hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Karikó Katalinék felfedezése áttételesen a HIV vakcina elkészítését is elősegítheti

A messenger RNS technológiát felhasználnák ahhoz, hogy a HIV vírussal szembeni ellenanyagot termeltessenek.
Pörös Izabella cikke - szmo.hu
2021. február 24.

hirdetés

A közelmúltban több olyan tudományos publikáció is megjelent, ami a HIV vírus ellen alkalmazott technikához teljesen új irányt mutat. Többek között a Science Daily tudományos oldal beszámolt egy új, lehetséges vakcináról, amely nemcsak megelőzi, hanem már a fertőzés szakaszában is jó eséllyel veszi fel a harcot a HIV vírus ellen. Az oltóanyag egészen új területet nyit meg a vírus elleni vakcinakutatásban.

"A jelenlegi járvány ezt a folyamatot felgyorsította, talán 4-5 évvel. Most már a gyakorlatban is bizonyította a messenger RNS technika, hogy lehet ilyen alapon vakcinát készíteni. Tehát Karikó Katalinnak ez a felfedezése áttételesen a HIV vakcinát is elősegíti"

- mondta Dr. Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének egyetemi tanára a Szeretlek Magyarországnak.

A világon körülbelül 36 millió ember halt meg AIDS-ben, és 38 millió HIV fertőzöttről tudunk. A vírust 1984-ben azonosították, és ma már több mint 30 gyógyszerrel rendelkezünk a fertőzés ellen. A fejlett országokban a fertőzötteket viszonylag stabil állapotban tartják, vagyis nem romlik az állapotuk, kezelésre azonban életük végéig rászorulnak. Óriási az igény HIV vakcinára, még a fejlett országokban is, ahol hozzájutnak a fertőzöttek a gyógyszerekhez.

"Egyedüli megoldás - már negyven év óta tudjuk ezt - a vakcina. Viszont nem tudjuk pontosan, hogy hogyan kell megcsinálni" - mondja Dr. Nagy Károly, aki több mint 35 éve folytat HIV kutatásokat. Az ő laboratóriuma igazolta 1985-ben az első magyar HIV fertőzöttet.

Jelenlegi gyógyszerek

A HIV egy úgynevezett RNS retrovírus, amely egy speciális enzimet, RT-t (reverz transzkriptáz) használ. Ennek felfedezéséért orvosi Nobel-díjat kaptak amerikai kutatók, ugyanis megváltoztatta a genetikai információ addig ismert útját. Addig a DNS-RNS-fehérje terjedési vonalat ismerték. A HIV vírus tanulmányozása közben viszont felfedezték, hogy létezik egy másik út is, vagyis amikor az információ nem DNS-ben, hanem RNS-ben tárolódik, és az enzim ezeket a genomiális RNS-eket formálja át DNS-sé, és csak utána indul el a DNS-RNS-fehérje út.

hirdetés

A HIV vírus ellen használt jelenlegi gyógyszerek a vírus szaporodásához szükséges enzimeket gátolják. A vírus három lényeges enzimmel rendelkezik, amelyek részt vesznek a szaporodásában.

A reverz transzkriptáz enzim a vírus RNS genomot DNS-sé alakítja át, és ez a DNS beépül a gazdasejt DNS-ébe, mint egy gén, és ott is marad.

"A probléma az, hogy a vírusgenomok az immunológiai védekezés szempontjából rendkívűl fontos T-limfocitákba épülnek be. Ha ezeket mind elpusztítjuk, akkor ugyanott vagyunk, nincs védettség, nincs immunrendszerünk."

A másik, a proteáz enzim, a vírusfertőzés és a vírusszaporodási ciklus utolsó fázisában az addig elkészült vírusfehérjéket a megfelelő, rövidebb méretűre vágja, és ettől válik a vírus fertőzővé. Ráadásul a fertőzés korai ciklusában is aktív.

Valamint a harmadik, az integráz enzim, amelyik szabályozza és felelős azért, hogy a DNS-sé átalakított vírus genom a sejt DNS-be mint egy gén, beépüljön. Ezen enzimek működését akadályozzák meg a ma használatban lévő gyógyszerek. Egy probléma van velük, mindegyik rendkívül toxikus, mérgező.

"A jelenlegi kutatások egy része ennek a toxicitásnak a tompítására irányul, de sok próbálkozás történik azzal kapcsolatban is, hogy valahogyan meg tudjuk akadályozni a vírus belépését a sejtbe, ugyanis a jelenleg használatos gyógyszerek csak akkor hatnak, amikor a vírus már megfertőzte a sejtet."

Vírusok ellen számtalan vakcinát lehet készíteni teoretikus alapon. "Körülbelül 70 féle HIV vakcinakísérlet van. Az a baj velük, hogy amíg beoltottak 30-40 embert, addig működött, amikor 1000 embert, akkor nem. Nem tudtuk, mi az oka. Egészen mostanáig. Eddig ugyanis csak a T-limfocitákra koncentráltunk, amelyek az emberi immunrendszernek a végrehajtó sejtjei, ez a vírus ezeket pusztítja el tömegével. Ezt nem lehet reprodukálni. Egy-két esetben tudtak csak speciális csontvelőátültetéssel gyógyulást elérni, illetve a vakcinák nem általános ellenanyag termelést váltottak ki."

A HIV vírus hihetetlenül gyorsan képes változni. A szaporodási ciklusa 24 óra, vagyis a bejutás után egy nappal már kész vírusok vannak a szervezetben. Sok vírusnak több napig tart ugyanez a ciklus. Olyan gyorsan szaporodik, hogy ezt a szervezetben az ellenanyag termelés nem tudja követni.

"Az új kutatás alapját az adja, hogy a kutatók vizsgálták a fertőződésen átesett betegeket. Több milliót. Azt akarták tudni, hogy milyen jellegű ellenanyag termelődik bennük.

Nagyon ritkán, kevesebb, mint egy az egymillió fertőződés közül találtak olyan ellenanyagot, amelyik mindenfajta HIV vírus ellen semlegesítő, úgynevezett neutralizáló hatású volt. Ezeket nevezik széles spektrumú ellenanyagnak.

Ez azt jelenti, hogy létezik ilyen, mivel a természet ilyet elő tudott állítani. Rájöttek, hogy az ellenanyagokat a vérben lévő speciális B-limfociták termelik. Az amerikaiak azt mondják, hogy egymillió B sejtből egy ilyen van, amelyik képes erre."

Áttörés

"Már tavaly ősszel hallani lehetett olyan eljárásról, amivel megtalálják ezeket a ritka B sejteket, és stimulálni is lehet őket, hogy több ellenanyagot termeljenek. Ezen most több egyetem, biotechnológiai cég dolgozik. Ennek a kutatási eredménynek most az a jelentősége, hogy elkezdték embereken is kipróbálni."

William Schief, a Scripps Research professzora és immunológusa, valamint a IAVI (Nemzetközi AIDS Oltási Kezdeményezés) Neutralizáló Antitest Központ vakcinavezetési igazgatója, akinek a laboratóriuma kifejleszette az oltást, bejelentette, hogy a ritka immunsejtek termelésének stimulálásában, amelyek szükségesek a gyorsan változó vírus elleni antitestek előállításának folyamatához, a 48 egészséges felnőtt önkéntesből a vakcinát kapó résztvevők 97 százalékánál észlelték a kívánt választ. A kutatás széleskörű együttműködésnek köszönhető, a klinikai vizsgálat két helyszínen zajlott: a washingtoni George Washington Egyetemen (GWU) és a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központban. A résztvevők placebót vagy két adag vakcinavegyületet kaptak.

"Ki tudták mutatni ezeket a széles spektrumú ellenanyagokat. Ez egy óriási dolog. Meg tudták állapítani, hogy a HIV vírusnak melyek azok a konzervatív régiói, amelyek nem változnak, amik alapvetően szükségesek ahhoz, hogy épségben, adott szerkezetben meglegyen a vírusban, hogy az fertőző legyen. Megtalálták azt a módszert, amivel ki tudják választani ezeket a ritka B sejteket a szervezetben, amelyek ezek ellen ellenanyagot termelnek. Az összes vírusmutánsban azonosak ezek az egységek."

Következő lépésként a Scripps Reseach az IAVI a Moderna biotechnológiai céggel együttműködve - akik a messenger RNS vakcinát állítják elő a Covid ellen is -, most azon dolgoznak, hogy ugyanolyan messenger RNS technikával bizonyos mértékig szelektíven stimulálni lehessen ezeket a nagyon ritka B sejteket, hogy még több ilyen, széles körben neutralizáló ellenanyagot termeljenek.

Ez egyelőre egy elméleti elképzelés, még nem tartanak az állatkísérletnél. Ha ez működik, akkor az influenza, a zika, valamint a hepatitis vírus elleni vakcina kifejlesztésére is fel lehetne használni. Sőt, még malária elleni vakcinához is.

Léteznek preventív, vagyis megelőző vakcinák, és terápiás vakcinák, amelyeket a már megfertőződött embereknek adnak. A preventív vakcinák a tapasztalatok szerint hatékonyabbnak bizonyulnak. "Ez az újfajta vakcinakísérlet úgy tűnik, mind a kettőre jó."

Magyar kísérletek

Kísérletek itthon is folynak. "Amazóniai különböző növényekből, cserjékből, fákból előállított tisztított hatóanyagokat vizsgálnánk. Ezeknek a nagy része flavonoid (citrus féle, gyümölcsökben lévő gyűrűs, nagy molekulájú vegyületek). Egy japán kooperációban készül mindez. Ők egyféle flavonoidot vizsgáltak, és kimutatták, hogy sejtszaporodás-gátló hatása van. Kimutatták, hogy bizonyos enzimet is gátol. Mi egy korábbi munkánkban kimutattuk, hogy az általunk használt vegyület is ugyanezt az enzimet gátolja. Felmerült bennem a gondolat, hogy akkor bizonyos flavonoidok a HIV ellen is jók. Elkezdtük a japánok által elküldött flavonoid vizsgálatát."

A vizsgált flavonoidnak kimutathatóan nincs magas toxicitása, valamint a HIV elleni hatása is eredményes lett.

A kutatás még folyamatban van, de a magyar szakemberek azt remélik, hogy az Amazonas vidékén teljesen újonnan kivont növényi anyagok vizsgálatával folytathatják a kísérleteket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Rusvai: Nem igaz, hogy a Sinopharm nem hatékony, csak nem mindig vált ki megfelelő immunválaszt

A víruskutató szerint akinél nincs megfelelő antitestszint a második adag után három héttel, az kapjon egy harmadikat is, méghozzá másfajta vakcinát, mint amiből az első kettőt kapta.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, megjelent a WHO jelentése a kínai Sinopharm vakcináról, amelyben a szervezet erős kétségeket fogalmazott meg: szerintük nincs elég bizonyíték az oltóanyag hatásosságára.

Igaz, hozzátették azt is: nem állítják, hogy a vakcina hatástalan lenne, csupán azt, hogy ennek ellenkezője sincs egyelőre alátámasztva tudományos bizonyítékokkal, tehát további kutatásokra van szükség.

De vajon van-e oka aggodalomra annak a több százezer magyarnak, aki az elmúlt hónapokban ezt az oltóanyagot kapta?

„Mindenképp indokoltnak tartom, hogy akinél nem alakult ki mérhető immunválasz a második vakcina beadását követő harmadik hétig, azok egy harmadik adag vakcinát is kapjanak, mégpedig lehetőleg más típusúból, mint az első kettő” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rusvai Miklós víruskutató, hozzátéve: nemcsak a Sinopharmra gondol, hanem bármelyik másik oltóanyagra, amelyikre igaz a fenti állítás.

hirdetés

A dolgot nehezíti, hogy az antitest-vizsgálatok jelenleg önköltségesek, nem zajlik olyan állami felmérés, ami ismert lenne a közvélemény előtt, és ez a szakember szerint politikai döntés.

De mint mondja, legalább az elvárható lenne, hogy aki saját zsebből kifizet egy ilyen vizsgálatot, ami aztán negatív lesz, neki kínálják fel a harmadik oltást. Ha van szabadon elérhető vakcina, akkor akár azonnal a teszt eredménye után.

Ami a kínai vakcina hatásosságát illeti: a Rusvai által látott szerológiai tesztek között is van több olyan, ami magas ellenanyag-szintet mutat Sinopharmmal oltottak esetén is. Emiatt szerinte nem lehet azt mondani róla, hogy nem hatékony, legfeljebb annyit, hogy bizonyos személyek esetében nem váltja ki a megfelelő immunválaszt.

„De mindaddig, amíg nem készül átfogó, reprezentatív vizsgálat minimum 1000 ember bevonásával, olyat ne állítsunk, hogy hatástalan” – fogalmaz.

A WHO aggályait persze meg kell vizsgálni Rusvai szerint is, ettől függetlenül a vakcina alkalmazását továbbra sem függesztené fel, mivel a hatékonyságával szemben ugyan merültek fel kételyek, az ártalmatlanságához azonban nem fér kétség.

„A járványhullám megfékezésében biztosan szerepet játszottak az eddig beadott Sinopharm-vakcinák is, de a továbbiakban, ha már megfelelő bőséggel áll rendelkezésre más típusú oltóanyag is, el kell fogadni a szabad választás lehetőségét” – mondta, többek között arra utalva, mekkora tülekedés volt Pfizerért múlt pénteken.

Rusvai úgy véli, az elsődleges cél az, hogy minél több ember védettséget szerezzen – ha valaki csak egy bizonyos fajta vakcinát fogad el, akkor neki azt kell adni, még azon az áron is, hogy a többiből (például a kínaiból) esetleg lesz olyan, ami nem kerül felhasználásra.

„Ne ragaszkodjunk a Sinopharmhoz csak azért, mert rengeteg van belőle raktáron: ha közben már érkezett másfajta is, adjuk a döntést az emberek kezébe! Az influenza elleni évente változó oltóanyagnak is jelentős részét ki kell dobni minden évben, ez sajnos benne van a pakliban” – foglalja össze.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Egyre több országban terjed az indiai mutáció – ezt tudjuk eddig róla

A Virológia Pécs oldalán Jakab Ferenc írta le, mi derült ki eddig a koronavírus indiai variánsáról.
Címkép: Trinity Care Foundation/Flickr - szmo.hu
2021. április 28.

hirdetés

2020 októberében jelent meg az új variáns Indiában, amelyben összesen 13 mutációt azonosítottak. Ezek közül kettő jelentősebb változást kell számon tartani, amelyek a tüskefehérjét kódoló génszakaszban következtek be. A két mutáció már ismert volt, de most egy törzsben, egyszerre jelent meg – Jakab Ferenc a Virológia Pécs oldalán foglalta össze, mit tudunk eddig az egyre több európai országban felbukanó indiai mutánsról.

Jakab szerint egyelőre nem biztos, hogy az Indiában megugró fertőzési szám egyértelműen csak az új variáns megjelenéséhez köthető. Ugyan az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az új mutáció hatására a vírus hatékonyabban fertőzi az emberi sejteket, de a kutatók feltételezése szerint az indiai variáns nem terjed olyan gyorsan, mint a brit mutáció.

Az indiai mutánst 2021 első negyedévében kimutatták már Angliában, az USA-ban és további 21 országban, de még nem lehet tudni, hogy lesz-e „ereje” olyan mértékben terjedni, mint a brit variánsnak – tette hozzá.

Jakab lát arra esélyt, hogy az új mutációk miatt a vírus valamilyen szinten elkerülheti a mostani oltások által generált immunválaszt. Amennyiben így lesz, előfordulhat az ismételt megbetegedés, de ebben az esetben a tünetek jóval enyhébek lehetnek, mint az első fertőzés esetén.

A kutató szerint a variánsok kialakulása és az átoltottság között egyértelmű összefüggés van.

hirdetés
Minél többet oltunk, annál kevesebb lehetőséget adunk a vírusnak a fertőzésre és így a replikáció következtében kialakuló variánsok, mutánsok megjelenésére

– hangsúlyozta.

Mive a koranvírus egy RNS vírus, folyamatosan új variánsok jönnek létre, ezt pedig csak a tömeges átoltottsággal lehet megállítani.

"A remény az, hogy lassan, csökkenő amplitúdóval, de szépen lecseng, kiég a járvány. Az átoltottság, a járványügyi intézkedések, valamint azok maradéktalan betartása nagyban befolyásolja a világjárvány kimenetelét" –  magyarázta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

40 napot töltöttek egy barlangban elszigetelve egy francia kísérlet résztvevői

Többek közt azt vizsgálták, hogyan alkalmazkodik az emberi agy az időmérés hiányához.
Fotó: Free-Photos/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. április 25.

hirdetés

40 nap elszigeteltség után szabadult ma egy barlangból egy francia önkéntesekből álló csoport. A kísérlet azt vizsgálta, hogyan alkalmazkodnak az emberek az elszigeteltséghez ilyen hosszú időn keresztül - írja a BBC.

A 15 résztvevő telefon, óra és napfény nélkül élt a Lombrives-ban, Franciaország délnyugati részén található barlangban. Sátrakban aludtak, maguk gondoskodtak az áramellátásról, és nem volt kapcsolatuk a külvilággal.

A projekt azt is vizsgálta, hogyan hat az emberekre az, ha teljességgel elveszítik a tér- és időérzéküket. Az úgynevezett Deep Time kísérlet szombaton ért véget, amikor a 27 és 50 év közti résztvevők, nyolc nő és hét férfi végre elhagyhatták a barlangot. A kísérletet vezető tudósok egy nappal korábban látogattak el hozzájuk, hogy jelezzék, a projekt a végéhez közeledik.

A mosolygós, de kissé összezavarodott csapatot tapssal köszöntötték. Egyelőre mindenki napszemüveget viselt, amíg a szemük újra alkalmazkodik a világossághoz.

A projektet irányító francia-svéd kutató, Christian Clot szerint úgy tűnt, mintha az idő lassabban telt volna a barlangban. Egy önkéntes, a 33 éves Marina Lancon olyannak találta a kísérletet, “mintha benyomnánk a szünet gombot az életen”.

Az elszigeteltség során a csoportnak anélkül kellett megszervezni bizonyos feladatokat, hogy (az idő használatával) határidőt rendeltek volna hozzájuk. Ehelyett a biológiai órájukhoz és az alvásritmusukhoz alkalmazkodva kellett rendszerbe foglalni a napjaikat.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Hogyan úszhatnánk meg ma a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida becsapódását?

A hegyméretű Chicxulub 54.000 km/órás sebességgel csapódott be, 30 kilométer mély krátert vájt, és 25 trillió tonna földtörmeléket lőtt ki a levegőbe.
Pixabay - szmo.hu
2021. április 27.

hirdetés

A nap, amikor 66,5 millió évvel ezelőtt a Chicxulub nevű aszteroida becsapódott a mai Mexikó Yucatán-félszigetén, a földi élet egyik legsúlyosabb következményekkel járó pillanata volt. Ütközése bolygónkkal 100 milliószor nagyobb energiát szabadított fel, mint a valaha felrobbantott legnagyobb termonukleáris fegyver.

Ez a kataklizma vetett véget a dinoszauruszok uralmának, és megölt minden, mosómedvénél nagyobb szárazföldi emlőst. Végítéletszerű korszak kezdődött a Földön. Túlélhetne-e egy hasonló becsapódást az emberiség? Erre kereste a választ a Wired.

A lap idézi Charles Bardeent, az amerikai Nemzeti Atmoszférakutató Központ (NCAR) klimatológusát, aki szerint van esély a túlélésre, ha a megfelelő kontinensen, megfelelő környezetben és tengerszint feletti magasságban, biztos óvóhelyen tartózkodunk, amikor a katasztrófa bekövetkezik. De csak akkor van némi sanszunk, ha éppen a bolygónak a becsapódással ellentétes oldalán vagyunk.

Egy fénylő csillag 72.000 km/órás sebességgel lép be a földi atmoszférába. Ilyen sebességnél az atmoszféra úgy viselkedik, mint a víz.

A kisebb kövek, a meteorok úgy csapódnak bele a légkörbe, mint a kavicsok egy tóba. Nagy magasságban gyorsan lelassulnak. Vagy elégnek a levegővel való súrlódás során, vagy pedig egészen 263 km/óráig lassul a sebességük.

A hegyméretű Chicxulub azonban egészen a becsapódásig megőrizte sebességét, és az atmoszféra közel 100 kilométerét 3 másodpercnél rövidebb idő alatt tette meg.

hirdetés

Egy ilyen gyors zuhanásnál az erős nyomás alatt több ezer fokra forrósodik fel a levegő. Még mielőtt Chicxulub földet ért, a sűrített, szuperforró levegő gőzzé változtatta azt a sekély tengert, amely a Yucatánt borította a késői Kréta-korban. Ezredmásodpercekkel később a meteorit 54.000 km/órás sebességgel csapódott a kőzetágyba, és ez rögtön elindított több, csaknem egyidejű folyamatot.

A becsapódó meteor olyan nyomást gyakorol a talajra és a kövekre, hogy azok folyékonnyá válnak. Emiatt alakulnak ki a jellegzetes, kör alakú kráterek. A föld hullámzása ugyanis szinte pontosan ugyanolyan nyomokat hagy, mint egy ágyúgolyó becsapódása egy medencébe.

Ráadásul az égitest a leghalálosabb szögben érkezett a Földre. Nemrég a londoni Imperial College kutatói jutottak erre. A szimulációik szerint meredek, valószínűleg 60 fokos volt a beérkezési szög.

Amikor a Chicxulub becsapódott, 30 kilométer mély krátert vájt, ami majdnem leért a földköpenyig, a kiszorított földtömeg pedig több mint 1500 km/órás sebességgel robbant az ég felé. Néhány percre egy magasabb hegy keletkezett, mint a Mount Everest, majd az egész összeomlott a másodlagos robbanások sorozatától. Végül egy kisebb halom maradt utána, amit a kráter csúcsgyűrűjének hívnak.

Ugyanabban a pillanatban, amikor az aszteroida becsapódott a Yucatánba, hővé alakította át egy 7,5 milliárd tonnás, 54.000 km/óra sebességgel száguldó kő kinetikus energiáját. Az az energia, amit az aszteroida átadott, molekulái mozgása révén a Nap felszínénél is magasabb hőmérsékletet produkált.

Elisabeth Silber, a Western University bolygókutatója a Wired-nek azt mondta, ehhez csak egy kis mélységben végrehajtott termonukleáris robbantás hasonlítható, csak épp a becsapódás által kiváltott energia sokkal nagyobb – ebben az esetben akár a 100 milliószorosa is lehetett. A robbanás hullámai a földkéregben 14.500 km/órás sebességgel sugároztak szét, földrengéseket okozva minden kontinensen.

Ha hasonló katasztrófa történik, és épp a Föld túlsó oldalán tartózkodunk, a becsapódás után fél órával biztosan megérezzük a földmozgást. Ha tengerek, óceánok vagy más nagy vizek közelében vagyunk, kicsi esélyünk lesz a túlélésre, mert a földrengések cunami-szerű hullámokat gerjeszthetnek még a fjordokban és a tavakon is.

Az első szökőárak egy órán belül lecsapnának a partvidékekre. A hullámok elérnék akár a 2-300 méteres magasságot is, és akár száz kilométernyire is behatolnának a szárazföldre, miközben megfordítanák a folyók folyását.

Egy mai Chicxulub, miután elsöpörte az Egyesült Államok keleti partját, hat órával a becsapódás után 200 méteres vízfalat zúdítana Európára, Afrikára és a mediterrán partokra. Tizenöt órán belül a hullámok elérnék a bolygó valamennyi szárazföldjét. A helyi domborzati viszonyoktól függően az óceán mindent letarolna, majd a romokat visszaszívná a tengerbe, amikor a víz visszahúzódik.

De a cunamik mellett lenne más gondunk is.

Amikor a meteorit becsapódna, 25 trillió tonna földtörmelék kerülne ballisztikus röppályára. A föld egy része kilépne a Föld vonzásköréből, hogy aztán a Nap körül keringjen.

De a törmelék nagy része egy órán belül visszatérne a Földre. Ezek a tektitnek nevezett súlyos darabok 2-300 km/órás sebességgel hullanának vissza óriási mennyiségben, tehát a Föld egyetlen pontján sem lehetnénk tőlük biztonságban.

Zuhanás közben az atmoszférával való súrlódásuk pedig elegendő hőt sugározna, hogy a világ bármely pontján tüzeket okozzon.

A tűzben valószínűleg elégne a Föld fáinak nagy része. Csak azok a madarak élhetnék túl a becsapódást, amelyek a földön fészkelnek, és a szárazföldi állatok, amelyek képesek elrejtőzni a hőség elől. Ilyenek lehetnek például a kisebb emlősök, kígyók, gyíkok, vagy a vízbe menekülő krokodilok és teknősök.

A dinoszauruszok balszerencséjére a Chicxulub ráadásul egy olajban és kénben gazdag térségben zuhant le. A becsapódás nyomán 100 milliárd tonna gőzzé vált kén került a légkörbe, ami azután savaseső-áradatként zúdult vissza a földre. Az északibb szélességi fokokon végigsöprő hóviharok pedig naponta több méternyi havat raktak le.

További bajt okozott a Chicxulub becsapódásakor elpárolgó olaj, ami fekete korommá sűrűsödött a sztratoszférában, és úgy borult rá a Földre, mint egy fekete kabát.

Három éven keresztül 90%-kal csökkent a Föld felszínét érő napsugarak mennyisége, így a kezdeti pokoli hőséget hosszan tartó fagy követte. A globális átlaghőmérséklet csaknem 50%-kal csökkent.

A később beköszöntő hideg miatt a párolgás csaknem teljesen megszűnt, emiatt 80%-kal kevesebb eső esett. A Föld nagy része elsivatagosodott. A fagy csak az olyan trópusi szigeteket kímélte meg, mint Madagaszkár és Indonézia.

Ma is az ezekhez hasonló trópusi szigeteken lenne a legnagyobb esélyünk arra, hogy túléljük az apokalipszist.

Ehhez azonban olyan szigetet kellene találnunk, ahol elég magas hegyek vannak ahhoz, hogy megmeneküljünk a cunamiktól, valamint vannak barlangok, ahová a lezuhanó tektitek és a tűz elől bújhatunk.

Ezután meg kellene próbálnunk táplálékot és édesvizet keresni. Fosszilis bizonyítékok vannak arra, hogy az édesvízi ökoszisztémák jobban boldogultak a következményekkel, tehát egy folyó vagy egy torkolat közelében lenne a legcélszerűbb kutatnunk. Ha szerencsénk van, teknősök, krokodilok, halak mellett üledékekben élő állatokat, kagylókat, csigákat találhatnánk.

Mindez azonban - lássuk be - nem hangzik túl biztatóan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: