TUDOMÁNY
A Rovatból

Csillagok százai tűntek el nyomtalanul. Hová lettek?

A magyarázatok a besült szupernóvától a (sokkal valószínűtlenebb) Dyson-gömbökig terjednek, azonban megnyugtató és elfogadott magyarázatot máig sem találtak a jelenségre.

Link másolása

A múlt héten beszámoltunk három csillag történetéről, amelyek 1952 júliusában egy órán belül örökre eltűntek az éjszakai égboltról, rejtélyt hagyva maguk után, számos lehetséges magyarázattal. De nem ezek az egyetlen csillagok, amelyek eltűntek. Az Iflscience friss cikke sokkal több esetről ad számot. 2019-ben a Vanishing and Appeared Sources during a Century of Observations (VASCO) projekt megpróbálta katalogizálni, hogy hány csillag tűnt el a szemünk elől az elmúlt 70 évben, és körülbelül 100 eltűntet talált konkrét magyarázat nélkül.

A VASCO projekt összehasonlította az Egyesült Államok Haditengerészeti Obszervatóriuma által 1949 óta készített képeket a Pan-STARRS égboltfelmérés 2010 és 2014 közötti képeivel. A csapat által használt szoftver körülbelül 150 000 potenciális fényforrást azonosított, amelyek eltűntek az azóta eltelt években.

Ezután további adatbázisokkal összevetve szűkítették a lehetséges objektumok számát. Így sikerült 24 000 körülire redukálni a számot, amelyet aztán manuálisan alaposan megvizsgáltak, hogy kizárják a kamerahibákat és egyéb tényezőket.

Végül körülbelül 100 olyan eset maradt meg, ami esetében valószínűsíthető, hogy tényleg nyomuk veszett.

A csillagok elhalványulhatnak, mint a Betelgeuse, vagy szupernóvaként felrobbanhatnak, hosszabb-rövidebb ideig utófényt hagyva maguk után, de általában nem tűnnek el egyszerűen a szem elől. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy nem sikerült szupernóvává válniuk, ehelyett egy fekete lyukba zuhantak össze. Viszont erről azt gondolják, hogy ez hihetetlenül ritka esemény, esélye kevesebb, mint 1 a 90 millióhoz, azaz valószínűleg nem magyarázza meg, miért tűnt el olyan sok fénypont. A VASCO egy későbbi tanulmánya, a sikertelen szupernóva-észlelési arányt kevesebb, mint 1 a 600 millióhoz értékre becsülte.

Fennmaradhat mér lehetőségként a gravitációs lencsézés, ahol a téridőt rendkívül nehéz tárgyak torzítják, de akár közelebbi mozgó tárgyak, például az aszteroidák, időleges kitakarással szintén magyarázhatják ezeket az eltűnéseket.

A tisztán természettudományos magyarázatok mellett felvetődhet elméletileg egy technológiai természetű magyarázat: a Dyson-gömb. Ez a hipotetikus megastruktúra, amelynek esetleges létezését Freeman Dyson amerikai fizikus és matematikus vetette fel 1960-ban, merész magyarázat arra, ahogy a fejlett civilizációk kihasználhatják a csillag erejét azáltal, hogy napelemekkel veszik körül, így kitakarva annak fényét. Bár többször merült fel már egyes csillagok esetében Dyson-gömb létezése, de mindeddig egyetlen esetben sem találtak bizonyítékot ilyen építmények létezésére, tehát ez a magyarázat merőben találgatás egyelőre.

Egyelőre tehát marad a találgatás, mi okozhatja csillagok hirtelen eltűnését az Univerzumban?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Komoly különbség lett az ikerpár intelligenciaszintjében, miután az egyikük Dél-Koreában, a másik az USA-ban nőtt fel
Egy szerencsétlen véletlen folytán kerültek el egymás mellől a lányok. A tudósok érdekes megállapításokat tettek neveltetésről és genetikáról.
Malinovszki András / Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. február 05.


Link másolása

Érdekes kísérletet tudtak elvégezni egy tudósok egy ikerpáron anélkül, hogy komolyabban be kellett volna avatkozniuk az életébe – írja az UNILad.

Egy dél-koreai ikerpár tagjai kétéves korukban sodródtak el egymástól egy szöuli piacon. Az egyikük a nagymama mellett maradt, a másik viszont eltűnt. Mint kiderült, őt később megtalálták, de mivel nem tudták, kihez tartozik, egy kb. 100 kilométerre lévő kórházba szállították. Később sem tudták beazonosítani, így onnan egy nevelőszülői programba került, végül egy Egyesült Államokban élő pár fogadta örökbe.

Mindez 1976-ban történt, az elveszett iker pedig 2018-ban nyújtott be DNS-mintát egy dél-koreai program keretében, amelynek célja eltűnt családtagok egyesítése eredeti családjukkal. 2020 októberében tudta meg, hogy nemcsak ikertestvére, hanem két másik testvére is él Koreában.

Az eset lehetőséget adott tudósoknak, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja az eltérő környezet az ikrek fejlődését, és ezáltal közelebb kerüljenek annak megválaszolásához, hogy a neveltetés vagy a genetika határozza-e meg jobban kognitív és érzelmi fejlődést.

A dél-koreai és amerikai kutatók összességében úgy találták, hogy az ikerpár személyisége nagyon hasonló, és ez megfelelt az előzetes szakirodalmi téziseknek. Annak ellenére történt mindez, hogy a Dél-Koreában maradt lány harmonikus családi környezetben nőtt fel, míg az USA-ba került iker szülei elváltak, és számos konfliktusba keveredett nevelőszüleivel.

A Personality and Individual Differences című folyóiratban olvasható tanulmányban a szerzők leírták azt is, hogy mindkét nő a lelkiismeretesség magas szintjével rendelkezik, céltudatosak, jó a szervezőkészségük, kötelességtudóak és eredményorientáltak.

A kutatókat az lepte meg leginkább, hogy az ikerpár tagjaninak intelligenciaszintje rendkívül eltérő volt. Míg az ikrek esetén az átlagos eltérés legfeljebb 7 pont szokott lenni,

az ikerpár USA-ban élő tagja 16 ponttal produkált alacsonyabb eredményt, mint a Dél-Koreában felnőtt testvére.

„Feltűnő, hogy az ikrek jelentős különbségeket mutattak kognitív képességeikben, amelyek pedig erősen a genetikai adottságokhoz kapcsolódnak” – áll a tanulmányban.

Az ikrek elválasztása és a tesztek elvégzése közötti távolság miatt nehéz megmondani, hogy a neveltetésük felelős-e az IQ különbségéért, bár a tanulmány azt is megállapította, hogy az Egyesült Államokban nevelkedett nővér élete során háromszor is agyrázkódást szenvedett, ami befolyásolhatta kognitív képességeit.

A nevelésükhöz egyértelműbben köthető különbségek közé tartozott az ideológiai szemlélet: az Egyesült Államokban nevelkedett nővér individualistább volt, míg a Koreában maradt nővér inkább kollektivista értékrendet vallott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyarok találták meg a nagy meteordarabot: grammja félmillió forint az égből hullott kőnek
114 grammnyi követ talált meg két magyar meteorvadász Berlin közelében. A kő az elmúl négymilliárd évben a Naprendszerben kóválygott, ám most útja véget ért.

Link másolása

Sárneczky Krisztián nem első alkalommal fedezett fel földbe csapódó objektumot. Legutóbb Franciaország északi részén, a La-Manche csatorna partvidékén, most Berlin közelében csapódott be a meteorit. Ilyenkor profi meteorvadászok, tudósok, amatőr csillagászok és sima szerencsevadászok is útra kelnek, hátha sikerül ez égitest egy-egy darabját megtalálni. Ami nemcsak azért nem könnyű, mert elég nagy területen szóródnak szét a felrobbant darabok, de

gyakorlott szem kell ahhoz is, hogy a földön heverő megannyi kődarab közül ki tudja szúrni, melyik az, amelyik az égből pottyant.

A Blikk tudósít róla, hogy Balla Zoltán és Gucsik Bence is a becsapódás után nem sokkal kerekedett fel, hogy megtalálja az aszteroida pár darabját, és sikerrel is jártak. A Blikk információi szerint sikerült egy 114 grammos darabot megtalálni a becsapódás helyszínén, amit akkorra már elleptek a meteorvadászok.

Zoltán így számolt be a nagy pillanatról:

„Felvettük, megszagoltuk - még most is erősen kénes szaga van - és tudtuk, hogy megvan. Azóta is ez a legnagyobb darabja a meteoritnak, amit magyarok találtak - a főtömeget, egy a miénknél kétszer nagyobb kődarabot végül a lengyel kutatók vették észre”.

A piacon egy ilyen kő geammonként félmillió forintért cserél gazdát. Balla Zoltán, és Gucsik Bence egyelőre megtartják a követ, de hogy mi lesz a későbbi sorsa, azt még nem döntötték el.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Szép új világ: beültették az első emberi agyba Elon Musk Neuralink-chipjét
Az első ilyen eszköz a Telepátia nevet kapta, mivel pusztán gondolattal lehet majd utasításokat adni a telefonunknak és a számítógépünknek, azokon keresztül pedig gyakorlatilag bármilyen eszköznek.

Link másolása

A világ első emberi agyába beültették a Neuralink chipjét – jelentette be az X-oldalán Elon Musk.

Musk szerint az első eredmények ígéretes neurontüskéket vagy idegimpulzusokat mutattak, a beteg pedig szépen gyógyul.

A hvg.hu cikke emlékeztet rá, hogy a Neuralink még 2023 májusában kapott engedélyt arra, hogy klinikai vizsgálatokat folytasson az agyba ültethető chippel.

Ezzel megkezdődik egy hatéves vizsgálati időszak, amely során a páciensek agyába 64 darab, az emberi hajszálnál is vékonyabb vezetéket ültetnek be az agy azon részébe, ami a mozgás szándékáért felelős.

Elon Musk szerint mindez lehetővé teszi, hogy fogják ezeket a jeleket, majd vezeték nélküli kapcsolaton keresztül továbbítsák azt egy külső egységnek, ami dekódolja, hogy az illető hogyan szeretne mozogni.

Az első ilyen eszköz a Telepathy, azaz a Telepátia nevet kapja, mivel pusztán gondolattal lehet majd utasításokat adni a telefonunknak és a számítógépünknek, azokon keresztül pedig gyakorlatilag bármilyen eszköznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ciprusi kutatók szimulálták egy rövid videón: ez történne most, ha ledobnák az atombombát
A kutatók azt vizsgálták, hogy mi történne egy nukleáris robbanás esetén 2024-ben. A harminc másodperces felvétel elég kemény lett.
H. M. - Fotó: X - szmo.hu
2024. január 21.


Link másolása

A ciprusi Nicosia Egyetem (UNIC) kutatócsoportja azt vizsgálta, mi történne egy nukleáris robbanás esetén, és milyen hatással lenne a környező épületekre és emberekre.

A kutatók azt szimulálták, hogy mi történne, ha most 2024-ben ledobnák az atombombát.

A csapat számítógépes modellezéssel készített videót, amely bemutatja, hogy egy ilyen robbanás hogyan változtatná meg a környezet hőmérsékletét, valamint azt, hogy a robbanás által keltett levegő puszta ereje hogyan hatna az épületekre és az emberekre.

A videón – amelyet január 15-én, hétfőn tettek közzé az X-en – egy férfi látható egy város egyik épületének aljában.

A kamera ezután végigpásztázza az épületet, amíg el nem éri a tetőt, majd lenéz a városra. A távolban robbanás hallatszik, füstfelhők gomolyognak a levegőben, és a semmiből a törmelék hirtelen szétrobbantja a képernyőt.

(via Unilad)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk