TUDOMÁNY

Egyre több a növény a klímaváltozás miatt az Antarktiszon

Egyre kevesebb a fóka, ami letaposná a növényeket, ráadásul új fajok is megjelentek a térségben.

Link másolása

Az Antarktisz egyre nagyobb területét hódítja meg a jeges kontinens két őshonos, virágos növénye, írja egy tanulmány megállapításai alapján a The Guardian. Az antarktiszi sédbúza és a felemásvirágú szegfű terjedése a törékeny sarki ökoszisztéma gyorsuló változásainak, egyben a globális felmelegedésnek is újabb bizonyítéka.

A Signy-szigeten dolgozó kutatók megfigyelései szerint a sédbúza terjedésének üteme az ötszörösére, míg a felemásvirágú szegfűé tízszeresére gyorsult 2009 és 2018 között, az 1960 és 2009 feljegyzetthez képest.

A növények terjedése összefügg a folyamatos átlaghőmérséklet emelkedéssel, valamint a medvefókák számának csökkenésével.

A térség nyári átlaghőmérséklete 0,02 Celsius fokról 0,27 fokra emelkedett. A két őshonos virágos növény terjedését még a 2012-ben regisztrált erős lehűlés sem vetette vissza. A növényeket letaposó fókák eltűnése pedig a táplálékuk eltűnésével és a tengeri körülmények megváltozásával függ össze.

A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban arra a következtetésre jutnak, hogy az előttünk álló évtizedekben egyre több jégmentes terület alakul ki a szigeten. A növények elterjedése felforgatja majd a talaj összetételét és a szerves anyagok lebomlásának módját is. Mindez a permafroszt csökkenésével együtt komoly változások sorozatát idézi majd elő.

Többek között megjelenhetnek a térségben olyan új növények, melyek kiszoríthatják az őshonos fajokat. A tudósok már fel is fedezték a golfpályák füvesítésénél használt egynyári perjét a Signy-szigeten.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Merev pénisszel temették el Tutanhamon fáraót, most kiderült, miért
Az egyiptomi uralkodó valószínűleg az egyik istenhez akart hasonlítani halálában.

Link másolása

Tutanhamon egyiptomi fáraót úgy temették el, hogy

a péniszét merev állapotúra állították balzsamozás közben.

Egy friss kutatás szerint ennek szimbolikus oka van - írja az UNILAD.

Ehnaton, az előző fáraó ugyanis úgy döntött, hogy az egyiptomi vallás központjában a napisten, Aton legyen. Ezért minden olyan tárgyat, ami a többi isten képét ábrázolta, megsemmisítettek, fia viszont úgy döntött, hogy visszahozza őket a köztudatba, és ez is hatással lehetett arra, miért úgy temették el úgy, ahogy.

A fáraó testét ugyanis teljesen befedték egy fekete, olajos folyadékkal, illetve a szívét is kivették, viszont nem helyettesítették egy skarabeusszal, mint ahogy az megszokott volt.

Salima Ikram egyiptológus szerint ez azért lehetett, mert

a fáraó a túlvilág és a halottak istenéhez, Oziriszhoz akart hasonlítani.

Oziriszt is hagyományosan fekete bőrrel szokták ábrázolni, a pénisz pedig az isten regeneratív erejére utalhatott. Ozirisz szívét pedig a testvére, Széth vágta ki, és temette el.

Ikram szerint ezekkel a gesztusokkal a régi istenekhez akart visszatérni, és valamelyest vissza akarta vonni apja intézkedéseit ellenük.

Tutanhamon sírját 1922. november 4-én fedezték fel, több évnyi kutatás után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Ismeretlen lényt találtak egy elhagyatott bányában, 480 foga volt
A 155 millió éves fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn Németországban.

Link másolása

Különös csőre és több száz fog a van annak az eddig ismeretlen fajnak, amelyet nemrég fedeztek fel egy elhagyatott németországi bányában — írta meg a Live Science. A nagyjából 155 millió éves, a pteroszauruszok rendjébe tartozó faj fosszíliája rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szinte hiánytalan csontvázon még az ínszalagok is megtalálhatóak.

Talán a mai kanalasgémekéhez hasonlítható a csőre, amely 480 darab, 2-11 milliméter hosszú fogat tartalmaz.

Soha nem láttak ehhez hasonló fogakat egy pteroszaurusznál sem - mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológusa. A kutatók úgy vélik, az őslény a flamingókhoz hasonlóan garnélákkal táplálkozhatott, és kampó alakú fogai szűrték ki az apró rákokat.

A leletet véletlenül tárták fel egy elhagyott bányában Bajorországban. A kutatók krokodilcsontokat kerestek, amikor belebotlottak az új példányba.

A lény a Balaenognathus maeuseri tudományos nevet kapta, ezzel állítottak emléket az állatról készült tanulmány írása közben elhunyt Matthias Mäusernek. A fosszília Németországban, a Bambergi Természettudományi Múzeumban található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Megállt a Föld belső magja egy ponton, majd irányt váltott
Keveset tudunk a Föld legmélyebb rétegéről, de friss kutatások szerint úgy tűnik, ez az irányváltás bizonyos időközönként megismétlődik.

Link másolása

Egy új tanulmány szerint

a Föld belső magja egy ponton megállhatott, és még most is az előző évtizedekkel ellentétes irányban foroghat

- írja IFL Science.

A pekingi egyetem két kutatója földrengések szeizmikus hullámait vizsgálták meg, az 1960-as évektől kezdve egészen 2021-ig. A szeizmikus hullámok révén ugyanis a bolygó olyan mély rétegeiről is információkat szerezhettek, amelyekhez más eszközök révén nem.

Az adatok alapján arra jutottak, hogy a mag egy részében változást jelző hullámok hirtelen csak minimális változást jeleztek 2009 környékén. Szerintük ez azt jelenti, hogy abban az időben a belső mag forgása megállt. Az 1970-es években is észleltek változást a hullámokban, szóval az is lehet, hogy a föld belső magjának forgása bizonyos időközönként változik meg.

A belső magot a folyékony külső mag választja el a szilárd Föld többi részétől, ezért lehetséges, hogy a Föld felszínétől eltérő irányban forogjon.

Az IFL Science szerint egy tavalyi tanulmány is hasonló eredményre jutott a belső mag mozgásának irányával kapcsolatban. Az a kutatás is az 1970-es években észlelt változást a vizsgált adatokban.

Bár távolinak tűnik, a bolygó belső magja nagy hatással van a felszínre is, például a Föld mágneses mezejét is befolyásolja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarországról is látható lesz az üstökös, amely utoljára 50 ezer éve volt a Föld közelében
Szerda éjfél körül van a legnagyobb esély meglátni, akár szabad szemmel is, ha az égbolt elég tiszta és sötét.

Link másolása

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, utoljára 50 ezer éve volt látható a Földről is a C/2022 E3 (ZTF) nevű periodikus üstökös. Utoljára tehát a neandervölgyi emberek lehettek szemtanúja ennek a 2022 márciusában felfedezett, 4,5 magnitúdós fényességű égitestnek, a bolygónkhoz legközelebb ma, február elsején kerül:

körülbelül 42,5 millió kilométerre halad el a Föld mellett.

A The Guardian szerint

szerda éjszaka, éjfél körül van a legnagyobb esélyünk arra, hogy meglássuk az üstököst,

és nem egy nagyvárosban, hanem egy kevésbé fényszenyezett helyről kell figyelni. Bár eddig is sokan észrevették teleszkóp vagy távcső nélkül, azért nagyobb az esély meglátni, ha van hozzá megfelelő eszközünk.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló korábban azt közölte az MTI-vel, hogy február 7-8-án kora este már a holdfény sem fogja zavarja megfigyelését. Február 6-án a Szekeres csillagkép szélén, az igen fényes Capella csillaghoz lesz viszonylag közel, magasan a fejünk felett. Ezután napról napra közeledik a vöröses színű Mars felé, amelyhez február 11-én ér a legközelebb. Február 13-15. között az üstökös a Bika csillagkép Hyádok halmaza előtt vonul el, együtt állást alkotva a Bika szarva között.

Alakja és színe különleges: a mag körül kiterjedt, zöld színű üstököslégkör, úgynevezett kóma alakult ki, amely meghatározza kinézetét.

A kómából jelenleg szélesre nyílt, legyező alakú, rövid, sárgásfehér porcsóva ered, melynek széle a nagy felbontású felvételeken szálas. A széles, tömzsi porcsóva mellett pedig egy rendkívül hosszú, halvány, egyenes ioncsóva is kiindul az üstökösből, amely mint egy fejsze nyele, tartja a széles baltafejet magán.


Link másolása
KÖVESS MINKET: