hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Egyedülálló gyógyszermolekulát hoztak létre az ELTE kutatói, megelőzve az amerikaiakat

A stroke és különböző neurológiai sérülések után kialakuló tartós izomgörcsök gyógyítását forradalmasíthatja a magyar felfedezés.

Link másolása

hirdetés

A stroke és különböző idegrendszeri megbetegedések, sérülések után a betegek közel 40 százalékánál jelentkeznek tartós izomgörcsök, más néven az izomspaszticitás. Ez ma közel 60 millió embert érint világszerte. Az ELTE kutatói olyan gyógyszerjelölt molekulát fejlesztettek ki, amely forradalmasítja a betegek kezelését. A projekt többek között a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programon nyert 1,8 milliárd forintos támogatásból, valamint egyéb magán és állami forrásokból valósult meg. A kutatások eredményét a rangos élettudományi folyóirat, a Cell publikálta.

A most felfedezett MPH-220 elnevezésű molekula közvetlenül arra a fehérjére, a miozinra hat, ami az izomösszehúzódásért felelős.

"Ha ezt a fehérjét közvetlenül tudjuk gátolni, akkor mindegy, hogy a sérült idegrendszerből milyen információt kap az izom. A mi molekulánk megakadályozza a két fehérje összekapcsolódását, ezáltal gátolja az izomösszehúzódást” - magyarázza Gyimesi Máté, a projekt tudományos igazgatója.

Az izmok összehúzódásáért felelős miozin nevű fehérjét, valamint az azt aktiváló aktint Szent-Györgyi Albert fedezte fel. Az ő kutatásai mentén jött létre az ELTE Biokémiai tanszéke. Málnási-Csízmadia András, az ELTE professzora, kutatócsoportjával a tanszéken fejlesztette ki az MPH-220 gyógyszerjelölt molekulát. A gátlószer jelenleg a humán klinikai vizsgálatok kapujában áll.

“A szív- és a vázizom ugyanabba a fehérjecsaládba tartoznak, azonban olyan molekulát kellett fejleszteni, amely a vázizmot hatékonyan gátolja, de a szívizmot nem befolyásolja. Ha bejuttatunk a szervezetbe egy olyan molekulát, amely a vázizom mellett a szívizomra is hat, akkor az megállíthatja a beteg szívét. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy specifikusan tudjunk hatni a vázizomra. Innen indult a kutatásunk négy évvel ezelőtt" - mondja a professzor.

Neurológiai sérülések kapcsán kialakuló tartós izomgörcsök jelentkeznek például stroke után a betegek 30-40%-nál.

“Stroke illetve más idegrendszeri sérülések után az izmokban fokozott összehúzódás jön létre, mert a sérült agy nem képes megfelelő jeleket küldeni az izmoknak, hogy hogyan húzódjanak össze és erjedjenek el. Az idegrendszeri sérülés miatt a gátló információ nem érkezik meg az izmokba, amelyek így folyamatosan összehúzódva maradnak. Ez súlyos fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jár, ami ellehetetleníti a pácienseket a mindennapi élet legegyszerűbb mozzanatainak kivitelezésében is."

hirdetés

A kutatók gyógyszerjelölt molekulája kizárólag a célfehérjére hat. A szívizmot nem gátolja, viszont a vázizmot nagyon hatékonyan relaxálja.

Az eredmény azért egyedülálló a világon, mert jelenleg nem tudni olyan gyógyszerről, amely specifikusan a vázizmok elernyesztésére hatna ezeknél a betegeknél.

“Az MPH-220 kifejlesztése egy hatalmas áttörés. A tartós izomgörcsökre jelenleg alkalmazott gyógyszerek mind az idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat, vagyis az idegrendszer befolyásolásán keresztül próbálják meg elérni, hogy az izom elernyedjen. Ennek köszönhetően azonban hatékonyságuk alacsony, és számos idegrendszeri illetve szív-érrendszeri mellékhatást okoznak."

A kutatók másfél évet vártak a szabadalom beadását követően annak eredményére, hogy kiderüljön, egy hasonló kutatásokat végző floridai intézet vagy a magyarok védették-e le előbb a molekulát.

"Másfél éves várakozás, a szabadalmak nyilvánossá válása után derült ki, hogy pár hónappal meg tudtuk előzni az Egyesült Államok egyik legnagyobb kutatóintézetét. Ez fantasztikus eredmény számunkra és az ország számára is, amire nagyon büszkék vagyunk."

Következő lépésben a humán klinikai fázisok következnek.

“Először egészséges önkéntesek bevonásával vizsgálják a gyógyszerjelölt molekulát, ahol főként a biztonságosságot figyelik, valamint a dózismennyiséget határozzák meg. Ha a klinikai vizsgálatok sikeresek, akkor mostantól remélhetőleg 5-6 éven belül a betegek életminőségét jelentősen javíthatja az MPH-220” - mondja Gyimesi Máté.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Elon Musk kilőtte a világ első, kizárólag űrturistákat szállító űrhajót – Föld körüli pályán kering a Dragon

Elon Musk cégének szállítóján négy 'fizetős' űrhajós utazik, akik öt hónapos kiképzés után vágtak neki az útnak.

Link másolása

hirdetés

Helyi idő szerint szerdán délután Föld körüli pályára indult a világ első, kizárólag fizetős űrturistákat szállító űrhajója – számolt be róla Twitter-oldalán Elon Musk űrkutató-vállalata, a SpaceX.

A Dragon űrkapszulája lényegében teljesen automatizált, az iránytásba a földi személyzet segít be. A négy űrturista egy Falcon 9-es hordozórakéta segítségével indult el a floridai Kennedy űrrepülőtérről.

A Time magazin értesülései szerint a négy űrturista útja – ami az Inspiration4 elnevezést kapta – összesen 200 millió dollárba került.

A Dragont a 38 éves Jared Isaacman amerikai milliárdos üzletember bérelte ki, vele utazik még Sian Proctor, Hayley Arceneaux és Chris Sembroski. A turisták 580 kilométeres magasságban közel 30 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladnak az űrben, azaz nagyjából másfél óránként kerülik meg a Földet.

Az utazásról dokumentumfilm is készül a Netflix számára, melynek bevételeiből az amerikai Tennessee állam egyik gyermekkórházát fogják támogatni.

hirdetés

Az űrturizmus üzletágának felpörgetését mutatja, hogy júliusban két "űrszerelmes" milliárdos, Jeff Bezos és Richard Branson is látogatást tett a Földön kívül saját cégeik által tervezett űrhajókkal.

(via Telex)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Karikó Katalin: „Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek”

A kutató a Guardiannek arról is beszélt, hogy gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni.

Link másolása

hirdetés

Gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni - mondta Karikó Katalin a Guardiannek.

A Pfizer/BioNTech Covid-vakcinát kifejlesztő csapat magyar vezetője elmondta, évtizedeken át voltak szkeptikusak vele és az RNS-technológiával szemben. Karikót egykor lefokozták, majd a laboratóriumából is kirúgták az akkor még zsákutcának vélt módszer miatt, amelynek ma a Pfizer és a BioNTech vakcinát köszönhetjük.

Karikó kollégájával, Drew Weissmannal együtt csütörtökön vehette át a 3 milliárd dollár értékű Breakthrough díjat a Pennsylvaniai Egyetemen.

“Ha egy bizonyos területen dolgozó szakemberek összegyűlnének egy szobában, megfeledkezve a nevükről, az egójukról, a címeikről, és csak gondolkodnának, annyi megoldással tudnának előállni olyan sok mindenre - de ezek a címek és a többi inkább csak gátolják a munkájukat” - fogalmazott a kutató, aki ma már a német BioNTech alelnöke.

“Én mindig úgy álltam hozzá, hogy kit érdekel? Száz év múlva senki nem fogja ismerni a nevemet. De a címek, az előléptetések, az idősebb férfiak, a hatalom mind-mind akadályozó tényezők” - fűzte hozzá Karikó, kiemelve, hogy nemcsak a férfiak helyezik előtérbe a hatalmat a haladáshoz képest, de nekik “több idejük volt gyakorolni azt”.

Karikó Kisújszálláson nőtt fel egy nádtetejű házban, a családja egy közös szobában élt folyó víz, hűtő és tévé nélkül. 14 évesen harmadik lett egy országos biológiaversenyen. Az egyetem és a doktori befejezése után illegálisan eladta az autóját, a kislánya macijába varrta a pénzét, és a családdal együtt Amerikába költözött.

hirdetés
“Tudom, hogy kell szerényen élni, és nem költeni többet a család étkezésére heti 30 dollárnál, mivel sokáig nekünk is ez volt a határ” - mondja.

Habár az mRNS-terápia reménykeltőnek számított, a kudarcok következtében csökkent a tudósok lelkesedése a módszer iránt. Kezdetben ugyanis a sejtekbe csempészett mRNS molekulák heves immunreakciókat váltottak ki.

1995-ben Karikót rákkal diagnosztizálták, és még ugyanazon a héten ultimátum elé állították a Pennsylvaniai Egyetemen: vagy abbahagyja az mRNS-sel való kísérletezést, vagy elveszíti a magas presztízzsel járó egyetemi pozícióját.

Ő inkább a lefokozás és a fizetéscsökkentés mellett döntött, hogy folytathassa a kutatást. Két évvel később találkozott Weissmannal, akivel felfedezték, hogy lehet immunreakció kiváltása nélkül a sejtekbe juttatni az mRNS-molekulákat. Ez a módszer lett később a Pfizer és a Moderna vakcinák alapja.

“Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek. Nem az érdekli őket, milyen bizottságban ülsz, vagy milyen papírjaid vannak. Kitörlődik az egód, csak az számít, hogy hatékony legyen a terméked.”

Habár a kutató most a díj rá eső, 1,5 millió dolláros részével gazdagodott, elmondása szerint az év fénypontját számára az jelentette, hogy egy New York-i idősotthonban, a Pfizer oltás beadását követően szeptember 2-át "Karikó Katalin napnak" nevezték ki. Egy héttel később az otthonban kitört a covid, és összesen 70 lakó tesztje lett pozitív, de senki nem halt meg közülük.

“Annyira boldogok voltak. A vakcinának hála, még itt lehetnek. Számomra semmilyen díj vagy pénzösszeg nem érhet ennél többet” - zárta Karikó.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Fejüknél összenőtt sziámi ikreket választottak szét sikeresen Izraelben

A gyermekek hamarosan teljes életet élhetnek, és behozhatják lemaradásaikat, melyeket eddigi fizikai helyzetük okozott.
MTI, fotó: - szmo.hu
2021. szeptember 05.


Link másolása

hirdetés

Fejüknél összenőtt sziámi ikreket választottak szét sikeresen 12 órás műtéttel az izraeli Beér-Seván a Szoroka kórházban - jelentette a közszolgálati rádió vasárnap.

Az egyéves sziámi ikreket ötven fős orvoscsoport választotta szét rendkívül összetett műtéttel, amelyhez hasonlót eddig csak hússzor végeztek el sikeresen az egész világon.

A csütörtökön végzett operációnál nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is segédkeztek. Az ikerkislányok tavaly augusztusban születtek külön-külön aggyal, de közös, fejük hátsó részén összenőtt koponya-részekkel.

Az elmúlt hónapok során több előkészítő műtétet hajtottak végre rajtuk. Különleges kezeléssel megnövelték a közös bőrfelületet, hogy a későbbiekben kiterjeszthessék azt az önálló fejükre.

Az utolsó beavatkozás előtt a sebészek szimulációs, 3 dimenziós modelleken tanulmányozták a szükséges eljárásokat. Először elkülönítették az ikrek ereit, majd a csontszövetüket is szétválasztották. Ezt követően két csoportra oszlottak, melyek külön-külön végezték el a kislányok önálló koponyájának és fejbőrének helyreállítását.

A rádióban megszólaltatott orvos-szakértő szerint a gyermekek hamarosan teljes életet élhetnek, és behozhatják lemaradásaikat, melyeket eddigi fizikai helyzetük okozott: nem tudtak ugyanis megfordulni vagy felülni, mint egészséges, egyéves kortársaik.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Lélegzetelállító fotón láthatjuk a Marsot, egy kráter belsejéből küldött képet a Curiosity

A NASA egyik robotjárműve, a Curiosity egy csodálatos panorámaképet készített a vörös bolygóról. A kép mellett a NASA egy videót is közzétett, amin a nézők a Curiosity útját követhetik nyomon.

Link másolása

hirdetés

A Curiosity Mars-járó, amely immár kilenc éve segíti a kutatók munkáját, egyenesen a bolygó felszínéről, a Gale-kráter belsejéből készített egy fotót - írta az Engadget. A teljes kép ezen a linken tekinthető meg.

Abigail Fraeman, a projekt egyik munkatársa elmondta, a kutatók abban reménykednek, hogy egy kicsit többet megtudhatnak arról, hogyan száradt fel a bolygó vize - korábban a Gale-kráter is egy tó volt -, és mennyi idő alatt vált a Mars egy száraz, sivatagos planétává.

A kép mellett a NASA egy videót is közzétett, amin a nézők a Curiosity útját követhetik nyomon:

A felvételen a Sharp-hegy oldalát is láthatjuk: az űrközpont szerint ez volt az a rész, ahol a robotjármű bajba keveredett, amikor egy nagy kiterjedésű homokos részhez érkezett, ezért a Curiositynek kerülőt kellett tennie.

A felvételt a vörös bolygót felfedező jármű állította össze a Jet Propulsion Laboratory nevű űrközpont kutatóinak segítségével, akik azt is megosztották a nyilvánossággal, hogy egy tiszta téli napon, akár 32 kilométeres távolságra is el lehet látni a Marson, ha nincs por a levegőben.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: