News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Agyba ültetett implantátum segítségével kommunikálhat egy testébe zárt beteg családtagjaival

A technológiának köszönhetően a 36 éves, önállóan kommunikálni képtelen német férfi már kérdezni és kéréseket kifejezni is tud.

Link másolása

hirdetés

Egy új technológia lehetőséget nyújt a bezártságszindrómában szenvedők számára a családtagokkal való kommunikációra - derül ki egy tanulmányból, amely a Nature Communicatons tudományos folyóiratban jelent meg.

A bezártságszindrómával küzdő betegek a tudatuknál vannak, látnak, hallanak és szagokat is éreznek, de nem tudnak mozogni és beszélni az akaratlagosan működtethető izmok teljes bénulása miatt. Ezért gyakorlatilag a testükbe zárva élnek, és kommunikálni sem nagyon tudnak a körülöttük lévőkkel. Ebben segíthet nekik egy fejbe ültethető, aggyal irányítható implantátum.

2017-ben a németországi Tübingeni Egyetem orvosai három olyan beteggel végeztek el egy kísérletet, akik képtelenek bármiféle kommunikációra, még a szemüket sem tudják mozgatni. A funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (fNIRS)segítségével lehetővé tették számukra, hogy "igen" vagy "nem" választ adjanak a feltett kérdésekre szimplán az agyi tevékenységükkel. Ez akkoriban nagy médiavisszhangot váltott ki, mert hatalmas előrelépésnek számít az ilyen betegek kommunikációjának elősegítésében. A probléma viszont az, hogy viszonylag lassan lehet vele kommunikálni, és csak az esetek 70 százalékában ad megfelelő választ, vagyis a kérdéseket többször meg kell ismételni a pontos válaszért.

Egy most 36 éves férfinél 2015-ben diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű betegséget. A központi idegrendszerében elpusztultak a motoneuronok, ezért az akaratlagos izmok elgyengültek, végül pedig le is álltak. Amikor már a szemmel való kommunikációja is gyengült, szülei megkeresték a német orvoscsoportot, hogy tudnának-e segíteni rajta valahogy. Ők két 3,2 négyzetmilliméteres mikroelektródasor beültetését javasolták a férfi agyának azon részébe, amely részt vesz az akaratlagos mozgások irányításában. A beteg akkor még szemmel tudott kommunikálni, és bele is egyezett a műtétbe.

A kutatókkal együttműködve a férfi megtanulta, hogyan generálhat olyan agyi tevékenységet, amely képes a hanghullámok frekvenciáját megváltoztatni egy számítógépes program segítségével. Ezután ugyanezt a stratégiát alkalmazta egy helyesírási program vezérlésére, amellyel egyenként ki tudja jelölni a betűket, majd azokból szavakat, kifejezéseket alkosson.

hirdetés
A technológia segítségével már megtanult kérdezni és kéréseit kifejezni. Egyszer például gulyáslevest és sört kért, máskor fejmasszázst az édesanyjától. Meg tudta kérdezni 4 éves fiától, hogy megnézne-e vele egy Disney-filmet, és egyszer azt is "elmondhatta" így a családjának, hogy a legnagyobb vágya egy új ágy és egy közös családi grillezés. De az is érzelmes pillanat volt, amikor a gondozásában segédkező nővérének köszönetet mondott mindenért.

A kutatás arra a régóta fennálló kérdésre is választ ad, hogy a maguktól kommunikálni teljes képtelen, testükbe zárt betegek elveszítik-e az agyuk azon képességét, hogy kommunikációs parancsokat generáljanak. Lebénult embereknél korábban már bizonyították a sikeres kommunikációt agy-számítógép interfész beültetésével, de a német kutatók szerint ez a tanulmány az első, amelyben olyan alannyal sikerült kommunikációt létesíteni, aki egyáltalán nem tudja mozgatni semmijét, és aki számára eddig az agy-számítógép interfész jelentette az egyetlen megoldást.

A kutatás vezetői remélik, hogy tovább tudják fejleszteni a technológiát, hogy még gyorsabban lehessen vele gépelni, és lehessen szótárt készíteni a gyakori szavakból, mondatokból, amelyekből a beteg választhat. Ugyanakkor még további vizsgálatokra van szükség az eljárás biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítására.

Forrás: Guardian



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Valamit találhatott a NASA a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt
Az is lehet, hogy bizonyítékot talált a Juno űrszonda az első Földön kívüli óceán létezésére.

Link másolása

hirdetés

60-160 kilométer mély óceán is lapulhat a tudósok szerint a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt, írja a Mashable. A NASA űrszondája egészen közelről, 350 kilométeres magasságból készített felvételeket az Europáról. Legutóbb több mint két évtizede jártak ilyen közel a hold felszínéhez.

A Juno műhold műszerei ilyen távolságból képesek voltak adatokat gyűjteni az Europa 15-25 kilométer vastagságú jégpáncéljáról.

Az elemzés után hamarosan kiderülhet, hogy valóban víz borítja-e az égitest felszínét.

A tudósok régóta gyanítják, hogy a hold alkalmas lehet az élet kialakulására. Az is elképzelhető, hogy éppen itt bukkannak először a földin túl újabb óceánra a naprendszerben.

A csütörtökön közölt fotón jól látszik, hogy az Europa felszínén egyenetlen, repedezett a jég. Azt sem lehet kizárni, hogy a felszín latyakos, és a jégpáncél alatt melegebb áramlatok működnek.

A szakértők szerint óriási siker a Juno mostani felfedezése,

de hogy pontosan mit találtak, arra még néhány hónapot várni kell.

hirdetés

Az űrszonda csütörtöki fotóját itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
TUDOMÁNY
2.6 milliárd forintos villanyszámlát kell kifizetnie jövőre a szegedi lézerkutató központnak
Az intézet mellett állami támogatással új napelempark épül, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd a későbbiekben.

Link másolása

hirdetés

A szegedi lézeres kutatóintézet az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye.

Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, de most sokkal nagyobb kiadás várható. Ettől függetlenül pénzügyi gondokra nem számítanak, a kutatások zavartalanul folyhatnak. A jövő évben új napelem-parkot telepítenek, ami a működéshez szükséges áram nagy részét helyben előállítja majd az intézetnek - számolt be róla a Telex.

A lézeres kutatóintézetben az elmúlt évek során azért nőtt az energiafelhasználás, mert az újabb berendezéseket egymás után helyezték üzembe. A takarékosság szem előtt tartása miatt a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége

– válaszolta Dr. Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.

A legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések. Az áramhoz képest a gáz ára csak a tizede.

Szabó professzor azzal számol, hogy a tavalyi, mintegy 280 millió forintos éves villanyszámla helyett jövőre már 2.6 milliárd forintot kell kifizetni.

Ez azonban egyelőre nem okoz pénzügyi gondokat, mert az ELI-nek vannak tartalékai.

hirdetés

Ráadásul a tervek szerint 2023-ban elkészülhet az intézet mellett az állami támogatással épülő, új napelempark, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a közbeszerzését már elbírálták, így a 2023 év végén lejáró áramszerződés után sem kell aggódni.

Pedig az energiahiány, illetve az áremelkedés a legnagyobb európai tudományos kutatóhelyeken is gondokat okozhat. Az LHC, a francia–svájci határ mellett működő, Nagy Hadronütköztető nevű kutatóközpont nehéz helyzetbe került, mert egymaga annyi elektromos energiát fogyaszt el, mint egy kisváros - írta a Rakéta.

Mivel az LHC a francia elektromos hálózatról kapja az áramot, a Nagy Hadronütköztetőt részben vagy időszakosan le kell állítani a télen, mert a franciák közül sokan villannyal fűtenek, így télen a fogyasztás a nyári kétszeresére nő.

A szegedi központ kutatási berendezései a világon egyedülállóak. Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

hirdetés

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

hirdetés

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Orvosi szupercsapat műtött meg egy kétnapos kisbabát Pécsen
Új műtéti eljárásokat tanítottak meg amerikaiak a Pécsi Tudományegyetemen.

Link másolása

hirdetés

Orvosokból, nővérekből, gyermek-aneszteziológusokból, altató asszisztensekből álló szupercsapat érkezett a közelmúltban Pécsre az Egyesült Államokból, akik új műtéti eljárásokat oktattak az egyetemen - írja a pecsma.hu.

A CTO (kolorektális amerikai munkacsoport) szakemberei bonyolult bélrendszeri fejlődési rendellenességgel született gyermekeket műtöttek, egyúttal az itteni orvosokat is kiképezték a speciális eljárásra, amit ittlétük alatt élő közvetítés segítségével tettek elérhetővé.

Összesen kilenc bemutató műtétet tartottak, melyekre a környező országokból is érkeztek gyermeksebészek és gyermekgyógyászati asszisztensek.

A legkisebb páciens egy kétnapos kisbaba volt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: