államban és New York városában pedig már jelentős mennyiségű hó is hullott.
Európára nézve a hosszú távú előrejelzések szerint nem lesz átlag alatti a tél átlaghőmérséklete, ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy
Magyarországon a poláris örvény meggyengülése már a jövő héten is éreztetheti hatását, amikor több hullámban érkezik a sarkvidéki eredetű hideg levegő. Míg Észak-Amerikába a sarki örvény gyengülése esetén a fagyos levegő akadálytalanul áramlik Kanada felől, addig Európában általában a kontinens „egyik fele hideget, a másik meleget” kap, és megjósolhatatlan, hogy a határvonal hol húzódik majd.
Az USA-ban az idei tél valamivel hűvösebb lehet az átlagosnál, és mindenképpen hidegebb, mint a tavalyi. Az elemzések szerint a közép-nyugati államokban a háztartások várhatóan 2 százalékkal többet költenek majd gázfűtésre, míg az elektromos fűtés költsége – amelyet főként az USA déli részén használnak – körülbelül 4 százalékkal emelkedhet.
A sarki örvény egy nagy, ciklonális terület, amely az északi félteke felett forog, és a földfelszíntől egészen a sztratoszféra felső határáig, több mint 50 kilométeres magasságig terjed. A Weather on Maps szakemberei szerint a jelenséget úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas hideg levegő hengert. „Egy hatalmas hideg levegő hengert vagy búgócsigát kell elképzelnünk, ami minél gyorsabban forog, annál stabilabb” – mondták. Amikor az örvény erős és stabil, a hideg levegő lényegében csapdába esik a sarkkörök felett. A hatása akkor válik érezhetővé, amikor az áramlás meggyengül, az örvény szabályossága megbomlik, és a hideg utat talál magának dél felé.
A poláris örvény legyengülése egyáltalán nem ritka folyamat, legalább minden második, harmadik évben történik hasonló, ami sokszor nem az egész télre, inkább csak néhány hétre van hatással. A szakemberek szerint a jelenség ténye nem tekinthető különlegesnek, ugyanakkor „az szokatlannak számít, hogy a polar vortex meggyengülése ilyen korán, már novembereben következik be”. A folyamat inkább a téli időszak vége felé szokott végbemenni.
A korábbi évek adatai alapján Magyarországon egyértelmű melegedő trend figyelhető meg a téli hónapokban is. A fagyos napok száma az elmúlt bő 100 évben mintegy harmadával csökkent, a havas napoké pedig az elmúlt 10 évben zuhant be látványosan. Szinte minden telünk melegebb a 30 éves átlagnál, ami már egy viszonylag enyhe időszakot, az 1991–2020 közötti éveket jelenti. Ennek fényében már az is „különösen” hideg lenne, ha a múlt század közepén jellemző átlagokat regisztrálnánk, soknapos országos fagyok alakulnának ki, vagy a hótakaró napokig megmaradna. Az idei nyár egyébként a hetedik legmelegebb volt hazánkban, és súlyos aszályhelyzet alakult ki, amely az Alföld egyes területein szinte az egész szezonban fennállt.
Forrás: Portfolio
