A NASA vezérigazgatója hisz benne, hogy létezik földönkívüli civilizáció

Hrabal óta tudjuk, hogy ha unatkozunk, mosómedvét kell vásárolnunk. De milyen állatot tartsunk, ha késleltetni akarjuk az időskori demenciát? A Daily Mail megírta a választ. A macska vagy kutya birtoklása mérhetetlen örömet és társaságot hozhat. De lelassíthatja a kognitív hanyatlás ütemét is, ahogy öregszünk, különösen, ha kutyát sétáltatunk, írja egy tanulmány.

Mindenki tapasztalja a mentális képességek, például a tanulás, a gondolkodás, a problémamegoldás, a memória és az érvelés csökkenését, ahogy öregszik, még akkor is, ha nincs demenciája. Néhányan azonban képesek fenntartani a jó kognitív képességeket idősebb korukban is, és a kutatók azt vizsgálták, hogy a háziállattartás előnyös lehet-e.

Az amerikai Marylandi Egyetem csapata 637, 51 és 101 év közötti résztvevő adatait vizsgálta meg. Összességében közel egyharmaduk tartott háziállatot, 11 százalékuk tartott macskát, és 13 százalékuk tartott kutyát. Az elemzés kimutatta, hogy egy évtized alatt a kognitív funkciók minden résztvevőnél csökkentek, ahogy öregedtek.

A kutyatulajdonosok kétharmada számolt be arról, hogy sétáltatta a kutyáját, és ez a csoport még lassabb kognitív hanyatlást tapasztalt, mint azok a kutyatulajdonosok, akik nem sétáltatták kedvencüket. A Scientific Reports folyóiratban a szerzők azt írták: „A jelenlegi tanulmány fontos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartása hozzájárul a kognitív funkciók fenntartásához az általában egészséges, közösségben élő idősebb felnőtteknél, ahogy öregszenek. A macskatulajdonosok kevésbé tapasztalták a memória és a nyelvi funkciók romlását. A kutyasétáltatás a kognitív funkciók lassabb romlásával is összefüggésbe hozható.”

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a háziállatok szociális támogatást nyújthatnak, és hogy a velük való interakció csökkentheti a vérnyomást és a pulzusszámot. A kutatók szerint egy másik magyarázat az lehet, hogy

Továbbá a kutyatartás a fizikai aktivitás növekedéséhez is vezethet, mivel napi testmozgásra van szükségük, ami köztudottan jótékony hatással van az egészségre.

„A politikai döntéshozók felhasználhatják ezeket az eredményeket arra, hogy támogassák a háziállatok bevonását a gondozási tervekbe, olyan lakások és környékek tervezését az idősek számára, amelyek barátságosak a kutyasétáltatáshoz, és programokat dolgozzanak ki a kedvtelésből tartott állatok tartására”, írták.

Az egyik legerősebb kozmikus sugárzást észlelték a kutatók, amelyet valaha láttak a Földbe csapódni, de fogalmuk sincs, mi okozta, vagy honnan származik. A rendkívül energikus részecske, amelyet egy japán istennőről neveztek el, az univerzum olyan része felől érkezett, ahol szinte semmi sincs.

A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú részecskék, amelyek főleg protonokból vagy hélium atommagokból állnak, és folyamatosan bombázzák az univerzum minden négyzetcentiméterét (beleértve a testünket is, amelyen gond nélkül áthatolnak). Akadnak azonban nagyritkán közöttük olyan nagy energiájúak, melyek meglepik a tudósokat. Ezek az extraenergikus részecskék, amelyeket ultranagy energiájú kozmikus sugárzásnak (UHE) neveznek, legalább egy exa-elektronvolt (EeV) azaz 1 kvintillió (1 majd 18 nulla) elektronvolttal rendelkeznek, azaz körülbelül egymilliószor nagyobb energiával, mint az ember által készített részecskegyorsítók leggyorsabb részecskéi.

2021. május 21-én a kutatók a Telescope Array projekttel észleltek egy ilyen ultranagy energiájú sugarat, egy különálló alállomásokból álló észlelőrendszerrel, amely több mint 700 négyzetkilométert fed le Utah-ban.

amely a valaha észlelt legerősebb kozmikus sugárzás volt, energiája 320 EeV volt, és a fénysebesség több mint 99,9% -ával haladt.

Az Oszakai Metropolitan Egyetem (OMU) kutatói leírták a legújabb kozmikus sugárzást egy új tanulmányban, amelyet november 24-én tesznek közzé a Science folyóiratban. A titokzatos részecskét „Amaterasu”-nak nevezték el a sintó vallás napistennője után, akiről úgy gondolják, hogy segített Japán megteremtésében.

„Amikor először felfedeztem ezt az ultranagy energiájú (UHE) kozmikus sugárzást, azt hittem, hogy hiba történt, mivel az elmúlt 3 évtizedben példátlan energiaszintet mutatott” – mondta Toshihiro Fujii, a tanulmány vezető szerzője, az OMU asztrofizikusa.

A tudósok nem biztosak abban, hogy pontosan honnan származik az UHE sugár.

- írták a kutatók a Science-ben. Ebben a régióban nincsenek ismert galaxisok, ködök vagy más kozmikus struktúrák.

Lehetséges, hogy a kozmikus sugárzás valójában valahonnan máshonnan származik, és valamilyen nagy tömegű objektum mellett elhaladva térült el felénk. Itt csupán az a probléma, hogy egy ilyen nagy energiájú részecske, amelynek viszont nulla a tömege, egyáltalán nem biztos, hogy eltérülne úgy, mint a kevésbé energikus társaik.

Az sem világos, hogy mi hozhatott létre ilyen erős kozmikus sugarat. A kutatók több lehetséges forrást is felvetettek, beleértve a szupernóva-robbanásokat, a fekete lyukak összeolvadását és a pulzárokat. De a részecske származhat ismeretlen csillagászati jelenségekből, vagy olyan módon is létrejöhetett, amely túlmutat a fizika standard modelljén, Fujii szerint.

Bár a kutatók még mindig nem biztosak abban, hogy mi okozta az OMG részecskét 1991-ben, de remélik, hogy a következő generációs obszervatóriumok képesek lesznek nyomon követni ezeknek az UHE részecskéknek az eredetét, és segítenek feltárni, mi okozza őket.

Aki alvási bénulást tapasztalt, azt fogja mondani, hogy ez az egyik legfélelmetesebb dolog, amin egy személy keresztülmehet. A paraszomnia egyik formája, ez a furcsa alvási jelenség általában magában foglalja a mozgásképtelenséget, miközben szemtanúja annak, hogy rémálomszerű alakok lebegnek a teste felett, annak ellenére, hogy éppen felébredt.

A legtöbb esetben a szörnyű vizuális hallucinációkat mellkasra nehezedő erős nyomásérzés kíséri, mintha egy egy gonosz lény ülne rajta vagy nyomná le a felsőtestet. Szerencsére ezek a bénító tünetek általában kevesebb, mint néhány percig tartanak, és nem okoznak tartós károsodást, azonban nagyon nyugtalanítóak lehetnek. Szóval mi folyik itt?

Mi az alvási bénulás?

Nem meglepő, hogy az alvási bénulást kultúrantropológiailag is próbálták értelmezni. Az inuit közösségek körében például a gonosz sámánok spirituális támadásaihoz kapcsolódik, akik megpróbálják ellopni az ember lelkének egy elemét, a tarniq-ot. Brazília egyes részein eközben a jelenség a pisadeira nevű portyázó szörnyről szóló népmesékhez kötődik, aki alvás közben az emberek mellkasán ül.

Továbbá az alvási bénulás összefügg a poszttraumás stressz rendellenességgel, és elszenvedői gyakran a trauma újrajátszásaként élik meg. Egy kambodzsai tanulmány például megállapította, hogy

és hajlamosak támadójukat kutyaszerű szellemnek tekinteni vörös khmer egyenruhában, amelyet khmaoch sângkât-nak neveznek.

A nyugati orvostudomány az alvási bénulást a narkolepszia egyik formájaként osztályozza, ami arra utal, hogy az agy nem képes irányítani az alvás-ébrenlét ciklusokat. Azonban ez a tünet nemcsak narkolepsziásokat is megtalálhat, általában jetlag, magas stressz vagy rossz alvás idején fordul elő.

Mi okozza az alvási bénulást?

Az alvási bénulás általában akkor fordul elő, amikor egy személy kilép az alvás gyors szemmozgási (REM) fázisából, amikor az agy rendkívül aktív, és az álmok többsége előfordul. Általában GABA és glicin neurotranszmitterek szabadulnak fel a REM alvás során, hogy gátolják a gerincvelő motoros neuronjait és lényegében megbénítsák a testet. A tudósok úgy vélik, hogy ez azért történik, hogy megakadályozzák, hogy megvalósítsuk álmainkat, és kárt okozzunk magunknak vagy társainknak.

Amikor felébredünk, a GABA és a glicin szintje csökken, és norepinefrin, hisztamin, kolin és szerotonin váltja fel, amelyek mindegyike elősegíti az agy és a test izgalmát.

Az viszont nem világos, hogy ezt miért kísérik rémálomszerű hallucinációk, bár a mellkas és a torok izmainak bénulása megmagyarázhatja, hogy az emberek miért érzik úgy, mintha valami ülne rajtuk.

Miért tapasztalnak az emberek alvási bénulást?

Egy 35 különböző országból származó résztvevők bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy az alvási bénulás világszerte az emberek mintegy 8 százalékát érinti, bár bizonyos alpopulációk különösen hajlamosak ezekre az ébrenléti rémálmokra. Például az ázsiai főiskolai hallgatók közel 40 százaléka és az afrikai származású pszichiátriai betegek ugyancsak több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy legalább egyszer alvási bénulást tapasztalt.

Általában a pszichiátriaiailag terhelt állapotú emberek nagyobb valószínűséggel találkoznak ezzel a furcsa alvási jelenséggel, valószínűleg az agy szerotonin-diszregulációja (kóros szabályozása) miatt. A váltott műszakban dolgozók vagy azok, akiknek életmódja megakadályozza őket abban, hogy eleget aludjanak, szintén magasabb számban számolnak be alvási bénulásról.

Eddig a tudósok nem jöttek rá teljesen, miért fordul elő alvási bénulás, vagy hogyan lehet megelőzni,

Egy tanulmány még azt is megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik azt állították, hogy idegenek rabolták el őket, általában magasabb volt az alvási bénulás aránya.

A Föld légkörének felső része, aminek legfelsőbb igencsak ritka része még a Nemzetközi Űrállomás pályáját is magába foglalja, az ionoszféra. Kutatók kimutatták, hogy egy több mint 2 milliárd fényévre lévő felrobbanó csillag közvetlen hatással volt rá a közelmúltban.

Az esemény a GRB 221009A néven ismert gammasugár-kitörés (GRB – Gamma-Ray Burst) volt. Ez volt a valaha látott legerősebb ilyen jelenség, aminek rekordértékét tavaly erősítették meg. Egy új tanulmány azt mutatta ki, hogy a GRB milyen hatással volt bolygónk légkörére, és a tudósok megdöbbentek, amikor rájöttek, hogy

Az Európai Űrügynökség (ESA) Nemzetközi Gammasugár Asztrofizikai Laboratóriumának (Integral) megfigyelései kimutatták, hogy a kitörés 800 másodperce alatt megváltoztatta az ionoszféra elektromos mezőit, egészen a bolygónkhoz legközelebb eső rétegekig.

„Valószínűleg ez volt a legfényesebb gamma-kitörés, amit valaha észleltünk” – mondta Mirko Piersanti, a L'Aquila Egyetem vezető szerzője az IFLScience-nek e-mailben küldött nyilatkozatában.

„Az 1960-as évek óta mérjük a gamma-kitöréseket, és ez a valaha mért legerősebb” - tette hozzá Pietro Ubertini, a Nemzeti Asztrofizikai Intézet társszerzője, az Integral IBIS műszerének vezető kutatója.

Statisztikailag egy olyan erős GRB, mint a GRB 221009A, csak 10 000 évente egyszer érkezik a Földre. Olyan erős volt, hogy bekapcsolta a villámdetektorokat Indiában, és sok órán át zavarta az ionoszférát.

„Elképesztő. Olyan dolgokat láthatunk, amelyek a mélyűrben történnek, de hatással vannak a Földre is” - mondta Erik Kuulkers, az ESA projekttudósa.

Az ionoszféra zavarát kezdettől fogva felismerték, de valódi kiterjedése csak akkor vált világossá, amikor a kutatók elkezdték elemezni az adatokat.

„Azt mondhatjuk, hogy az ionoszféra alacsonyabb magasságokba 'költözött', és ezt észleltük abban is, hogy a rádióhullámok hogyan pattogtak az ionoszféra mentén" – magyarázta Laura Hayes, az ESA napfizikusa, aki még 2022-ben tette közzé az ionoszféra változásainak első méréseit.

Az ionoszférára gyakorolt hatás elgondolkoztatja a tudósokat, vajon egy ilyen esemény károsíthatja-e az ózonréteget, esetlegesen tömeges kihalást okozva. Egy ilyen esemény, ha egy távoli galaxisban történik (mint a mostani), valószínűleg nem vezet kataklizmához,

Ahhoz, hogy jobban megértsük egy ilyen forgatókönyv valószínűségét, a kutatóknak meg kell érteniük az ionoszféra és a GRB-k közötti kapcsolatot, ezért a tudósok tovább elemzik a GRB 221009A adatait.