Egy brit törvénymódosítás értelmében mostantól akár 50 éve lefagyasztott spermából is születhetnek csecsemők. Ám a szakértők szerint annak sincs akadálya, hogy több száz éves spermát használjanak fel - írja a Guardian.
Most, a héten például 1996-ban fagyasztott spermából született egészséges fiúcsecsemő. Az örökítőanyagot akkor fagyasztották le, amikor a baba édesapjánál 21 évesen Hodgkin-limfómát diagnosztizáltak, arra az esetre, ha a kemoterápia károsítaná a spermáját.
A most 47 éves apa, Peter Hickles „csodaként” jellemezte, hogy a baba majdnem rekordot döntött – egyetlen csecsemő várt rá hosszabb ideig, hogy megszülessen, ő 27 évig tárolt spermából fogant. Bár a spermiumok lefagyasztása már évtizedek óta ismert gyakorlat, eddig az ivarsejteket - petéket és spermát - csak 10 évig lehetett tárolni. Igaz, ebben néha kivételt tettek a termékenységi problémákkal küzdők érdekeit nézve.
A megőrzési időt időt most 55 évre hosszabbították meg, ám Allan Pacey, a Sheffieldi Egyetem andrológusprofesszora szerint ennek a korlátnak nincs orvosi oka.
„A törvényes 55 éves korlátnak semmi köze a spermiumok megőrizhetőségéhez. Inkább azzal kapcsolatos, hogy a parlamenti képviselők mit éreztek helyesnek a társadalom számára. De mivel a lefagyasztott spermiumok életciklusát gyakorlatilag felfüggesztjük, nem értem, miért ne lehetne akár többszáz évig is megőrizni őket, ha a törvény ezt lehetővé tenné."
Pacey szerint az idősebb spermiumok felhasználása nem jelent egészségügyi kockázatot, bár a szarvasmarha-tenyésztési ágazaton kívül nem végeztek hosszú távú tanulmányokat.
„A díjnyertes bikák spermáját sokkal tovább tárolják, mint az emberi spermiumokat, bármilyen azonosítható probléma nélkül” - mondta.
Julian Savulescu, az Oxfordi Egyetem etikaprofesszora szerint hosszú távú vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy az idősebb spermiumok felhasználása gyakoribbá válhasson. Ezek része lehetne a kapcsolat a már elhunyt biológiai apával, illetve az általános egészségi állapot is.
„Valójában egy kísérletet végzünk, és én támogatom ezeket, de erkölcsi kötelességünk, hogy tudást gyűjtsünk és a gyakorlatot az eredményeknek megfelelően módosítsuk" - mondta Savulescu. Hozátette: ha nagyon régi, például 250 évvel korábbi spermát használnak fel, az etikai kérdéseket vethet fel, mert az emberek genomja azóta gyökeresen megváltozhatott. Igaz, ezek továbbra is „sci-fi aggodalmak”, mivel a spermiumok lefagyasztása csak az 1950-es években kezdődött.”
Mindeközben a régi spermiumok lehetőséget adnak arra, hogy olyan embereknek is gyermekük szülessen, akik egyébként nem tudtak volna családot alapítani.
Egy brit törvénymódosítás értelmében mostantól akár 50 éve lefagyasztott spermából is születhetnek csecsemők. Ám a szakértők szerint annak sincs akadálya, hogy több száz éves spermát használjanak fel - írja a Guardian.
Most, a héten például 1996-ban fagyasztott spermából született egészséges fiúcsecsemő. Az örökítőanyagot akkor fagyasztották le, amikor a baba édesapjánál 21 évesen Hodgkin-limfómát diagnosztizáltak, arra az esetre, ha a kemoterápia károsítaná a spermáját.
A most 47 éves apa, Peter Hickles „csodaként” jellemezte, hogy a baba majdnem rekordot döntött – egyetlen csecsemő várt rá hosszabb ideig, hogy megszülessen, ő 27 évig tárolt spermából fogant. Bár a spermiumok lefagyasztása már évtizedek óta ismert gyakorlat, eddig az ivarsejteket - petéket és spermát - csak 10 évig lehetett tárolni. Igaz, ebben néha kivételt tettek a termékenységi problémákkal küzdők érdekeit nézve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.
Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.
Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.
Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.
Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.
A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.
Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.
Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.
Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.
Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.
A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.
Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.
Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.
Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.
Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.
2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.
A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.
Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.
Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.
Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb tűzhányó ébredhetett fel a gigászi földrengés után – a tudósok sem értik teljesen, hogy mi zajlik Kamcsatkán
A nyári földmozgás óta furcsa vulkanikus jelenségek történnek Kamcsatkán. A kutatók szerint már a második tűzhányó kelhetett életre az utórengések következtében.
Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.
Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a TelexenDr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.
A professzor felidézi, mi minden történt a nyári kamcsatkai földmozgás óta. Mint írja, az eseményt több ezer utórengés követte, és volt köztük 7-es magnitúdójúnál erősebb is. Néhány nappal később, augusztus 3-án kitört a több mint 450 éve alvó Krasenyinnyikov vulkán, néhány nappal ezelőtt pedig - vélhetően - a fentebb írt Kronotszkij.
A kutatók a szombati észlelés óta vizsgálják, hogy a kitörés valóban megtörtént-e. Ez azért bonyolult kérdés még napjainkban is, mert a vulkán 180 kilométerre van a Petropavlovszk-Kamcsatszkij településen lévő vulkánobszervatóriumtól.
„Itt nincsenek autópályák, hogy néhány óra alatt el lehessen érni a területet, ehhez igazi expedíció kell, helikopterrel vagy terepjáróval földutakon keresztül, folyókon átkelve” - magyarázza a tudós.
Dr. Harangi hozzáteszi, hogy a kutatók műholdas felvételeket is használnak a vizsgálathoz, és a Himawari–9 műhold képei bizony azt mutatják, hogy október 4-én vulkánkitörésre utaló felhő jelent meg a Kronotszkij fölött. A jelenség miatt vörös riasztást adtak ki a repülésre, mert a vulkáni hamu bejuthat a repülőgépek turbináiba és leállíthatja a hajtóműveket, ezáltal légikatasztrófákat okozhat.
A szakértők szerint Kamcsatka a Föld egyik legaktívabb vulkanikus területe, ahol több mint háromszáz vulkán található, és közülük 29 jelenleg is működik. A kitörések gyakran megzavarják a légiközlekedést. Az obszervatórium munkatársai éppen ezért éjjel-nappal figyelik a térséget, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudják mindegyik tűzhányót folyamatosan ellenőrizni.
A műholdképek alapján mindenesetre a kitörés rövid volt, ami arra utal, hogy csak egy rövid robbanás történt - hasonlóan az 1923-as eseményhez, amikor a Kronotszkij utoljára aktivitást mutatott. Horváth Ákos, Hamburgban dolgozó szakértő szerint azonban a bizonytalanság nagy, mivel a közelben van a nemrég felébredt Krasenyinnyikov vulkán is. Nem zárható ki, hogy a hamu onnan származik, de az is lehet, hogy a két vulkán közötti Krokur-maar tört ki.
A vizsgálat még tart, és néhány napig is eltarthat, mire pontos válasz születik. Az viszont biztos, hogy a Kronotszkij nem produkált jelentős kitörést, és nem jutott magma a földfelszínre.
Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.
Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a TelexenDr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
