News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

A testmozgás tényleg lassítja az öregedés kognitív tüneteit - derült ki egy friss kutatásból

Ha aktívak maradunk idős korunkban is, megőrizhetjük az egészséges agyműködésünket.

Link másolása

hirdetés

Azoknak az idős embereknek, akik aktívak maradnak és rendszeres testmozgást végeznek, több olyan protein található az agyukban, ami fokozza az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ez pedig lassítja az öregedés kognitív tüneteit – derült ki a Kaliforniai Egyetem pénteken publikált tanulmányából.

"A mi kutatásunk az első, amely emberi adatok alapján kimutatja, hogy a szinaptikus fehérjék működése összefügg a fizikai aktivitással, amellyel kedvező kognitív eredményeket tudunk elérni" - mondta Kaitlin Casaletto agykutató, a tanulmány vezető szerzője.

A fizikai aktivitás az agyműködésre gyakorolt jótékony hatásait egereken már korábban kimutatták, de ez volt az első kísérlet, hogy embereken tegyék próbára a hipotézist. A kutatás keretében idős emberek fizikai aktivitását mérték, akik beleegyeztek abba is, hogy haláluk után az agyukat további vizsgálatoknak vessék alá.

Az eredmények szerint az aktív, rendszeres testmozgást végző idősek esetében az idegsejtek közti kommunikációt elősegítő fehérjék magasabb számban voltak jelen, és jobban meg tudták őrizni kognitív képességeiket életük vége felé is. "Az idegsejtek közötti kapcsolatok épségének fenntartása létfontosságú lehet a demencia kivédésében" - mondta Casaletto.

Ez a védőhatás még azoknál az embereknél is kimutatható volt, akiknek az agyában a boncoláskor az Alzheimer-kórral és más neurodegeneratív betegségekkel összefüggésbe hozható fehérjéket találtak.

A tanulmány másik vezető szerzője, William Honer szerint meglepetésükre azt találták, hogy a pozitív hatások a hippocampuson, az agy memóriaközpontján túl más, a kognitív funkciókkal összefüggő agyi területekre is kiterjedtek. Ezért elképzelhető szerinte, hogy az aktív testmozgással egy általánosabb jótékony hatást is elérhetünk az agyban, amely hozzájárul az egészséges agyműködéshez.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy 80 éves beteg kaphatta meg itthon először az újfajta rákgyógyszert, amit eddig csak külföldön lehetett elérni
Mérföldkőhöz érkezett a neuroendokrin daganatos betegek hazai ellátása. A terápiában a sugárzó izotópot infúzión keresztül juttatják be a szervezetbe, ahol elpusztítja a rákos sejteket.

Link másolása

hirdetés

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

Magyarországon több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van

- ismertették.

hirdetés

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben fogadta el a lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére.

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Nálunk is megjelenhet a járvány, ami miatt súlyos betegségekkel születtek a gyerekek Brazíliában
A Zika-vírus pár éve végigsöpört Amerikában, hamarosan pedig Európában is megjelenhet.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. május 08.


Link másolása

hirdetés

A 24.hu bukkant rá egy április közepén publikált tanulmányra, amiben az állt, hogy már csak egy lépésre vagyunk a Zika-járvány megjelenésétől. Egészen pontosan egy megfelelő mutáció kell ahhoz, hogy világjárvány legyen a Zikából.

Ez az a járvány, ami 2015 és 2017 között söpört végig Amerikán, aminek következtében Brazíliában sok újszülött jött világra súlyos agykárosodással, kóros kisfejűséggel.

A lap felkereste Kemenesi Gábor virológust, aki a koronavírus-járvány kapcsán vált országosan ismertté. Megkérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy nálunk is megjelenjen a Zika. A szakember elmagyarázta, hogy három dolog kell egy járvány kirobbanásához: fertőzőképes vírus, egy terjesztő és a népesség védtelensége.

A tanulmányból kiindulva egyelőre még hiányzik a vírusmutáció, ami Európában jól tudna terjedni. A terjesztő már jelen van, ami nem más, mint az ázsiai tigrisszúnyog. A harmadik feltétel is teljesül, ugyanis a kontinensünkön még nem volt Zika-járvány, így a népességnek nincs védelme ellene.

Jelenleg a járványt akadályozza Európában, hogy a vírusnak először a szúnyogban kell végigjárnia a fertőzási ciklusát, ami nem mindig jön össze a hidegebb éghajlat miatt. Európa nagyobb részét tehát védi a "zordabb" klíma, de itt is vannak olyan részek, ahol tudna terjedni a Zika.

hirdetés
"A legtöbb feltétel adott, látjuk az előjeleit egy potenciális járvány berobbanásának: ha a körülmények együttállása bekövetkezik, akkor baj van. Nehéz jósolni, hogy pontosan mennyire sürgető a helyzet, ám nagyon valószínű, hogy az elkövetkező évtizedek nem maradnak európai Zika-esetek nélkül"

- vonta le a következtetést Kemenesi.

Hogy Magyarországon lehet-e Zika-járvány, azt egyelőre nem lehet tudni, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy kiderítsék. Vizsgálják, hogyan szaporodik a hazai tigrisszúnyog-populációban, hazai klimatikus körülményekben a vírus, és a rovar hogyan üríti. Hogyan jelenik meg a nyálában, illetve a fertőzés folyamata valóban csupán csak annyi, hogy a szúnyog „beleköpi” a vérünkbe a kórokozót, vagy valami bonyolultabb mechanizmus működik? Ezzel párhuzamosan pedig folyamatos a gyógyszerkutatás hazánkban is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Fertőzött volt a sertésszív, amit januárban kapott egy szívbeteg amerikai férfi
Citomegalovírust mutattak ki a beültetett szervben.

Link másolása

hirdetés

David Bennett súlyos szívbetegséggel küzdött, ezért januárban a világon elsőként kapott genetikailag módosított sertésszívet. A hétórás műtétet még januárban végezte el rajta a Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata. Bennett azonban márciusban meghalt.

Bartley P. Griffith, a transzplantációját végző sebész akkor azt mondta, hogy lesújtotta őket az 57 éves férfi halála.

Az átültetett szív hetekig jól működött a férfi szervezetében a kilökődés bármilyen jele nélkül.

Griffith az AP hírügynökségnek most azt is elmondta: Bennett felépült a transzplantációból, az egyik reggel azonban váratlanul rosszabbul lett, és fertőzéshez hasonló tüneteket mutatott. Az orvosok több vizsgálatot elvégeztek rajta, többféle antibiotikummal és immunerősítővel kezelték. A beültetett szív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, majd leállt.

A kutatók azóta próbálták kideríteni, mi okozhatta Bennett halálát, ezért megvizsgálták a beültetett sertésszívet.

hirdetés

Az AP hírügynökség szerint csütörtökön az orvosok közölték:

azonosították a sertés citomegalovírust a szívben. Annak azonban nem találták jelét, hogy ez aktív fertőzést okozott volna.

A cikkben megjegyzik, hogy az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom pont az, hogy a transzplantációval új kórokozók terjedhetnek át az emberre.

Griffith szerint ráadásul egyes vírusok megbújnak szervekben, de nem idéznek elő betegséget, egyfajta potyautasokként vannak jelen. Muhammad Mohiuddin, az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója azt is hozzátette:

még kifinomultabb teszteken dolgoznak, hogy az efféle vírusok ne csússzanak át a rostán.

A vírus jelenlétéről először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján. Az orvosok évtizedek óta vizsgálják, hogy miként lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. Bennetten azért végezték el az úttörőnek számító operációt, mert enélkül biztos halál várt volna rá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója
Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: