Súlyos áradás szedi áldozatait az észak-indiai Uttarakhand államban, miután egy himalájai gleccser egy folyóba zuhant. Már legalább 19-en meghaltak, és több mint 200-an eltűntek - jelentette hétfőn az állami rendőrség.
A gleccserszakadás ottani idő szerint vasárnap délelőtt 11 óra körül történt. A jégtömeg a Dauliganga folyóba esett, ezzel óriási áradást gerjesztve.
A vízözön egy vízerőmű-gátat és öt hidat is áttört, három vízerőműben pedig súlyos kárt okozott.
A halálos áldozatok holttestei a rendőrség szerint öt különböző helyről kerültek elő. Az eltűntek többségének a Risi Ganga folyónál lévő két vízerőműnél veszett nyoma.
A mentőcsapatok egy 2,5 km hosszú alagútnál keresnek újabb túlélőket, mert úgy vélik, az erőművek dolgozói ott eshettek csapdába. A hatóságok szerint 30-35 dolgozó lehet odabent, de egyelőre nem sikerült kapcsolatba lépni velük. Egy másik alagútból még vasárnap 12 embert sikeresen kimenekítettek.
VIDEÓ: Döbbenetes képsorok az áradásról
Praying for the safety of all those affected by the flash flood in #Uttarakhand's Chamoli dist, caused by a glacier burst. Hope the govt will be able to mitigate the crisis as soon as possible. pic.twitter.com/gGhf1ETbNj
Több mint 2000 ember veszt részt a keresésben és a mentésben, beleértve a hadsereget és a rendőrséget is. A hatóságoknak sikerült több áramellátó egységet is megóvniuk az áradástól azzal, hogy még időben megnyitották a gátakat.
Súlyos áradás szedi áldozatait az észak-indiai Uttarakhand államban, miután egy himalájai gleccser egy folyóba zuhant. Már legalább 19-en meghaltak, és több mint 200-an eltűntek - jelentette hétfőn az állami rendőrség.
A gleccserszakadás ottani idő szerint vasárnap délelőtt 11 óra körül történt. A jégtömeg a Dauliganga folyóba esett, ezzel óriási áradást gerjesztve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek este magyar idő szerint fél 6-kor találkozik egymással Orbán Viktor és Donald Trump. A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök találkozóján várhatóan több stratégiai kérdésről is megállapodás születik.
A Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány várhatóan 100 millió dollár értékű szerződést ír alá a Westinghouse Electric Co. vállalattal nukleáris fűtőanyag vásárlásáról, amivel az amerikai cég venné át a paksi atomerőmű eddig oroszoktól függő ellátását.
Ezen kívül Orbán Viktor legfőbb célja az, hogy rábeszélje az amerikai elnököt, tegyen kivételt Magyarországgal az orosz olajiparra kivetett szankciók alól.
Napirenden van továbbá egy 600 millió dollár értékű, öt évre szóló szerződés is, amelynek keretében amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezne Magyarországra.
A találkozó nyilvános részét, a sajtótájékoztatót és elemzéseket magyarul itt lehet nézni:
Aki angolul szeretné követni az eseményeket, az itt tudja:
Péntek este magyar idő szerint fél 6-kor találkozik egymással Orbán Viktor és Donald Trump. A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök találkozóján várhatóan több stratégiai kérdésről is megállapodás születik.
A Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány várhatóan 100 millió dollár értékű szerződést ír alá a Westinghouse Electric Co. vállalattal nukleáris fűtőanyag vásárlásáról, amivel az amerikai cég venné át a paksi atomerőmű eddig oroszoktól függő ellátását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégis megoldható lehet részben az olajellátás az eddig szidott Adria-vezetéken keresztül – derült ki a MOL részvényesi tájékoztatójából
A cég negyedéves pénzügyi jelentésből derült ki, hogy ha nem jönne elég kőolaj a Barátság-vezetéken, akkor is tudná fedezni a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban – igaz, drágábban.
A MOL negyedéves pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztató szerint a cég növelni tudná az Adria-vezeték kihasználását, ha a Barátság-vezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne – írta meg a hvg.hu.
A dokumentum szerint a vállalat a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna. A közlemény nem teszi egyértelművé, hogy ez a képesség már most rendelkezésre áll-e, vagy csak a korábban bejelentett, 2026–2027-re tervezett finomítói átalakítások után.
Hernádi Zsolt MOL-vezér korábban arról beszélt, hogy a százhalombattai finomítót képessé kell tenni a nem orosz kőolaj feldolgozására. Ez szerinte 2027-re valósulhat meg, ehhez 200 milliárd forintos beruházás szükséges.
A MOL új álláspontja éles váltást jelent a korábbi hetek kommunikációjához képest, amikor intenzív vita zajlott a MOL-csoport és az Adria-vezetéket üzemeltető horvát Janaf között.
Szeptember végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az Adria-vezetéken nem tudnak elegendő kőolajat szállítani, a MOL pedig csökkentett kapacitású szállításról számolt be. A Janaf erre úgy reagált, hogy a kapacitásteszten a MOL kérésére csökkentették az olajmennyiséget. A horvát cég szerint súrlódáscsökkentő adalékokkal az éves átfolyás akár 15 millió tonnára is növelhető, ami bőven ellátná a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóit is, és jelezték, hogy nagy mennyiségű szállítás esetén kedvezőbb árat tudnának kínálni.
A vita októberben folytatódott, amikor a MOL-csoporthoz tartozó Slovnaft azzal vádolta meg a Janafot, hogy visszatartott 90 ezer tonna kőolajat. A horvát vállalat ezt valótlan és alaptalan állításnak nevezte, Szijjártó Péter pedig megbízhatatlan partnernek titulálta a Janafot.
A MOL bejelentésének időzítése azért is érdekes, mert egybeesik azzal, hogy Orbán Viktor és kormánydelegációja Washingtonban tárgyal. A látogatás egyik deklarált célja, hogy felmentést kérjenek az orosz olajcégekre, a Rosznyeftyre és a Lukoilra október 23-án kivetett amerikai szankciók alól.
A Horvátországon keresztül érkező olaj vélhetően többe kerülne a MOL-nak, mint az ársapkás orosz kőolaj. A magyar kormány azért is érdekelt az orosz szállítások fenntartásában, mert a MOL jelentős profitot realizál a nyugati és az orosz olaj közti árkülönbségen.
Miközben a legtöbb európai ország igyekszik leválni az orosz energiahordozókról, Magyarország 2021 és 2025 között 60-ról 92 százalékra emelte az orosz forrásból származó kőolajimport arányát.
Cikkünk megjelenése után a MOL a következő közleményt küldte szerkesztőségünknek:
Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget.
Ennek megfelelően cikkünk korábbi címét pontosítottuk.
A témában korábban Holoda Attila energetikai szakértővel készítettünk interjút, alább olvashatod el:
A MOL negyedéves pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztató szerint a cég növelni tudná az Adria-vezeték kihasználását, ha a Barátság-vezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne – írta meg a hvg.hu.
A dokumentum szerint a vállalat a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna. A közlemény nem teszi egyértelművé, hogy ez a képesség már most rendelkezésre áll-e, vagy csak a korábban bejelentett, 2026–2027-re tervezett finomítói átalakítások után.
Hernádi Zsolt MOL-vezér korábban arról beszélt, hogy a százhalombattai finomítót képessé kell tenni a nem orosz kőolaj feldolgozására. Ez szerinte 2027-re valósulhat meg, ehhez 200 milliárd forintos beruházás szükséges.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Trump egy vérbeli vezető, Orbán egy Temuról rendelt másolat
A TISZA Párt elnöke elmondta, szerinte mi a különbség Orbán Viktor és Donald Trump között. Úgy véli, a kormányfő csak utánozni próbálja az amerikai elnököt.
„Mi a különbség Donald Trump és Orbán Viktor között?” – tette fel a kérdést Facebook-oldalán Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke különböző szempontok alapján hasonlította össze a magyar miniszterelnököt és az amerikai elnököt.
Úgy véli, Trump „sosem félt nyílt, egyenes vitára kiállni a politikai ellenfeleivel”, Orbán viszont „20 éve nem meri ezt megtenni”. Szerinte az amerikai elnök „sosem képviselt idegen érdekeket”, míg a magyar kormányfő „nagyon rég ezt teszi”. Azt is állítja, hogy Trump „minden döntésével az amerikai vállalatok érdekét szolgálja”, Orbánnak viszont „csak az oligarchái számítanak”.
„Trump milliárdosként lett elnök. Orbán miniszterelnökből lett milliárdos. Trump elnök valóban naggyá tenné a hazáját. Orbán Viktor a saját birodalmát építi. Donald Trump láthatóan ténylegesen rá akarja szorítani Vlagyimir Putyint a békére. Orbán Viktor...”
– folytatta az összehasonlítást a politikus.
Magyar Péter végül úgy összegzett:
„Trumpot lehet szeretni vagy nem szeretni, de vérbeli vezető. Orbán Viktor egy Temuról rendelt másolat, aki utánozni próbálja az eredetit”.
A TISZA Párt vezetője a Trump-találkozó előtt üzent is a miniszterelnöknek. Többek közt azt kérte tőle, hogy kérdezze meg Trumptól, „lehet-e amerikai elnök valaki, aki gyáva kiállni egy elnökjelölti vitára”.
„Mi a különbség Donald Trump és Orbán Viktor között?” – tette fel a kérdést Facebook-oldalán Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke különböző szempontok alapján hasonlította össze a magyar miniszterelnököt és az amerikai elnököt.
Úgy véli, Trump „sosem félt nyílt, egyenes vitára kiállni a politikai ellenfeleivel”, Orbán viszont „20 éve nem meri ezt megtenni”. Szerinte az amerikai elnök „sosem képviselt idegen érdekeket”, míg a magyar kormányfő „nagyon rég ezt teszi”. Azt is állítja, hogy Trump „minden döntésével az amerikai vállalatok érdekét szolgálja”, Orbánnak viszont „csak az oligarchái számítanak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy órás késéssel kezdődött meg Orbán Viktor és Donald Trump találkozója
„Nagyszerű vezető!” – közölte Donald Trump, majd a két vezető bevonult a Fehér házba. Egyelőre nem tudni, miért érkezett egy órás késéssel a miniszterelök.
Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.
A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól. (Ez egyébként az este legfontosabb kérdése is.)
Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.
A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól. (Ez egyébként az este legfontosabb kérdése is.)
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
