News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Az orvosi innováció világközpontjában is elismerik a magyar kutatókat – Interjú dr. Peták Istvánnal

A magyar orvosi szoftver „demokratizálhatja” a precíziós onkológiát.

Link másolása

hirdetés

Az orvostudomány és az informatika globális összefogással embermilliók életét mentheti meg – így vélekedik dr. Peták István, az Oncompass Medicine alapítója és tudományos igazgatója, aki a közelmúltban egy Európai Uniós delegáció tagjaként az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciát felhasználó technológiák egységes nemzetközi szabályozásáról szóló tanácskozáson járt.

A magyar kutatóorvos, akit a közelmúltban nevezett ki címzetes professzorának a chicagói University of Illinois, számos élménnyel, hasznos tapasztalattal tért haza a háromhetes útról. Ezekről beszélgettünk az Oncompass Medicine budapesti központjában.

– E megtisztelő felkérésnek az volt az előzménye, hogy tavaly megnyertük az Európa Unikornisa rangos nemzetközi innovációs díjat, amit DIGITALEUROPE szakmai szervezet ad ki az Európai Bizottság innovációs miniszterével közösen. A díjat a mesterséges intelligencián alapuló orvosi szoftverünk kifejlesztéséért kaptuk, amely segít az orvosnak kiválasztani a megfelelő célzott terápiát a daganatos beteg számára. Ez a fejlesztés nemzetközi téren is az első példa arra, hogy a precíziós onkológiában hogyan lehet felhasználni a mesterséges intelligenciát. Fontos, hogy az AI-alapú eszközök minél gyorsabban eljussanak a betegekhez, éppen ezért egyfelől van egy nyomás a törvényhozókon, hogy ezeket mindenki számára hozzáférhetővé tegyék, másfelől pedig a közvéleménynek biztosnak kell lennie abban, hogy ezek az eszközök biztonságosak, nem sértik például a személyiségi jogokat. El kell tehát érni, hogy a szabályozás szinkronban legyen a gyakorlattal – mondja dr. Peták István.

– Ez pedig ebben a végletekig felgyorsult világban elengedhetetlen.

– Az Európai Unióban általában próbálnak a technológiai fejlődésnek elébe menni, az Egyesült Államokban inkább utólag szabályoznak. Manapság azonban a mesterséges intelligencia felhasználása az iparban és az élet számos területén olyan gyors változásokat hoz. Ezért igény merült fel az egyeztetésre, hogy a mesterséges intelligenciát használó eszközök könnyen beléphessenek az amerikai piacra, és fordítva.

hirdetés
A mi orvosi területünkön nagyobb a kockázat, és sürgősebben is kell lépni, mert a világon percenként 20 ember, Magyarországon 15 percenként hal meg valaki daganatos betegségekben, Európában és Amerikában évente egyaránt egymillióra tehető a halottak száma. Miközben ma már több mint 170 célzott gyógyszer van forgalomban.

Az tehát a kérdés, hogy milyen gyorsan tudjuk megtalálni egy adott betegnél a nála hatásos célzott gyógyszert. Erre szolgál a „Kalkulátor”, ami nagyon gyorsan számolja ki, hogy egy beteg egyéni génkombinációja esetén melyik gyógyszer rendelkezik a legmagasabb bizonyíték szinttel, és ezáltal segíthet csökkenteni a hatástalan kezelések számát is.

– A hivatalos találkozók mellett jutott ideje szakmai eszmecserékre is?

– A washingtoni magyar nagykövetség munkatársai megszervezték, hogy találkozzak az amerikai onkológiai társaság digitális igazgatójával, akivel arról tárgyaltunk, hogyan lehetne az amerikai onkológusok által használt informatikai rendszerre rákapcsolni a mi eszközünket. Neki ebben a megoldásban a legjobban az tetszett, hogy egyenlő hozzáférést tud biztosítani a betegeknek ugyanolyan színvonalú ellátáshoz.

Ezt a szoftvert könnyű használni és nagyon gyorsan sok orvoshoz lehet eljuttatni, ezért olyanok is megkaphatják, akik kis településeken vagy kis kórházakban praktizálnak.

A amerikai digitális igazgató ezt a „precíziós onkológia demokratizálásának” nevezte. Találkoztam továbbá a CMS, az egyetlen, 65 év felettieknek államilag finanszírozott egészségbiztonsági program vezetőivel, őket is érdekli ez a megoldás pont azért, mert nagyon sok beteghez juthat el kis költségen és javíthatja a kezelések költséghatékonyságát.

– Washington után Bostonban járt.

– Ez a város most az egészségügyi innováció fellegvára, az MIT-vel, a Harvard Medical School-lal és még ez utóbbi főkórházával, a Massachusetts General Hospital-lal is. Ennek külön apropója az volt, hogy Bostonban zajlott a Bio-IT World-konferencia, ez a legnagyobb orvosi informatikai konferencia a világon, és találkozhattam azokkal az amerikai cégekkel, amelyek hasonló megoldásokkal próbálkoznak, mint mi. E területen mi vagyunk az élvonalban, de tudunk kapcsolódni más típusú fejlesztésekhez. A mesterséges intelligenciát jól lehet használni például szövettani képek, patológiai diagnózisok pontosítására, röntgen- és mammográfiai képek kiértékelésére és ez is ad egyfajta biztonságot a betegek számára. De mindig ott van az ember. A gép kizárja a biztosan negatív eseteket és a gyanúsakat az orvos felé továbbítja. A másik fontos feladat az orvosi dokumentáció digitalizációja. Az már előrelépés, hogy leleteinket online meg tudjuk tekinteni, a következő viszont az lesz, hogy laboradatainkat évekre visszamenőleg úgy tárolja a rendszer, hogy nyomon lehessen követni állapotunk változásait. Ha már parametrizálva vannak az adatok, a mesterséges intelligencia abban is tud segíteni, hogy felhívja a lehetséges kórképekre a figyelmet, előrejelezve a gyógyszerindikációkat, vagy automatikusan keres klinikai vizsgálatokat a beteg számára. A másik nagy terület pedig a gyógyszerkutatás.

A mesterséges intelligencia segít megtalálni a sejten belül egy új gyógyszercélpontot, sőt, modellezi, hogy ahhoz a fehérjéhez milyen kémiai molekula tudna a legjobban csatlakozni, sőt, sziliko-modelleken virtuálisan le is lehet tesztelni. Ezekkel rengeteg időt és költséget lehet megspórolni.

Tehát hatalmas változásoknak nézünk elébe és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy szegmensben magyar innováció is ott van az élvonalban. Én kutatóorvosként 25 éve ugyanannak az orvosi problémának a megoldásán, a beteg egyedi molekuláris profilja alapján kiválasztott terápián dolgozom, és ehhez fejlesztettük a technológiát.

– Az azonban aligha várható, hogy a gépek kiváltsák az orvosok munkáját.

– Éppen ellenkezőleg, mert lehetőséget adnak egy újabb feladat elvégzésére. Az amerikai orvosok szövetsége azon dolgozik, hogy a mesterséges intelligencia segítségével végzett terápiatervezést új orvosi eljárásként ismerjék el. Tehát az AI új orvosi eljárások alapja lehet, de ugyanakkor megszabadítja az orvosokat számos feleslegessé vált tevékenységtől. De úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia azért sem váltja ki az embert, mert az embernek van ambíciója, célja, motivációja, empátiája. A mesterséges intelligencia mindig csak eszköz lesz az ember kezében, de a felszabadult energiáját kihasználhatja másra.

– A Kalkulátor számos nemzetközi szakmai elismerést kapott az elmúlt években. De ez csak a kezdet.

– Számunkra a következő lépés megtalálni eszközünk helyét a klinikai gyakorlatban, megtalálni a finanszírozási modelljét az egész világon. A miénk az első olyan validált módszer, amellyel a daganatban lévő összes génhiba információját fel tudja használni az orvos a döntéséhez. Nem egyesével kötjük össze a géphibákat a gyógyszerekkel, hanem a génhiba-kombinációt tudjuk számba venni és ezáltal tudjuk segíteni a döntést olyan esetben is, amikor a betegben talált génhibára több gyógyszer is törzskönyvezett. A szoftverünk elterjedését az Európai Unióban és Magyarországon még lassítja, hogy a legtöbb betegnél magát a vizsgálatot kell megszervezni. Az elmúlt 1-2 évben nagy előrelépés történt, sok állami patológiai intézetben is elérhetővé váltak ezek a vizsgálatok, de a többség még nem jut hozzá.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban a legtöbb betegnél automatikusan megtörténnek ezek a vizsgálatok. Ezért ez az amerikai út nyitánya volt annak a stratégiának, hogy a szoftverünket elérhetővé tegyük a leletek kiértékelésére.

