TUDOMÁNY
A Rovatból

Furcsa, titokzatos morajt fedeztek fel a sztratoszférában, egyelőre nincs rá magyarázat

A rejtélyes infrahangok óránként néhány alkalommal jelentkeznek, és a tudósoknak egyelőre fogalmuk sincs, mi lehet ez.
Fotó: NASA - szmo.hu
2023. május 19.


Link másolása

Napenergiás hőlégballonok segítségével furcsa, ismétlődő morajt fedeztek fel a Föld felszínétől mintegy 21 kilométerre. A tudósok tanácstalanul állnak a jelenség előtt.

Ezek a sztratoszférában észlelt zajok az infrahangok kategóriájába tartoznak, vagyis olyan alacsony frekvenciájúak, hogy az emberi fül számára érzékelhetetlenek.

A rejtélyes infrahangok óránként néhány alkalommal jelentkeznek, és forrásuk teljesen ismeretlen

– mondta Daniel Bowman, az új-mexikói Sandia Laboratóriumok vezető kutatója.

A sztratoszféra a Föld felszínétől körülbelül 14,5 km-es magasságban indul, felső határa pedig 50 km körül van. Ózon tölti ki, ezért nyugodt hely, kevés turbulenciával. A zajok nagy része ebben a magasságban a Föld felszínéről érkező ultraalacsony frekvenciájú visszhangokból származik. A tudósok a ballonok által rögzített alacsony frekvenciájú hangok közül kiszűrték ezeket – a villámlást, az óceán hullámait, a városok, a szélturbinák, a vonatok visszaverődő zajait –, így maradt ez a különös infrahang, amelyre egyelőre nem találnak magyarázatot.

Tudósok és lelkes amatőrök az 1890-es évek óta küldenek légballonokat a sztratoszférába. Az egyik első, mikrofonnal ellátott ilyen ballon az új-mexikói Roswellben zuhant le 1947-ben. Bár az egy titkos katonai akció volt Project Mogul néven, aminek az volt a célja, hogy adatokat gyűjtsön a Szovjetunióban végzett atomkísérletekről, a ballon lezuhanása a mai napig különféle UFO-konteók táptalaja.

A rejtélyes hangokat most felfedező Bowman és társai a sztratoszféra hangjainak feltérképezéséhez 7 méteres átmérőjű műnyag ballonokra infrahang érzékelőket, úgynevezett mikrobarométereket szereltek fel.

Fotó: Sandia National Laboratories

A lebegés biztosításához szénport használtak, aminek sötétítő tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a napfény felmelegítse a ballon belsejében a levegőt.

„A ballonjaink tulajdonképpen hatalmas műanyag szatyrok, a belsejükben némi szénporral. Amikor a nap rásüt a sötét ballonra, a benne lévő levegő felmelegszik, és ez a passzív napenergia elég ahhoz, hogy a ballonokat 20 km-es magasság fölé, az égbe emelje" – mondta Bowman.

A ballonokat GPS segítségével a több száz kilométeres repülési útvonalukon végig nyomon követik.

A kutatók eredeti célja az volt, hogy a vulkánkitörések hangjait vizsgálják. Egy ilyen repülés közben szúrták ki az alacsony frekvenciájú, ismétlődő morajt, amelyet egyelőre nem tudnak hozzárendelni egyetlen hangforráshoz sem.

Ötleteik azért vannak: talán a légköri turbulencia eddig még ismeretlen formája, talán olyan lenti hangok visszaverődése, ami a felismerhetetlenségig torzult.

A kutatók tovább vizsgálódnak, és bíznak abban, hogy minél több sztratoszférai hangot rendelnek a forrásához, annál közelebb jutnak ennek a rejtélyes hangnak az eredetéhez.

(Via Live Science)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Kísérteties dolgot hoztak fel az óceán mélyéről – a tudósok sem tudják, mi az, csak azt, hogy biológiai eredetű
Egyesek a színe után aranytojásnak, mások sárga kalapnak hívják a rejtélyes jelenséget. Az biztos, hogy alapos kutatásoknak fogják alávetni.

Link másolása

Rejtélyes, sárgás – más vélemények szerint arany- – színű objektumot hoztak a felszínre az óceán mélyéről az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszféra Kutató (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA) szakemberei Alaszkánál. Az eddig ismeretlen „gömbről” eddig mindössze annyit tudtak megállapítani, hogy biológiai eredetű.

Egyelőre változatos dolgokhoz hasonlítják a tudósok a rejtélyes leletet: egyesek szerint aranytojás, mások sárga kalapként emlegetik. A fantáziadús, ám reménytelenül sötétben tapogatózó elnevezések is jól mutatják, hogy a tudósok mennyire keveset tudnak még az objektumról.

„Bár sikerült összegyűjtenünk az "aranygömböt" és felvinni a hajóra, mégsem tudjuk azonosítani azon túl, hogy biológiai eredetű” – fogalmazott Sam Candio, a NOAA koordinátora. Hozzátette: „Ez a felfedezés is emlékeztet bennünket arra, mennyire keveset tudunk a bolygónkról, és milyen sokat kell még tanulnunk az óceánjainkról.”

A körülbelül 3300 méteres mélységben megtalált lelet a tudósok szerint

lehet egy már ismert faj eddig fel nem ismert példánya, tartozhat egy eddig teljesen ismeretlen fajhoz is, de az sem kizárt, hogy egy már felfedezett faj eddig ismeretlen életszakaszának a része.

„Valószínűleg nem fogunk többet megtudni, amíg nem tudjuk bevinni egy olyan laboratóriumi környezetbe, ahol további kifinomultabb eszközökkel vizsgálhatjuk meg, mint amennyire a hajón képesek voltunk megtenni” – mondta el Sam Candido. Hozzátette: a tudománynak azért volna jó megtudnia, mivel áll szemben, mert „új fajok új forrásokat jelenthetnek az orvosi terápiák és vakcinák, élelmiszerek, energia és egyéb társadalmi hasznok és ismeretek számára. Az expedíció során összegyűjtött adatok és információk együttesen segítenek abban, hogy betömködjük a bolygó ezen részének megértésével kapcsolatos hiányosságokat, így jobban tudjuk azt kezelni és védeni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Szabad szemmel is látható lesz egy nemrég felfedezett üstökös a hétvégén, mielőtt 437 évre eltűnik
A zöldes csóvájú üstököst napkelte előtt lehet majd a legkönnyebben megfigyelni.

Link másolása

Hétvégén szabad szemmel is látható lesz egy csupán hetekkel ezelőtt felfedezett üstökös - írja a The Guardian. A C/2023 P1 (Nisimura) névre keresztelt égitestet Nisimura Hideo japán amatőr csillagász után nevezték el, aki még augusztus 11-én szúrta ki először az üstököst.

Az egyelőre ismeretlen méretű, zöldes csóvájú kőzet- és jéggömb 437 évente kerüli meg a Napot, vagyis ideje nagy részét a naprendszer fagyos, külső részén tölti.

A Nisimura szeptember 17-én halad el a legközelebb a Naphoz: ekkor 33 millió kilométerre lesz csillagunktól, ami kevesebb mint a Föld és a Nap közötti távolság negyede. Ezután az üstökös 125 millió kilométeres, biztonságos távolságban halad majd el bolygónk mellett.

A csillagászok az üstököst most szombaton és vasárnap figyelhetik meg a legkönnyebben, különösen az északi féltekén. Legjobban távcsővel lehet majd követni az útját napkelte előtt, északkeleti irányban, a Vénusztól balra, de kedvező feltételek esetén szabad szemmel is látható lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ide csapódott be az orosz Luna 25 – a NASA holdszondája megtalálta
Nagy valószínűséggel azonosították a Luna-25 becsapódása által keltett kis holdkrátert.
Kép: NASA - szmo.hu
2023. szeptember 13.


Link másolása

A holdért folytatott versengés szomorú epizódja volt, amikor az orosz Luna 25 szonda 2023. augusztus 19-én, egy pályamódosítási manőver után, egy nappal később a Holdba csapódott, s ezzel nem sikerült a puha landolás, az orosz visszatérés a Holdra.

A Csillagászat.hu írta, hogy az amerikai LRO, (Lunar Recconnaissance Orbiter) holdszondája LROC NAC kamerájával 1 méteres felbontású, igen részletes képfelvételeket készített a becsapódás helyéről. Az eszköz folyamatosan pásztázza a holdfelszínt, s a különböző időkben felvett fotók elárulják az ott bekövetkezett változásokat is, mint például új meteorbecsapódások nyomait, a felszínre simán leszállt vagy éppen becsapódott holdszondák nyomait.

2023. augusztus 22-24-én az LRO nagyfelbontású felvételeket készített a Luna-25 lehetséges becsapódási helyének területéről. A képek elemzésekor kiderült, hogy egy korábban, 2020-ban készült fotóhoz képest a mostani változaton

megjelent egy kb. 10 méter átmérőjű kisebb kráter, illetve a becsapódás következtében kidobódott világos, nagy fényvisszaverő képességű friss regolit.

Az új becsapódási kráter helye megegyezik a Luna-25 utolsó leszállási manővere utáni pályájával, továbbá a mérete is a leszállóegység méretéből, tömegéből és pályabeli sebességéből elvárható. Azaz komolyan feltételezhető, hogy a Luna-25 becsapódási helyét találta meg a NASA LRO szondája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Brutális erekcióval járhat, ha megcsíp ez a pók
A tudósok rájöttek, hogy a merevedést a BZ371A nevű peptid okozza, amit laboratóriumban is sikerült előállítani. Ha a tesztek sikeresek lesznek, akkor egy új impotencia elleni gyógyszer készülhet belőle.

Link másolása

Jó ideje nagy divatja van a természetes gyógymódoknak, vannak egyesek, akik szerint az ördögtől való gyógszerekre rá se nézzünk, mert a természet mindenre bekészítette az orvosságot is. Viszont nem biztos, hogy minden természetes gyógymódot ki kellene próbálni. Ha például valaki erekciós zavarokkal küszködik, bármennyire is csábító, de ezt azért ne próbálja ki.

Hogy mit?

A brazil vándorpókot (Phoneutria nigriventer). Az állat arról híresült el, hogy csípése erekciót okoz. Pontosabban:

hosszú és fájdalmas erekciót, ami már nem játék.

Amellett, hogy egy ilyen, többórás mutatvány meglehet az utolsó erekciója is lehet a szerencsétlen áldozatnak, mivel ez az állapot visszafordíthatatlanul károsíthatja a péniszt. A többi tünet, ha tetszik mellékhatás erős fájdalom, remegés, görcsök, izzadás, gyengeség és pulzusszám-változás lehet, de akár halálos kimenetelű is lehet a találkozás.

A tudósoknak azonban szöget ütött a fejébe ez a brutális erekció, és elkezdték kutatni, milyen hatóanyag okozza a merevedést. Ez a BZ371A nevű peptid, amelyet laboratóriumban is sikerült előállítani. Az egereken végzett tesztek után remélhetőleg a vegyületet II. fázisú klinikai vizsgálatokban is kipróbálhatják, bevonva merevedési zavaroktól szenvedő klienseket. Nem tablettát terveznek, hanem helyi kezeléssel,

a péniszbe dörzsölve használnák, ami a pókméreg mellékhatását kiküszöbölve is képes merevedést előidézni.

A vegyület, az eddigi kísérletek tanúsága szerint minimális mennyiségű alkalmazással biztonságosan működik, és alig mutatható ki a véráramban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: