TUDOMÁNY
A Rovatból

Az immunrendszer korai öregedését is okozhatja a koronavírus

A birminghami egyetemen 46 covidon átesett ember immunrendszerét vizsgálták meg, és meglepő eredményekre jutottak.
Fotó: ThisisEngineering RAEng, Unsplash - szmo.hu
2021. május 22.


Link másolása

Akárcsak a szervezetünk, az immunrendszerünk is öregszik. Az életkor előrehaladtával kevesebb új sejt képződik, a működő sejtek funkciói pedig csökkennek. Emiatt lecsökken a külső antigén elleni reakció mértéke, ugyanakkor megnő a saját antigén ellen adott válasz.

Az idősek szervezetében ezek a változások oda vezetnek, hogy náluk a külső fertőzések, vírusok, baktériumok elleni reakció csökken, viszont a szervezet hevesebben védekezik a belső változások ellen, tehát az autoimmun reakciók növekszenek.

Az immunrendszer nem mindenkinél öregszik egyformán. Ezt nevezik az ember immunkorának. Ebben az értelemben egy 40 éves ember immunrendszere lehet 20, de akár 60 éves is.

A birminghami egyetemen most megvizsgálták 46 olyan ember immunrendszerét, akik súlyos covid-19 fertőzésen estek át. Kísérleti alanyaik 30 és 68 év közöttiek voltak. Immunrendszerüket összehasonlították egy hasonló korösszetételű csoporttal, melynek tagjai nem estek át a koronavíruson.

Arra jutottak, hogy a covidon átesettek jelentős részénél három hónappal a kórházi kezelés után jelentkeztek az immunrendszer korai elöregedésének jelei, illetve felgyorsult náluk az immunrendszer öregedése.

Erre utalt az úgynevezett naiv B- és T-sejtjeik pusztulása, holott ezeknek a még éretlen sejteknek az lett volna a dolguk, hogy fellépjenek a kórokozók ellen. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a koronavíruson átesett betegek szervezetében felhalmozódtak az emlékeztető B- és T-sejtek, amelyek működésben maradnak egy fertőzés után, és készek egy újrafertőzésre választ adni. Megnőtt az öregedő T-sejtek száma is, amelyek káros vegyületeket rejthetnek, és olyan gyulladásokat okozhatnak, amelyek idős kori betegségekhez vezethetnek.

Ez a folyamat általában 60 év felett indul meg. Korábbi tanulmányok azt már kimutatták, hogy a traumatikus sérülések és a krónikus betegségek idő előtt megöregíthetik az immunrendszert. De az most első alkalommal merült fel, hogy egy vírusfertőzés is képes lehet erre.

A kutatók azt azonban nem zárják ki, hogy az ok okozati összefüggés fordított, és a kísérletben résztvevők pont azért betegedtek meg ilyen súlyosan, mert már amúgy is elöregedőben volt az immunrendszerük. Ezt a feltételezést erősítheti meg a brit Biobank elemzése, amely szerint azok, akiknél súlyos szövődményeket okozott a koronavírus, biológiai értelemben 10-14 évvel idősebbek voltak valódi életkoruknál.

Egy másik kutató, Verena Kaestele közben 50 covid-beteg neutrofiljeit vizsgálta meg a manchesteri egyetemen. A neutrofilek olyan általános célú immunsejtek, amely bejárják az egész szervezetet, és elpusztítják a behatoló baktériumokat. Olyan vírusok is aktiválják őket, mint a SARS-CoV-2. Egy fertőzés során számuk gyorsan nő, de annak elmúlta után visszazuhan az alapmennyiségre.

Néhány akut covid-beteg neutrofil-szintje elérte az összes fehérvérsejt 90%-át. Ezt a csontvelő nem viseli el, és ontani kezdi az éretlen neutrofileket, amelyek még nem képesek teljesen ellátni funkciójukat és ezáltal súlyosbíthatják a betegséget.

Kaestele kísérleti alanyainak közel fele élte túl a betegséget. Harmaduknál 9 hónappal a kórházi ápolás után is magas maradt a neutrofil-szint.

Ennek alapján elképzelhető, hogy a neutrofil-egyensúly felborulása hozzájárulhat a hosszan tartó koronavírus-tünetekhez. Arra például vannak bizonyítékok, hogy a neutrofilok serkentik a vérrög-képződést, ami a súlyos covid egyik tünete.

Egy harmadik, Cambridge-ben végzett kutatás tartós változásokat figyelt meg covid-betegek immunrendszerének génműködésében, amelyek felgyorsították annak öregedését.

Mindezek a tanulmányok még a korai szakaszban vannak. Az azonban jó hír, hogy testmozgással és megfelelő étrenddel az immunrendszer-öregedés megfordítható, tehát ha a covid ezt okozza, annak egészségügyi következményei nem feltétlenül véglegesek – írja a New Scientist.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok, és később több más kihalt faj is visszatérhet
Az őssejtkutatás új eredményei alapján a szakemberek bíznak abban, hogy akár a dodót vagy a tasmán tigriseket is sikerülhet újra életre kelteni.

Link másolása

Hamarosan feltámaszthatják a gyapjas mamutokat - állítja egy amerikai startup, amely a közelmúltban komoly eredményeket ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában. A Business Insider cikke idézi Ben Lamm-et, a Colossal Biosciences társalapítóját és vezérigazgatóját, aki szerint az új eredmény számos kutatási terület előtt nyithat utat. Bíznak benne, hogy ennek segítségével több kihalt fajt is újra visszahozhatnak. Úgy vélik, hogy ezzel segitenek a kipusztulás szélén álló fajoknak és kedveznek a biológiai sokféleségnek is.

Terveik között szerepel a dodók és a tasmán tigriseket feltámasztása is. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – mondta Lamm.

A cég szerint 2028-ra mesterséges megtermékenyítés segítségével létrehozhatnak majd egy mamutszerű, génszerkesztett élőlényt.

Az őssejtekkel kísérleteznek, mert azok szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. Mára pedig már azt is tudják, hogyan lehet visszaalakítani ezeket. Az újfakta "keverék" komoly biológiai áttörés, és több fajnál, például az emeberknél is hatékony. De eddig az elefántoknál nem működött. Most azonban ez is sikerült, és ennek segítségével próbálják kideríteni, hogyan lehet mamutot is létrehozni.

„Leginkább azt várjuk, hogy az általunk kifejlesztett sejteket arra használjuk, hogy elefánt ivarsejteket növesszünk edényben” – mondta Evan Appleton, a csapat vezetője, aki bízik benne, hogy ezzel megnyílna az út a mesterséges megtermékenyítés előtt.

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Élet a Földön túl? A NASA 5 milliárd dolláros űrszondája jó eséllyel lelhet idegen életre a Naprendszerünkben
A kutatók szerint az Europa Clipper-program űrszondájával akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük, és választ kaphatunk az örök nagy kérdésre is.

Link másolása

A NASA (a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) 5 milliárd dolláros – 1,8 billió forintos – szondája élet után kutat az űrben.

A NASA nem titkolt célja az, hogy újjáélessze a 20. században kitűzött terveit.

Az elhatározás tehát nem újkeletű: élő idegenek felkutatása a világűrben, amelynek korábbi célkitűzéseit az 1950-es évek végétől végigkövethetünk - írja a Ladbible.com

Az űrhajózási szervezet alkotta talán a legmaradandóbb élményt az emberiség történetében, amit az űrkutatással kapcsolatban ismerünk: először küldött embert a Holdra, amit különféle konteókban úgy olvashatunk napjainkban is, hogy megrendezett volt, és hogy ne menjünk ezzel messzire ezt gondolja Schobert Norbert fitneszguru is.

A NASA tervei között szerepel, hogy a Holdra szállást követően embert küldjenek a Marsra, majd a Jupiterre és annak holdjaira is, kiemelt pozícióba helyezve az Európa nevű holdat.

A kutatók szerint a legjobb lehetőség az Europa Clipper-program űrszondája lehet, amellyel akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük. Hiszen a NASA örök kérdése az: vajon tényleg egyedül vagyunk a világűrben? Az űrszonda pedig, úgy néz ki, kielégítő válaszokat fog adni erre a kérdésre.

A szonda vélhetően 2030-ra érkezik meg a Jupiter és az Európa pályájára, ahol elkezdi felmérni a bolygókat. A tudósok bíznak benne, hogy a fejlődő technika segítségével az emberiség észlelni fog olyasféle életformákat, amelyek hozzánk hasonlatosak.

Az űrszondát ez év októberében lövik ki floridai Kennedy Űrközpontból.


Link másolása
KÖVESS MINKET: