A klímaváltozás belenyúl a Föld forgásába: 3,6 millió éve nem látott mértékben lassul a bolygó
Gondoltál már arra, hogy az emberiség tevékenysége nem csupán a levegőt és az óceánokat változtatja meg, hanem a bolygó legalapvetőbb ritmusát, a napok hosszát is? Az ember okozta klímaváltozás olyan ütemben lassítja a Föld forgását, amilyenre legalább 3,6 millió éve nem volt példa.
De hogyan lehetséges, hogy az olvadó jégsapkák befolyásolják a bolygó pörgését? A fizikai magyarázat meglepően egyszerű.
Ettől a bolygó tehetetlenségi nyomatéka megnő, a forgása pedig lelassul. „Hasonló ez egy műkorcsolyázóhoz, aki lassabban forog, amikor kinyújtja a karját” – magyarázta Mostafa Kiani Shahvandi, a tanulmány egyik szerzője.
Ahhoz, hogy a kutatók megállapítsák, mennyire példátlan a jelenlegi helyzet, a távoli múltba kellett visszatekinteniük. Tengermélyi üledékekből származó mikroszkopikus élőlények, úgynevezett foraminiferák fosszíliáinak kémiai elemzésével rekonstruálták a múltbeli tengerszint-ingadozásokat, és ebből vezették le a nap hosszának változásait.
Az eredmények szerint a 2000 és 2020 közötti időszakban mért lassulási ütem kiemelkedik a vizsgált 3,6 millió éves idősorból. „Csak egyszer – körülbelül 2 millió éve – volt majdnem összevethető az ütem” – tette hozzá Shahvandi.
Ezzel ellentétes hatású a legutóbbi jégkorszak utáni folyamat: a jégtakarók súlya alól felszabaduló földkéreg lassú emelkedése, ami éppenséggel gyorsítja a forgást, és mintegy 0,8 ezredmásodperccel rövidíti a napokat évszázadonként.
A kutatók előrejelzése szerint ha az üvegházgáz-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, a klíma okozta lassító hatás 2080 körülre már meghaladhatja a Holdét is.
A precíziós rendszerek, mint az űreszközök navigációja vagy a globális kommunikációs és pénzügyi hálózatok, rendkívül pontos időmérésen alapulnak.
Egy másik, ettől független folyamat, a Föld belső magjának mozgása miatt a bolygó forgása az utóbbi években átmenetileg gyorsult, ami a történelemben először egy „negatív szökőmásodperc” – vagyis egy másodperc elhagyásának – lehetőségét vetette fel 2029 körülre.
Az olvadó sarki jég lassító hatása azonban ezt a folyamatot is befolyásolja, és várhatóan három évvel kitolja ennek szükségességét. „Példátlan helyzet, és nagy ügy” – mondta az AP News hírügynökségnek Duncan Agnew, a Scripps Oceanográfiai Intézet geofizikusa a negatív szökőmásodperc dilemmájáról.
Ahogy a tanulmányban közreműködő Benedikt Soja professzor fogalmazott: „Lenyűgöző, hogy mi, emberek… képesek vagyunk az egész Földet ilyen módon befolyásolni” – nyilatkozta.
Via Life Science
