Gyanúsan oroszbarát, a nácik bűneit relativizál politikussal alapított EP-frakciót Orbán Viktor

Magyar Péter a Facebook-oldalán reagált a kormány eddig eltitkolt egészségügyi tervére, amelyről a HVG számolt be csütörtök reggel.

– írja a Tisza Párt elnöke.

„Több mint 350 millió forint közpénzen készítették Orbánék ezt a most kiszivárgott radikális kórházbezárási és szakrendelő megszüntetési tervet. A kormányzati források szerint a kórház- és szakrendelő bezárásra irányuló Orbán-terv végrehajtását a 2026-os választás után tervezik” – állítja a posztban.

Bejegyzését egy felhívással zárja, amelyben arra buzdít, hogy április 12-én állítsák meg a kormányt, és mentsék meg a kórházakat és a szakrendelőket.

Ahogy arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium 2020-ban rendelt meg egy átfogó egészségügyi tanulmányt a Boston Consulting Grouptól (BCG), amelyet a kormány 2030-ig titkosított. A K-Monitor jogi úton próbálta megszerezni, de az Alkotmánybíróság 2025 áprilisában nem fogadta be a panaszt. Most a HVG szerezte meg az anyagot egy 2020-as egészségügyi kormányzathoz közel álló forrásból. A cikk szerint a reformtervezet radikálisan csökkentené a kórházak és a rendelőintézetek számát, teljesen átszabná a háziorvosi hálózatot és nyitna a magánegészségügy felé.

Magyar Péter egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i eseményekkel kapcsolatban. Szerinte retteg az orbáni hatalom a Nemzeti Menettől, ezért Budapest teljes belvárosára katonai légtérzárat rendeltek el a nemzeti ünnep idejére. A Tisza Párt vezetője azt állítja, a kormány nem csak azt akarja megakadályozni, hogy drónokról mutassák meg a szerinte soha nem látott hömpölygő tömeget, „hanem azt is meg akarják tiltani, hogy az október 23-i leleplező fénykép készülhessen egy utasszállító repülőről.”

A vita nem újkeletű, 2025. október 23-án a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztálya már elrendelt egy ideiglenes légtérzárat Budapest belvárosa felett, „katonai műveletre” hivatkozva. Ez akkor megakadályozta a Tisza Párt rendezvényének drónos felvételezését, a döntés kommunikációja és indoklása pedig vitát váltott ki. Magyar Péter március 9-én állította azt, hogy a honvédelmi miniszter nevében olyan határozatot kaptak, amely megtiltja a drónok felszállását a mostani, március 15-i Nemzeti Menet idején is, amelynek gyülekezőjét a Deák Ferenc térre hirdették meg, célja pedig a Hősök tere.

A magyarországi drónszabályozás eleve szigorúnak számít, a fővárosban az úgynevezett „No Drone Zone” területeken a repülés alaphelyzetben korlátozott. Egyes kiemelt helyszínek, illetve állami vagy védelmi okból elrendelt ideiglenes korlátozások külön engedélyt igényelnek, amelyről a korlátozást elrendelő szerv, például a Honvédelmi Minisztérium dönthet. Aznapra a egyébként a kormányközeli CÖF–CÖKA is Békemenetet jelentett be.

Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szerdán a lányait és édesanyját is felhívta telefonon – és erről videót is posztolt a Facebook-oldalára – miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő, Hrihorij Omelcsenko fenyegetően beszélt róla és családjáról. A fenyegetés egy ukrán televíziós interjúban hangzott el, amelyben Omelcsenko egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt mondta:

A miniszterelnök a közzétett videóban ezt mondta a lányainak: „Komolyan kell venni, de nem szabad megijedni.”

A videóra Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is reagált a Facebook-oldalán. Mint írta, két megjegyzést tesz ahhoz, hogy „ma egy ismeretlen, az ukrán parlamentből már 14 éve kiesett, ukrán »politikus« megfenyegette Orbán családját”, a miniszterelnök pedig „szívszorító propagandavideóban hívta fel a lányait megnyugtatni”.

„Nem tudom, van-e még még olyan józan gondolkodásra képes ember, aki szerint Orbán nem képes MINDENRE a hatalom megtartásáért” – írta.

A politikus hamis zászlós műveletre számít:

Radikálisan csökkentené a kórházak és a rendelőintézetek számát, teljesen átszabná a háziorvosi hálózatot és nyitna a magánegészségügy felé az a reformtervezet, amelyet a Belügyminisztérium még 2020-ban rendelt meg 352 millió forintért a Boston Consulting Group tanácsadócégtől.

A Hippokratész projekt néven futó, több száz oldalas dokumentumot a kormány „döntés-előkészítő” iratnak minősítette és tíz évre, 2030-ig titkosította; a teljes anyagot most a HVG szerezte meg és hozta nyilvánosságra.

A terv talán legérzékenyebb pontja a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakítása.

A javaslat szerint a bezárt kórházakat és rendelőket nem számolták volna fel, hanem átalakították volna őket krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézménnyé, például idősotthonná, demens betegek nappali ellátójává vagy menedékházzá.

A megmaradó intézményrendszer kétszintű járóbeteg-ellátási modellre épült volna. Az első szintet az önálló poliklinikák jelentik a leggyakoribb esetekre, 15–30 perces elérhetőséggel. A másodikat a teljes ellátást nyújtó járóbeteg-klinikák adnák, melyek 30–60 percen belül lennének elérhetők. A fekvőbeteg-ellátásban megyénként egy regionális kórházzal, Budapesten pedig négy centrumkórházzal és hét helyi kórházzal számoltak. Ezzel párhuzamosan központosították volna a laborokat azzal az elvvel, hogy „a lelet utazik, nem a beteg”.

A reformtervek a háziorvosi rendszert is érintették.

„Ez az osztrák háziorvosi javadalmazás magyar vásárlóerőre korrigált értékének 75-80 százaléka” – áll a tervben. A védőnői hálózatot a házi gyermekorvosokhoz rendelték volna, hogy „a gyerekre egy orvos–védőnő csapat figyel”. A finanszírozásban a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetését is javasolták közép- és hosszú távon.

A K-Monitor civil szervezet éveken át pereskedett a dokumentum nyilvánosságáért. Januárban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a Belügyminisztériumnak ki kell adnia az anyagot, mert nem indokolta megfelelően a titkosítást. Később azonban a Kúria a kormány javára döntött, az Alkotmánybíróság pedig azzal hárította el a kérdést, hogy a reformterv alkotmányjogi szempontból nem releváns.

A HVG által megkérdezett független szakértő, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakpolitikus szerint az anyag egy „végiggondolt, alapos, korrekt szakmai anyag, még ha természetesen vannak is olyan részei, amikről lehetne vitatkozni.” Hozzátette:

A lap egy, az egészségügyi kormányzattal kapcsolatban álló forrása szerint a titkosítás azt mutatja, hogy a kormány validálta a javaslatokat, csak a választók elől akarta elrejteni. „Inkább titkosította - ami mit is jelent? Hogy annak az anyagnak a tartalmát megismertem, a benne foglaltakat megértettem és validálom – csak épp harmadik fél ezt nehogy megtudja. Mert ha ez egy vitatható vagy érdektelen anyag, akkor nem fogadják el, visszadobják, talán ki sem fizetik” – vélte a forrás.

Rékassy Balázs szerint a kormány a tervből főleg azokat az elemeket használta fel, amelyek nem kerülnek sok pénzbe, mint a hálapénz visszaszorítása vagy a tb-járulék beszedésének hatékonyságnövelése, de a javaslatok többségével nem történt semmi.

A teljes átalakításhoz szükséges pluszberuházásokat a BCG évi 230-270 milliárd forintra becsülte 2020 és 2026 között, ami részben EU-s forrásból is fedezhető lett volna. A terv szerint a reformokkal 2035-re 37 százalékkal csökkent volna a megelőzhető halálesetek száma, az egészségesen eltöltött életévek száma pedig 10 százalékkal nőtt volna.