Nagyon ritka eset, hogy egy orvosi innovációt mi exportálunk Amerikába és nem fordítva. Fontos, hogy az európai, a magyar orvosok megértsék, hogy ez lehetséges.

Ez is egy misszió, hogy bátorítsuk a hazai kutatókat: merjék elhinni, hogy győzhetnek és elsőként tudnak kifejleszteni valamit ezen a területen is. Nagyon büszke vagyok, hogy június elején ismét ott leszünk Chicagóban az amerikai és a világ onkológusainak éves konferenciáján, az ASCO-on, amelyen több mint 40 ezren vesznek részt az egész világból. Itt dőlnek el az új kezelési irányok és itt az Oncompass Medicine tudomásunk szerint egyedüli magyar kiállító cégként évek óta jelen van és képviseli a magyar innovációt.

– A globalizációnak végülis van egy olyan előnye, hogy kis országokban történt felfedezésekre is könnyebben felfigyelnek, mint akár 50 évvel ezelőtt.

– Én is így gondolom. Ráadásul a digitális eszközök fejlesztése nem igényel nagy beruházást, inkább szellemi tőke kell hozzá. A bostoni kollégáknak is az volt a véleménye, hogy jöhetnek nagy áttörést jelentő innovációk kis közép-európai országokból, Afrikából vagy bárhonnan. Kicsit attól tartottam, hogy lesz bennük egyfajta gőg, hogy az MIT-ről kell jönnie minden újításnak, de ők nagyon nyitottak mások munkájára. Az orvostudományban mindenképpen össze kell fogni az emberiségnek, ez a gondolat szerencsére áthidal minden országhatárt és politikai tábort, mert mindenkit érintő problémákról van szó...

– Ezt már láttuk a covid esetében is.

– Talán még jobban szerettük volna látni, mint ahogyan megtörtént, de mégis nagyon gyorsan eljutott hozzánk az a vakcina, amit egy magyar találmány nyomán egy német cég fejlesztett ki és egy amerikai gyártott le.

– Mi több, a német cég alapítói török származásúak...

– Bízom abban, hogy az emberiség felismeri: létrejött az a technológiai lehetőség – kommunikáció, internet, könnyű utazás – amelyek révén egységesen léphet fel a közös problémákkal szemben.

Bízom abban, hogy ez egy új korszakot is elhozhat a világban, hogy inkább a hasonlóságot lássuk egymásban, mint a különbséget.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Eddig ismeretlen, vérfagyasztó kinézetű cápára bukkantak
A képek alapján a kutatók is eltérő véleményen vannak arról, milyen cápafaj látható a képen.

Link másolása

hirdetés

Egy ausztrál horgász egy eddig sosem látott cápafaj példányára bukkanhatott. A nagy szemű, és rendkívül ijesztő, kiálló fehér szájú, illetve fogú cápát élettelenül húzták ki a tengerből az ausztrál partoknál – írja az Independent.

A sydney-i horgász, Trapman Bermagui értetlenül áll a fogás előtt. A fotó nagy port kavart az interneten és tömegek próbálták megállapítani, milyen fajtájú cápa lehet a képen.

Dean Grubbs, a Floridai Állami Egyetem Parti és Tengeri Laboratóriumának kutatási igazgatóhelyettese is megvizsgálta a képeket, aki szerint az állat latin neve Centroscymnus owstoni.

Grubbs elmondása szerint a mélytengeri kutatásai során elég sok ilyen állattal találkozott már a Mexikói-öbölben és a Bahamákon. Mint írta, általában 740 és 1160 méter közötti mélységben találhatók meg ezek az állatok a mostani, 650 méter mélységről érkező bejelentésekkel szemben.

A kutató szerint a hal az alvócápák családjába tartozik, ugyanabba a családba, mint a grönlandi cápa – ennél azonban sokkal kisebb.

Christopher Lowe, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora viszont cáfolja a floridai kollégájának véleményét, szerinte inkább egy Búvárcápa (Kitefin shark) van a képen, amely az Ausztrália melletti vizekben ismert. Azt sem zárta ki, hogy a Dalatias lata, vagy egy másik, ismeretlen fajta látható a képen, mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb mélytengeri cápákat, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra.

hirdetés

A Dalatias lata egyébként a mély vizeket kedveli, a tengerfenék közelében, akár 1800 méteres mélységben is megtalálhatók az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Kedden valóra válik az Armageddon: a NASA eltérít egy földközelben keringő aszteroidát
Az aszteroida nem semmisül meg, csak valamennyit lassul és módosul a pályája. A Földre semmilyen veszélyt nem jelent az akció.
FotÓ: NASA - szmo.hu
2022. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

Ki ne emlékezne arra, ahogy egy 1998-as katasztrófafilmben Bruce Willis egy csapat narancssárgába öltözött olajfúró társaságában megpróbál eltéríteni egy Föld felé száguldó aszteroidát? Az Armageddon minden idők egyik legellentmondásosabb katasztrófafilmje lett, de talán senki nem gondolta, hogy 24 évvel később néhány apróságtól eltekintve valóra válik.

A DART (Double Asteroid Redirection Test, vagyis Dupla Aszteroidaeltérítő Teszt) ugyanis magyar idő szerint kedden hajnali 1 óra 14 perckor ütközik egy bolygónk közelében keringő aszteroidába. Az emberiség korábban még soha nem volt képes arra, amire a NASA készül, vagyis hogy egy űrbéli égitest mozgását befolyásolja,

írja a CNN.

A küldetés célja valójában a 780 méter átmérőjű Didymos aszteroida körül keringő apró hold. A 160 méter átmérőjű Dimorphos a becsapódás idején csillagászati értelemben viszonylag közel lesz a Földhöz. Ettől függetlenül nem kell aggódni: a tőlünk 11 millió kilométeres távolság miatt bolygónkat semmilyen veszély nem fenyegeti.

A tervek szerint a NASA űrszondája a becsapódás előtt 21 600 kilométer/óra sebességre gyorsít, majd frontálisan az égitestnek ütközik. Mivel a DART százszor kisebb a Dimorphosnál, ezért az aszteroida nem fog teljesen megsemmisülni. A cél elsősorban a pálya és a sebesség megváltoztatása.

A műveletet végző csapat leginkább ahhoz hasonlította a kedd hajnali kísérletet, mint amikor egy golfautó az egyiptomi piramisba csapódik. Ha mindezt kellő energiával és sebességgel hajtják végre, akkor sikerülhet a kísérlet, ráadásul egy kráter is keletkezik az égitesten.

A várakozások szerint a DART 1 százalékkal mérsékli a Dimorphos sebességét, ez pedig elegendő a hold keringési pályájának módosításához is. Az ütközés után a kis hold közelebb kerül a Didymoshoz, ez pedig nem befolyásolja a páros útját, vagyis

hirdetés
semmilyen veszélyt nem jelentenek majd a jövőben a Földre.

A történelmi becsapódást ráadásul élőben lehet követni majd a NASA honlapján az űárszondára szerelt nagyfelbontású kamerák képeinek köszönhetően. Az akciót a James Webb és a Hubble űrteleszkópok mellett a Lucy-misszió is követni fogja. A később beérkező adatok alapján dől majd el, hogy sikerrel járt-e az Armageddonhoz hasonló művelet. 2024-ben pedig az ESA (Európai Űrügynökség) küldetést indít a holdon keletkezett kráter és a pályamódosítás felmérésére.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Összeírták az oroszok által elkövetett népirtásokat és a halottak számát
Mitrovits Miklós történész azokat a népirtásokat taglalja, amiket az oroszok/szovjetek követtek el a történelem során. A listában az egyes népirtások halálos áldozatainak becsült száma is szerepel. Csak a vörösterror során több mint 1,3 millióan haltak meg.
Címlapkép: Pixabay.com - szmo.hu
2022. szeptember 18.


Link másolása

hirdetés

Nem mindennapi és elég beszédes listát tett közzé Facebook-oldalán vasárnap Mitrovits Miklós történész.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa ebben azokat a népirtásokat taglalja, amiket az oroszok/szovjetek követtek el a történelem során. Mindezt a halálos áldozatok becsült számával.

A lista igen hosszú:

A listában szerepel többek közt a cserkesz népirtás, amit az Észak-Kaukázusban követett el Oroszország a XIX. század folyamán. A történész szerint az Orosz Birodalom „etnikai tisztogatást” hajtott végre a cserkeszek körében. Pontos számokat nem tudni, de a becslések szerint minimum 400 ezren, maximum 1,5 millióan vesztették életüket.

hirdetés
Mitrovits Miklós hozzáteszi, hogy a cserkesz népirtást az orosz kormány tagadja.

Mitrovits listájában, mely összesen 22 esetet sorol fel, szerepel még a tambovi parasztfelkelés is (1920-1921). Ennek során megközelítőleg 240 ezer felkelőt és civilt öltek meg a kommunista erők, a történész szerint a Vörös Hadsereg vegyi fegyvereket használt a parasztok elleni harcban.

A szovjet archívumok adatai szerint 1930 és 1934 között 2,4 millió kulákot deportáltak. Az 1932 és 1940 között a munkatelepeken elhunyt kulákok és hozzátartozóik elismert száma 389 000 – teszi hozzá a szakértő.

A listában szóba kerülnek az ukrajnai területek is, ahol korábban tömegsírokat fedeztek fel.

„Bucsa, Ipriny, Izjum… Mariupol. És amit még nem tudunk…”
– írta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Egy mitologikus walesi királyság nyomaira bukkanhattak kutatók egy középkori térkép tanulmányozása során
Két, mára eltűnt szigetet fedeztek fel egy középkori térképen, amik szerintük a legendás Maes Gwyddnóhoz tartoztak.

Link másolása

hirdetés

A walesi mitológiából ismert királyság nyomaira bukkanhattak brit kutatók egy középkori térkép tanulmányozása során - írja a Live Science.

Simon Haslett és Davis Willis egy 650 éves Gough-térképet tanulmányoztak, amit jelenleg az Oxfordi Egyetemhez tartozó Bodleian Libraryben tartanak. A két kutató az Atlantic Geoscience magazinban közzétett tanulmányában arra jutott, hogy a walesi Cardigan-öbölben

a középkori térképen feltüntetett, de mára eltűnt szigetek a mitológiából ismert Cantre’r Gwaelodhoz, vagy más néven Maes Gwyddnóhoz tartoztak.

A legenda szerint ezt a királyságot zsilipek védték a tengertől, amelyeket a dagály előtt mindig be kellett zárni. Egy este azonban a gátak őre, Seithenyn részeg volt, így elfelejtette bezárni azokat, a tenger pedig elöntötte a földeket.

Haslett és Willis - a walesi Swansea Egyetem, illetve az Oxfordi Egyetem professzorai - más forrásokat is megvizsgáltak.

Szerintük például Ptolemaiosz Geográfia című műve is megerősíti, hogy a Cardigan-öböl partvonala a múltban jóval távolabb volt, a walesi partokra pedig jelentősen hatott az erózió.

Emellett egy 6. századi szerzetes, Gildas is említi egy prédikációjában, hogy az öböl közelében élők a megszálló erők és a rakoncátlan tenger között estek fogságba. Simon és Willis szerint ez a leírás egy olyan eseményt rögzíthetett, amikor valamilyen természeti csapás, például egy viharhullám vagy egy cunami felerősíthette a part erózióját.

hirdetés

A két kutató azt tervezi, hogy földrajzi felméréseket végeznek a Cardigan-öböl jelenlegi partvonala mentén, hogy többet megtudjanak annak jégkorszak utáni fejlődéséről.

A Live Science több, a kutatástól független szakértőt is megkeresett a témában, és nem mindenki osztotta a két kutató lelkesedését.

Catherine Delano-Smith, a University of London munkatársa szerint például

a Gough-térkép nem megbízható, mert aki azt rajzolta láthatóan „nem ismerte jól Wales földrajzát”.

Patrick Nunn, az ausztráliai Sunshine Coast Egyetem földrajzprofesszora viszont helyesnek tartotta Simon és Willis következtetéseit, és megjegyezte azt is, hogy becslése szerint a Cantre'r Gwaelodról szóló történetek legalább 9000 éves múltra tekintenek vissza.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: