Aggasztó jelek: így változtatja meg az agyunkat a mesterséges intelligencia
Mi van, ha a mesterséges intelligencia nemcsak a munkafolyamatainkat, hanem fokozatosan az agyunk működését is „átírja”? Az ötlet, hogy a túlzott vagy helytelen MI-használat hosszabb távon akár egy új, klinikai tünetegyütteshez vezethet, most először kapott koherens tudományos keretet. Egy kedden megjelent, átfogó elemzés szerint a „számítási sérülés” jelensége egy „AI Brain” nevű neuropszichiátriai szindrómában csúcsosodhat ki, amelynek feltérképezésére sürgős kutatási programra van szükség – írta a Psychology Today. A koncepció szerint a probléma nem egyetlen drámai eseményből, hanem apró, ismétlődő negatív hatások összeadódásából eredhet.
A legfrissebb kutatások már most aggasztó pszichoszociális változásokra utalnak. Egy, az MIT és az OpenAI által végzett négyhetes kísérletben azt találták, hogy a magasabb napi ChatGPT-használat nagyobb magányérzettel, erősebb érzelmi függéssel és a valós társas kapcsolatok csökkenésével járt együtt.
Más vizsgálatok azt mutatták ki, hogy bár az emberek gyakran empatikusabbnak értékelik az MI válaszait, érzelmi támogatásért mégis inkább egy másik emberhez fordulnának. A jelenség hátterében az is állhat, hogy az ember–MI visszacsatolási hurkok jelentősen erősebben felerősíthetik a már meglévő észlelési, érzelmi és társas torzításainkat, mint az ember–ember interakciók. Ennek oka részben az, hogy a felhasználók hajlamosak alábecsülni, mekkora befolyással van a mesterséges intelligencia a saját ítéletükre.
A pszichológiai hatások mellett már közvetlen idegtudományi bizonyítékok is léteznek. Egy áttörést hozó kísérletben kutatók egy GPT-alapú modell segítségével képesek voltak célzottan befolyásolni az emberi agy nyelvi hálózatainak aktivitását. A modell által generált meglepő, jól formált mondatok erősen aktiválták ezeket a területeket, míg a lapos, kiszámítható szövegek gyenge aktivációt váltottak ki. Ez felveti a kérdést: mi történik, ha az agyunk a folyamatos MI-interakciók miatt tartósan alulstimulált állapotba kerül, hasonlóan egy nem használt izomhoz?
Ez az „automatizálási torzítás” néven ismert jelenség, vagyis a hajlam, hogy kritikátlanul megbízzunk egy gépben, évtizedek óta ismert probléma. Az orvosképzésben már le is írták azt a veszélyes hármast, amit az MI okozhat: a meglévő készségek elvesztését, a rossz készségek elsajátítását és azt, hogy bizonyos alapvető készségek már ki sem alakulnak.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a magyar közbeszédben is megjelent már az „AI brain fry”, vagyis az AI-agyfáradás kifejezés, amely a felhasználók által tapasztalt újfajta mentális kimerültségre utal. A jelenség azt a kognitív terhelést írja le, amit az MI által generált tartalmak folyamatos ellenőrzése és finomítása okoz a mindennapi munkában.
A megoldás a kutatók szerint egy hosszú távú, nagyszabású vizsgálat lehet, amely a híres Framingham Szívtanulmány mintájára évtizedeken át követné az embereket, hogy azonosítsa az MI-használat valódi kockázati tényezőit. Addig is a legfontosabb, hogy a mesterséges intelligenciát az emberi képességek kiegészítésére, és ne azok helyettesítésére használjuk, miközben tudatosan fenntartjuk és ápoljuk a valódi emberi kapcsolatainkat.
