Furcsa, titokzatos morajt fedeztek fel a sztratoszférában, egyelőre nincs rá magyarázat
Napenergiás hőlégballonok segítségével furcsa, ismétlődő morajt fedeztek fel a Föld felszínétől mintegy 21 kilométerre. A tudósok tanácstalanul állnak a jelenség előtt.
Ezek a sztratoszférában észlelt zajok az infrahangok kategóriájába tartoznak, vagyis olyan alacsony frekvenciájúak, hogy az emberi fül számára érzékelhetetlenek.
– mondta Daniel Bowman, az új-mexikói Sandia Laboratóriumok vezető kutatója.
A sztratoszféra a Föld felszínétől körülbelül 14,5 km-es magasságban indul, felső határa pedig 50 km körül van. Ózon tölti ki, ezért nyugodt hely, kevés turbulenciával. A zajok nagy része ebben a magasságban a Föld felszínéről érkező ultraalacsony frekvenciájú visszhangokból származik. A tudósok a ballonok által rögzített alacsony frekvenciájú hangok közül kiszűrték ezeket – a villámlást, az óceán hullámait, a városok, a szélturbinák, a vonatok visszaverődő zajait –, így maradt ez a különös infrahang, amelyre egyelőre nem találnak magyarázatot.
Tudósok és lelkes amatőrök az 1890-es évek óta küldenek légballonokat a sztratoszférába. Az egyik első, mikrofonnal ellátott ilyen ballon az új-mexikói Roswellben zuhant le 1947-ben. Bár az egy titkos katonai akció volt Project Mogul néven, aminek az volt a célja, hogy adatokat gyűjtsön a Szovjetunióban végzett atomkísérletekről, a ballon lezuhanása a mai napig különféle UFO-konteók táptalaja.
A rejtélyes hangokat most felfedező Bowman és társai a sztratoszféra hangjainak feltérképezéséhez 7 méteres átmérőjű műnyag ballonokra infrahang érzékelőket, úgynevezett mikrobarométereket szereltek fel.
Fotó: Sandia National Laboratories A lebegés biztosításához szénport használtak, aminek sötétítő tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a napfény felmelegítse a ballon belsejében a levegőt.
„A ballonjaink tulajdonképpen hatalmas műanyag szatyrok, a belsejükben némi szénporral. Amikor a nap rásüt a sötét ballonra, a benne lévő levegő felmelegszik, és ez a passzív napenergia elég ahhoz, hogy a ballonokat 20 km-es magasság fölé, az égbe emelje" – mondta Bowman.
A ballonokat GPS segítségével a több száz kilométeres repülési útvonalukon végig nyomon követik.
Ötleteik azért vannak: talán a légköri turbulencia eddig még ismeretlen formája, talán olyan lenti hangok visszaverődése, ami a felismerhetetlenségig torzult.
A kutatók tovább vizsgálódnak, és bíznak abban, hogy minél több sztratoszférai hangot rendelnek a forrásához, annál közelebb jutnak ennek a rejtélyes hangnak az eredetéhez.
(Via Live Science)
