TUDOMÁNY
A Rovatból

Az immunrendszer korai öregedését is okozhatja a koronavírus

A birminghami egyetemen 46 covidon átesett ember immunrendszerét vizsgálták meg, és meglepő eredményekre jutottak.
Fotó: ThisisEngineering RAEng, Unsplash - szmo.hu
2021. május 22.



Akárcsak a szervezetünk, az immunrendszerünk is öregszik. Az életkor előrehaladtával kevesebb új sejt képződik, a működő sejtek funkciói pedig csökkennek. Emiatt lecsökken a külső antigén elleni reakció mértéke, ugyanakkor megnő a saját antigén ellen adott válasz.

Az idősek szervezetében ezek a változások oda vezetnek, hogy náluk a külső fertőzések, vírusok, baktériumok elleni reakció csökken, viszont a szervezet hevesebben védekezik a belső változások ellen, tehát az autoimmun reakciók növekszenek.

Az immunrendszer nem mindenkinél öregszik egyformán. Ezt nevezik az ember immunkorának. Ebben az értelemben egy 40 éves ember immunrendszere lehet 20, de akár 60 éves is.

A birminghami egyetemen most megvizsgálták 46 olyan ember immunrendszerét, akik súlyos covid-19 fertőzésen estek át. Kísérleti alanyaik 30 és 68 év közöttiek voltak. Immunrendszerüket összehasonlították egy hasonló korösszetételű csoporttal, melynek tagjai nem estek át a koronavíruson.

Arra jutottak, hogy a covidon átesettek jelentős részénél három hónappal a kórházi kezelés után jelentkeztek az immunrendszer korai elöregedésének jelei, illetve felgyorsult náluk az immunrendszer öregedése.

Erre utalt az úgynevezett naiv B- és T-sejtjeik pusztulása, holott ezeknek a még éretlen sejteknek az lett volna a dolguk, hogy fellépjenek a kórokozók ellen. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a koronavíruson átesett betegek szervezetében felhalmozódtak az emlékeztető B- és T-sejtek, amelyek működésben maradnak egy fertőzés után, és készek egy újrafertőzésre választ adni. Megnőtt az öregedő T-sejtek száma is, amelyek káros vegyületeket rejthetnek, és olyan gyulladásokat okozhatnak, amelyek idős kori betegségekhez vezethetnek.

Ez a folyamat általában 60 év felett indul meg. Korábbi tanulmányok azt már kimutatták, hogy a traumatikus sérülések és a krónikus betegségek idő előtt megöregíthetik az immunrendszert. De az most első alkalommal merült fel, hogy egy vírusfertőzés is képes lehet erre.

A kutatók azt azonban nem zárják ki, hogy az ok okozati összefüggés fordított, és a kísérletben résztvevők pont azért betegedtek meg ilyen súlyosan, mert már amúgy is elöregedőben volt az immunrendszerük. Ezt a feltételezést erősítheti meg a brit Biobank elemzése, amely szerint azok, akiknél súlyos szövődményeket okozott a koronavírus, biológiai értelemben 10-14 évvel idősebbek voltak valódi életkoruknál.

Egy másik kutató, Verena Kaestele közben 50 covid-beteg neutrofiljeit vizsgálta meg a manchesteri egyetemen. A neutrofilek olyan általános célú immunsejtek, amely bejárják az egész szervezetet, és elpusztítják a behatoló baktériumokat. Olyan vírusok is aktiválják őket, mint a SARS-CoV-2. Egy fertőzés során számuk gyorsan nő, de annak elmúlta után visszazuhan az alapmennyiségre.

Néhány akut covid-beteg neutrofil-szintje elérte az összes fehérvérsejt 90%-át. Ezt a csontvelő nem viseli el, és ontani kezdi az éretlen neutrofileket, amelyek még nem képesek teljesen ellátni funkciójukat és ezáltal súlyosbíthatják a betegséget.

Kaestele kísérleti alanyainak közel fele élte túl a betegséget. Harmaduknál 9 hónappal a kórházi ápolás után is magas maradt a neutrofil-szint.

Ennek alapján elképzelhető, hogy a neutrofil-egyensúly felborulása hozzájárulhat a hosszan tartó koronavírus-tünetekhez. Arra például vannak bizonyítékok, hogy a neutrofilok serkentik a vérrög-képződést, ami a súlyos covid egyik tünete.

Egy harmadik, Cambridge-ben végzett kutatás tartós változásokat figyelt meg covid-betegek immunrendszerének génműködésében, amelyek felgyorsították annak öregedését.

Mindezek a tanulmányok még a korai szakaszban vannak. Az azonban jó hír, hogy testmozgással és megfelelő étrenddel az immunrendszer-öregedés megfordítható, tehát ha a covid ezt okozza, annak egészségügyi következményei nem feltétlenül véglegesek – írja a New Scientist.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Vasárnap éjjel érdemes a Holdat kémlelni, különös égi jelenség lesz látható
Mire besötétedik, már lehet is az égi kísérőnkre figyelni. Sőt, még a tisztuló időjárás is kedvező lesz hozzá.


Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.

Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.

A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.

Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb tűzhányó ébredhetett fel a gigászi földrengés után – a tudósok sem értik teljesen, hogy mi zajlik Kamcsatkán
A nyári földmozgás óta furcsa vulkanikus jelenségek történnek Kamcsatkán. A kutatók szerint már a második tűzhányó kelhetett életre az utórengések következtében.


Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.

Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a Telexen Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.

A professzor felidézi, mi minden történt a nyári kamcsatkai földmozgás óta. Mint írja, az eseményt több ezer utórengés követte, és volt köztük 7-es magnitúdójúnál erősebb is. Néhány nappal később, augusztus 3-án kitört a több mint 450 éve alvó Krasenyinnyikov vulkán, néhány nappal ezelőtt pedig - vélhetően - a fentebb írt Kronotszkij.

A kutatók a szombati észlelés óta vizsgálják, hogy a kitörés valóban megtörtént-e. Ez azért bonyolult kérdés még napjainkban is, mert a vulkán 180 kilométerre van a Petropavlovszk-Kamcsatszkij településen lévő vulkánobszervatóriumtól.

„Itt nincsenek autópályák, hogy néhány óra alatt el lehessen érni a területet, ehhez igazi expedíció kell, helikopterrel vagy terepjáróval földutakon keresztül, folyókon átkelve” - magyarázza a tudós.

Dr. Harangi hozzáteszi, hogy a kutatók műholdas felvételeket is használnak a vizsgálathoz, és a Himawari–9 műhold képei bizony azt mutatják, hogy október 4-én vulkánkitörésre utaló felhő jelent meg a Kronotszkij fölött. A jelenség miatt vörös riasztást adtak ki a repülésre, mert a vulkáni hamu bejuthat a repülőgépek turbináiba és leállíthatja a hajtóműveket, ezáltal légikatasztrófákat okozhat.

A szakértők szerint Kamcsatka a Föld egyik legaktívabb vulkanikus területe, ahol több mint háromszáz vulkán található, és közülük 29 jelenleg is működik. A kitörések gyakran megzavarják a légiközlekedést. Az obszervatórium munkatársai éppen ezért éjjel-nappal figyelik a térséget, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudják mindegyik tűzhányót folyamatosan ellenőrizni.

A műholdképek alapján mindenesetre a kitörés rövid volt, ami arra utal, hogy csak egy rövid robbanás történt - hasonlóan az 1923-as eseményhez, amikor a Kronotszkij utoljára aktivitást mutatott. Horváth Ákos, Hamburgban dolgozó szakértő szerint azonban a bizonytalanság nagy, mivel a közelben van a nemrég felébredt Krasenyinnyikov vulkán is. Nem zárható ki, hogy a hamu onnan származik, de az is lehet, hogy a két vulkán közötti Krokur-maar tört ki.

A vizsgálat még tart, és néhány napig is eltarthat, mire pontos válasz születik. Az viszont biztos, hogy a Kronotszkij nem produkált jelentős kitörést, és nem jutott magma a földfelszínre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: