TUDOMÁNY
A Rovatból

Egyedülálló gyógyszermolekulát hoztak létre az ELTE kutatói, megelőzve az amerikaiakat

A stroke és különböző neurológiai sérülések után kialakuló tartós izomgörcsök gyógyítását forradalmasíthatja a magyar felfedezés.


A stroke és különböző idegrendszeri megbetegedések, sérülések után a betegek közel 40 százalékánál jelentkeznek tartós izomgörcsök, más néven az izomspaszticitás. Ez ma közel 60 millió embert érint világszerte. Az ELTE kutatói olyan gyógyszerjelölt molekulát fejlesztettek ki, amely forradalmasítja a betegek kezelését. A projekt többek között a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programon nyert 1,8 milliárd forintos támogatásból, valamint egyéb magán és állami forrásokból valósult meg. A kutatások eredményét a rangos élettudományi folyóirat, a Cell publikálta.

A most felfedezett MPH-220 elnevezésű molekula közvetlenül arra a fehérjére, a miozinra hat, ami az izomösszehúzódásért felelős.

"Ha ezt a fehérjét közvetlenül tudjuk gátolni, akkor mindegy, hogy a sérült idegrendszerből milyen információt kap az izom. A mi molekulánk megakadályozza a két fehérje összekapcsolódását, ezáltal gátolja az izomösszehúzódást” - magyarázza Gyimesi Máté, a projekt tudományos igazgatója.

Az izmok összehúzódásáért felelős miozin nevű fehérjét, valamint az azt aktiváló aktint Szent-Györgyi Albert fedezte fel. Az ő kutatásai mentén jött létre az ELTE Biokémiai tanszéke. Málnási-Csízmadia András, az ELTE professzora, kutatócsoportjával a tanszéken fejlesztette ki az MPH-220 gyógyszerjelölt molekulát. A gátlószer jelenleg a humán klinikai vizsgálatok kapujában áll.

“A szív- és a vázizom ugyanabba a fehérjecsaládba tartoznak, azonban olyan molekulát kellett fejleszteni, amely a vázizmot hatékonyan gátolja, de a szívizmot nem befolyásolja. Ha bejuttatunk a szervezetbe egy olyan molekulát, amely a vázizom mellett a szívizomra is hat, akkor az megállíthatja a beteg szívét. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy specifikusan tudjunk hatni a vázizomra. Innen indult a kutatásunk négy évvel ezelőtt" - mondja a professzor.

Neurológiai sérülések kapcsán kialakuló tartós izomgörcsök jelentkeznek például stroke után a betegek 30-40%-nál.

“Stroke illetve más idegrendszeri sérülések után az izmokban fokozott összehúzódás jön létre, mert a sérült agy nem képes megfelelő jeleket küldeni az izmoknak, hogy hogyan húzódjanak össze és erjedjenek el. Az idegrendszeri sérülés miatt a gátló információ nem érkezik meg az izmokba, amelyek így folyamatosan összehúzódva maradnak. Ez súlyos fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jár, ami ellehetetleníti a pácienseket a mindennapi élet legegyszerűbb mozzanatainak kivitelezésében is."

A kutatók gyógyszerjelölt molekulája kizárólag a célfehérjére hat. A szívizmot nem gátolja, viszont a vázizmot nagyon hatékonyan relaxálja.

Az eredmény azért egyedülálló a világon, mert jelenleg nem tudni olyan gyógyszerről, amely specifikusan a vázizmok elernyesztésére hatna ezeknél a betegeknél.

“Az MPH-220 kifejlesztése egy hatalmas áttörés. A tartós izomgörcsökre jelenleg alkalmazott gyógyszerek mind az idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat, vagyis az idegrendszer befolyásolásán keresztül próbálják meg elérni, hogy az izom elernyedjen. Ennek köszönhetően azonban hatékonyságuk alacsony, és számos idegrendszeri illetve szív-érrendszeri mellékhatást okoznak."

A kutatók másfél évet vártak a szabadalom beadását követően annak eredményére, hogy kiderüljön, egy hasonló kutatásokat végző floridai intézet vagy a magyarok védették-e le előbb a molekulát.

"Másfél éves várakozás, a szabadalmak nyilvánossá válása után derült ki, hogy pár hónappal meg tudtuk előzni az Egyesült Államok egyik legnagyobb kutatóintézetét. Ez fantasztikus eredmény számunkra és az ország számára is, amire nagyon büszkék vagyunk."

Következő lépésben a humán klinikai fázisok következnek.

“Először egészséges önkéntesek bevonásával vizsgálják a gyógyszerjelölt molekulát, ahol főként a biztonságosságot figyelik, valamint a dózismennyiséget határozzák meg. Ha a klinikai vizsgálatok sikeresek, akkor mostantól remélhetőleg 5-6 éven belül a betegek életminőségét jelentősen javíthatja az MPH-220” - mondja Gyimesi Máté.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: