hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Az ember elől költözhetett a hegyekbe Új-Zéland híres papagájfaja, a kea

Az egyik legintelligensebb madárnak tartják. A veszélyeztetett faj a kutatók szerint jól alkalmazkodik, és ez a tulajdonsága segíthet neki átvészelni a klímaváltozást is.
MTI - szmo.hu
2021. június 01.


Link másolása

hirdetés

Egy új kutatás szerint Új-Zéland híres papagájfaja, a kea az egész szigetországban bárhol kitűnően megélhetne, és feltehetően az emberek elől költözött a hegyekbe.

A kea a világ egyetlen alpesi papagájfaja, az egyik legintelligensebb madárnak tartják. A veszélyeztetett faj a kutatók szerint jól alkalmazkodik, és ez a tulajdonsága segíthet neki átvészelni a klímaváltozást is.

A kea a kutatók szerint egykor egész Új-Zélandon elterjedt volt. Ezt fosszilis maradványok analízisével és DNS-szekvenálással is igazolták. Jelenleg viszont magashegyi papagájként ismerjük. A tudósok úgy vélik, ez a veszélyeztetett madár számára mentőöv is lehet, mivel így jobban képes túlélni az élőhelye elvesztését, valamint a megnövekedett konkurenciát - ismertette a kutatást a The Guardian.

Az alpesi környezethez alkalmazkodó állatok, köztük a kea különösen sebezhetővé válhatnak a klímaváltozás miatt, ugyanis ahogy a bolygó felmelegszik, a magashegyi környezetbe a versenyképesebb alföldi fajok nyomulnak be.

Egy európai kutatás szerint például az olasz Alpokban a gleccsereken vizsgált fajok akár 22 százaléka is eltűnne a gleccserek elolvadásával.

Az Otago Egyetem kutatói a kea és a hozzá hasonló, erdőkben élő papagájok genomját összevetve azt találták, hogy a magashegyi élet miatt nem alakult ki különösebb változás a keában. Következtetésük szerint a kea bárhol megélhet, és azért költözött a magas hegyekbe, mert például el akarta kerülni a mélyebben fekvő, ember által formált vidékeket.

Michael Knapp, a Molecular Ecology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik vezető szerzője is azt hangsúlyozta, hogy a kea a tengerszinttől a magas hegyekig mindenhol élhetne. Ugyanakkor úgy vélte, még mindig spekulatív az elképzelés, mely szerint a kea kifejezetten azért költözött volna a hegyekbe, hogy elkerülje az embereket, és nincs elég információ ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést lehessen megállapítani az emberi települések terjeszkedése és a madarak hegyvidéki övezetekbe költözése között.

hirdetés

Viszont mivel a kea fizikailag képes volt különböző élőhelyeken fennmaradni, érdemes átgondolni, mi különbözteti meg a magashegyi élőhelyet az új-zélandi alacsonyabb fekvésű nyílt élőhelyektől. Felvetődik, hogy lent, ahol mezőgazdasági termelés folyik, jellemzőbb az emberi hatás.

A kea sokszor került összetűzésbe az új-zélandi emberi közösségekkel. A Guardian felidézte, hogy

a különösen intelligens, pajkos és kíváncsi faj arról is hírhedté vált, hogy előszeretettel támadja meg a hegyekbe látogatók autóinak gumi ablaktörlőit. De azért is cikkeztek róluk, mert turisták táskáiból vittek el dolgokat. A gazdákat pedig a juhok megtámadásával haragították magukra.

Az 1970-es évekig irtásukat a kormány is támogatta, ez idő alatt mintegy százezer keát öltek meg. Az új-zélandi természetvédelmi hivatal szerint a kea manapság országosan védett, mindössze 3000-7000 példány maradt belőle.

A több mint 40 centiméter hosszú testű madár tollai barnás, olajzöld és narancssárga színűek, a csőre pedig ívelt, szürkés barna. Mindenevő, főként gyökerekkel, levelekkel, bogyókkal és rovarokkal táplálkozik.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Megkapta a BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját az első beteg

A hatóanyag vizsgálatát Spanyolország, Németország, Olaszország és Lengyelország is jóváhagyta, ha sikeres, az eljárás segítségével akár személyre szabott rákvakcinákat is létre lehet hozni a jövőben.

Link másolása

hirdetés

Egy melanómás beteg megkapta a BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját, a BNT111-et, amit a vizsgálat során egy pikkelysömör kezelésére gyógyszerrel, Libtayoval kombináltak, írja a Telex.

Az elképzelés szerint a vakcinával bejuttatott hírvivő RNS segítségével megtanulhat az immunrendszer védekezni a rákos megbetegedések ellen. A hatóanyagokat 120 résztvevőn tesztelik majd.

Szeretnénk az immunrendszer erejét használni a rák és a fertőző betegségek ellen is. Sikerült bizonyítanunk az mRNS-vakcinákban rejlő lehetőségeket a koronavírus ellen, de a rák is globális egészségügyi problémát jelent, talán még a jelenlegi világjárványnál is súlyosabbat

– mondta Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója.

A BNT111-01 vizsgálatot Spanyolország, Németország, Olaszország és Lengyelország is jóváhagyta, ha sikeres, az eljárás segítségével akár személyre szabott rákvakcinákat is létre lehet hozni a jövőben.

A cég még idén két további program indítását tervezi kísérleti mRNS-vakcináival.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Több évtized után igazolták Stephen Hawking egyik híres elméletét

Az MIT asztrofizikusai egy 1,3 milliárd évvel ezelőtti kozmikus kataklizmának, két fekete lyuk összeolvadásának ma is érzékelhető nyomait használták a kutatásukhoz.

Link másolása

hirdetés

Az MIT egyetem kutatói gravitációs hullámok vizsgálatával igazolták a világhírű asztrofizikus elméletét, miszerint egy fekete lyuk felülete az időben előre haladva kizárólag növekedni tud, írja a Telex a Live Science cikke alapján.

A vizsgálathoz egy 1,3 milliárd évvel ezelőtti kozmikus kataklizmának, két fekete lyuk összeolvadásának ma is érzékelhető nyomait használták. A vizsgálat 95%-os valószínűséggel igazolta Hawking elméletét.

Hawking elméletét Einstein általános relativitáselméletéből vezette le 1971-ben. Érdekesség, hogy a kutatás eredménye első ránézésre ellentmond Hawking egy másik, a fekete lyukak párolgásáról szóló elméletével.

A Hawking-sugárzás lényege, hogy a fekete lyukak energiája és tömege adott esetben csökkenhet. A kérdés évtizedek óta megosztja a szakembereket, az amerikai kutatócsoport vezetője szerint ténylegesen az ő vizsgálatuk sem cáfolta meg az elméletet, mert annak a hatását csak nagyon hosszú távon lehetséges mérni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egy új kártevő jelent meg Magyarországon, ami megbetegíti a kajszifákat és tönkreteszi a termést

Akár egyetlen példányuk is képes megfertőzni egy egészséges fát, ami aztán egész életében beteg marad, az azon termett barack pedig ízetlen, rossz minőségű lesz.

Link másolása

hirdetés

Magyarországon is megjelent az idegenhonos kajszilevéltetű, ami közvetlen kártétele mellett egy súlyos növényi betegséget, a kajszihimlőt okozó vírust is aktívan terjeszti, írja a 24.hu.

A kajszilevéltetű Japánban és Kínában őshonos, Európában először Olaszországban észlelték 2016-ban, Magyarország a második európai ország, ahol felbukkant.

A rovart itthon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növényvédelmi Intézetének kutatói azonosították, tanulmányukat a a Journal of Plant Diseases and Protection című folyóiratban közölték.

A kutatók szerint már 2018 óta jelen lehet hazánkban a kajszilevéltetű, mára pedig rendkívül gyakorivá vált, szinte bárhol találkozhatunk velük, ahol kajszifák vannak.

A kajszilevéltetű világoszöld teste 2–3 milliméter hosszú, tavasszal jelenik meg a fákon. A rovar által megtámadott hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, az érintett területen torz termés fejlődhet, hosszú távon pedig a fák is gyengülhetnek.

A szakértők szerint akár egyetlen példányuk is képes megfertőzni egy egészséges fát, ami aztán egész életében beteg marad, az azon termett barack pedig ízetlen, rossz minőségű lesz.

hirdetés

Kajszilevéltetvek ellen Magyarországon jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett a növényvédelem. A MATE kutatói az olajos lemosó kezeléseket, illetve a káliszappanos permetezést javasolják az ökológiailag tudatos termesztőknek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Nemzetközi összefogás nélkül elsivatagosodik Magyarország is

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit.

Link másolása

hirdetés

Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közleményben emlékeztetnek, hogy

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta minden évben ezen a napon világméretű kampány hívja fel a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság hatásaira.

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.

A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

hirdetés

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

A Duna-Tisza közén tapasztalható egyre szárazabb éghajlatért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás.

Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel.

A parlagterületek növekedése, valamint a legeltető állattartás visszaszorulásának egyik szemmel látható következménye az Európába a 18. században behurcolt selyemkóró elterjedése.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap "csapadéklenyomatát" is.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: