TUDOMÁNY

20+1 látványos égi jelenség, amiért megéri majd felnézni az égre

Kezdjük idén is azzal az évet, hogy sorra vesszük, várhatóan miben gyönyörködhetünk ebben az esztendőben. Sőt, akár élő közvetítésben is figyelhetitek az égi eseményeket.

Ordasi András cikke a Csillagvizsgáló blogon, Címkép: Free-Photos képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2021. január 30.

Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

A szemfüles olvasók észrevehetik majd, hogy lesznek a tavalyi listából visszatérő látványosságok is, ugyanakkor mindig tartogat valami újat egy új év. Reméljük, hogy derült éjszakák (vagy épp nappalok) is megadatnak majd a megfigyeléshez, mert ez elengedhetetlen kelléke mindegyiknek.

Meteorzáporok

Ha valamiben meg lehet bízni, azok a meteorrajok, hiszen a Naprendszer szemetét senki sem takarítja el. A főként üstökösök által a Föld pályájára hordott apró törmelékekből álló sávot (amit az üstökös a csóvája révén hátrahagy) a Föld évről évre ugyanazon napokon szeli keresztül. Ekkor a Föld gravitációja bevonzza az apró szemcséket, ezáltal az átlagosnál jóval több hullócsillagot láthatunk a meteorrajok idején. A légkörünkbe érve a mikrometeorok pillanatok alatt elégnek, ám ez idő alatt is jókora utat tesznek meg a levegő molekulái között, amelyek a szemcse útvonala mentén (ionizációjuk-rekombinációjuk révén) felvillannak. Ezt figyelhetjük meg derült és kellően sötét égbolton pillanatnyi fénycsíkokként, vagy ahogy a népnyelv hivatkozik rájuk, hullócsillagokként.

A 2020-as év Geminidái Stefano Pellegrini december 17-éről Olaszországból.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Stefano Pellegrini)

Na de nézzük, hogy pontosan mikor is érdemes kitelepülni a fényszennyezéstől védett helyekre:

Április 22. Líridák (~15-20 db/óra, ~70% holdfázisnál)

Május 5. Éta Akvaridák (~30 db/óra, ~40% holdfázisnál)

Augusztus 12. Perszeidák (~70 db/óra, ~15% holdfázisnál)

Kiemelendő, hogy a legtöbbek által ismert hullócsillagzápor idén kivételesen szép holdfázis mellett, kifejezetten sötét égen lesz megfigyelhető, vagyis reménykedhetünk egy rakás kívánságban.

Október 8. Drakonidák (~15 db/óra, újholdkor)

Október 21. Orionidák (~20 db/óra, teliholdkor)

November 17. Leonidák (~15 db/óra, teliholdkor)

December 13-14. Geminidák (~100 db/óra, ~70% holdfáziskor)

2022. Január 3. Quadrantidák (~40 db/óra, újholdkor)

A Quadrantidákról idén már lemaradtunk, de az időjárás Magyarországon amúgy sem volt igazán kegyes hozzánk – 2022 elején azonban újra megfigyelhető lesz az év első meteorraja. A becsült darabszámok holdmentes, sötét égen való megfigyelésre vonatkoznak, maximum idején.

Fontos megjegyezni, hogy a meteorrajok megfigyelhetősége több napon keresztül tart, de igazán jó esély a maximum környéki órákban kínálkozik a hullócsillag-vadászatra. A Földön való tartózkodási helyünktől függően más-más helyi időpontban tetőzik a meteorraj, így előfordul, hogy bizonyos maximum a nappali órákra esik, megfosztva bennünket a látványtól. Továbbá tudni kell, hogy a meteorrajok utánpótlását jelentő törmelékfelhők évről évre egyre ritkábbá válhatnak, ennek megfelelően a megfigelhető darabszámok is lassú csökkenést mutatnak.

A fenti nyolc csillagképet kell majd keresnünk, ezek irányából várhatjuk majd az említett nyolc meteorraj képviselőit, sorra Lyra (vagy magyarul Lant), Vízöntő, Perzuesz, Sárkány, Orion, Oroszlán, Ikrek, és a Boötes (vagy magyarul Ökörhajcsár), ami egy kicsit kilóg a sorból, ugyanis a Falikvadráns nevű újkeletű csillagkép - lévén, csillagai átfednek az Ökörhajcsárral - nem került be a 88 hivatalos csillagkép közé, és nevét csak az év első meteorhullása őrzi. (Forrás: Stellarium)

És hogy merre érdemes figyelni az égbolton? A meteorrajok nevei azt jelzik, hogy mely csillagkép irányából láthatjuk az adott meteorrajt érkezni, így első közelítésnek mindig ezen égboltterület felé kell fordulni. Ha pedig lehetőségünk van, érdemes hanyatt fekve kényelembe helyezni magunkat és az égbolt lehető legnagyobb részét figyelni. További csillaghulláskor hasznos tippek és praktikák egy korábbi bejegyzésben olvasható.

Fogyatkozások

Idén összesen kétszer halad el a Holdunk a Nap korongja előtt – amikor is napfogyatkozást figyelhetünk meg –, és kétszer vonul be a Föld által vetett árnyékkúp sávjába – ilyenkor pedig holdfogyatkozást láthatunk. Pontosabban csak láthatnánk.

Teljes napfogyatkozás a víztükrön megkettőzve Thierry Legault 2019-es felvételén Dél-Amerikából.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Thierry Legault)

Magyarországról ugyanis nem sokat figyelhetünk meg ezekből, így kénytelenek leszünk az élő közvetítésekkel és a kiváló asztrofotókkal beérni. A napfogyatkozások tőlünk távoli földrészeken lesznek megpillanthatók, a holdfogyatkozások pedig pont akkor következnek majd be, amikor épp a Föld túlsó felén lesz éjszaka:

Június 10. délelőtt - Gyűrűs napfogyatkozás

Az északi sarkköri vidékeken lesz megfigyelhető a jelenség teljes valójában, de kis részben Magyarország területéről is megpillantható lesz.

Május 26. nappali órákban - Teljes holdfogyatkozás

A Csendes-óceán keleti és nyugati partjáról egyaránt jól megfigyelhető lesz a jelenség.

November 19. reggeli órákban - Részleges holdfogyatkozás

Nálunk már épp felkel a Nap, mire megkezdődik a fogyatkozás, ami így Észak-Európából, és Amerikából fog csak látszódni.

December 14. reggel - Teljes napfogyatkozás

Habár az év másik fogyatkozása teljes lesz, még távolabbi helyekről fog csak látszani, konkrétan Afrika déli csücskéről és az Antarktiszról.

Miroslav Druckmüller és Andreas Möller 2020 decemberében örökítette meg 55 felvétel összekomponálásával Dél-Amerika területén, ahogy Napunk előtt elsuhan az "új-Hold" és árnyékot vet Földünkre.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Miroslav Druckmüller és Andreas Möller)

Együttállások

A csillagok tőlünk túl messze vannak, hogy egy év alatt látványosan elmozduljanak egymáshoz képest, viszont a Naprendszerben keringő égitestek megteszik nekünk ezt a szívességet. Ennek köszönhető, hogy ezek a közeli objektumok időről időre közel kerülnek egymáshoz (lásd a nemrégiben bekövetkezett Jupiter–Szaturnusz-együttállást), sőt néha még az éjszakai ég (látszólagos) óriása, a Hold is eltakar ezt-azt. Bár a tavalyi év látványosságaihoz képest idén némiképp soványabb a felhozatal, de azért most is lesz mit várni:

Március 19., Április 17., Június 13. kora esti órák: A Mars és a Hold együttállása

Április 6-7. hajnalban, közvetlen napkelte előtt: A Szaturnusz (később pedig a Jupiter) és a Hold együttállása

Július 13. kora esti órákban: a Vénusz és a Mars együttállása

Július 29. este 22 órától bő fél órán át: Két Jupiter-hold (Io és Callisto) árnyéka látszik a bolygó korongján 20:40 UT-ig

(Itt fontos megjegyezni, hogy ez csak távcsőben megfigyelhető jelenség, de abszolút megéri a látvány!)

December 16. késő esti órákban: A Hold és a Fiastyúk nyílthalmaz együttállása

(Ennél az eseménynél pedig a telihold fényében igencsak meregetni kell majd a szemünk, hogy meglássuk a "Hét nővért".)

A Magyarországról igen nehezen megfigyelhető nagy Jupiter-Szaturnusz együttállás (kép közepén egyetlen fényes pontként a két égitest)

Simon-Zsók Anett felvételén Románia felhői fölött. (Fotó: Simon-Zsók Anett)

SpaceX Dragon

Eddig csak a természetes égitestekről esett szó, ugyanakkor bizonyos esetekben az ember alkotta eszközök égen történő megpillantása – főleg, ha űrhajósok ülnek bennük – talán még felemelőbb lehet. Ezek pedig akár szabad szemmel is láthatóak, ha a megfelelő időpontban nézünk fel az égre. A tavaly indult Crew–1 küldetés idén márciusban ér véget, és a pontos időponttól függően jó esélyünk lehet a visszatérés folyamatából pár pillanatot elcsípni.

Tovább

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Ennek sosem szabadott volna megtörténnie” - 66 halott a kolumbiai légi katasztrófában

A kolumbiai légierő C-130-as gépe Putumayo megyében zuhant le, 125 ember volt a fedélzetén. A tragédia politikai vitát robbantott ki a hadsereg elavult flottájának modernizációjáról.

KÉK HÍREK

Mélyhűtőben tárolta elpusztult macskáit egy budaörsi nő, később az utcán ásta el őket, de valamilyen állat kikaparta a tetemeket

A sekély sírokat egy állat túrta ki, borzalmas látványt tárva a helyiek elé. Az állatvédők azonnal feljelentést tettek az ügyben.

KÉK HÍREK

Meglátott egy pókot az apa, félrerántotta a kormányt, felborult és kigyulladt az autójuk az M7-esen

A családnak csak másodpercei voltak kimenekülni a lángoló roncsból. 11 éves lányuk súlyosan megsérült, a 14 éves lánytestvér is sérüléseket szenvedett, és a szülőket is kórházba szállították.

Címlapról ajánljuk

TUDOMÁNY

Hirtelen 10 fokot zuhan a hőmérséklet – a NASA szerint a közelgő napfogyatkozás félelmetes és lenyűgöző élmény lesz

Két különleges eseményre is készülhetünk, az első idén nyáron lesz, majd 2027-ben az évszázad egyik legsötétebb napfogyatkozása lesz látható. Aki a legjobb helyről szeretné látni, annak érdemes időben elkezdeni a szervezést.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 23.

Az asztroturizmus, vagyis az égbolt csodáinak megfigyelésére épülő utazás egyre népszerűbb, és a következő években két különleges napfogyatkozás is vár az érdeklődőkre.

Az első 2026. augusztus 12-én lesz,

amelynek különlegessége, hogy Izlandról is megfigyelhető lesz – írta a Blikk.

A valódi csúcspont azonban

2027. augusztus 2-án következik, amikor sokak szerint az évszázad egyik legsötétebb napfogyatkozása lesz látható. A teljes fázis 6 perc 23 másodpercig tart majd, ami rekordközeli időtartam.

Összehasonlításképpen a 2024-es észak-amerikai esemény 4 perc 28 másodpercig volt élvezhető, míg az 1999-ben Magyarországról is látható teljes napfogyatkozás 2 perc 23 másodpercig tartott. A rendkívül hosszú időtartam a Hold és a Nap különleges pályájának köszönhető, ami egy ritka együttállást eredményez.

Dr. Kelly Korreck, a NASA napfogyatkozási programjának kutatója szerint

a Föld az egyetlen ismert bolygó, ahol ilyen típusú napfogyatkozás előfordulhat.

„A Hold mérete és távolsága tökéletes ahhoz, hogy a Napot teljesen eltakarja, de mégis láthatóvá tegye annak külső rétegeit, például a napkoronát” – magyarázta a tudós. Ez az égi tünemény a tudósokat is lázban tartja, mivel a napkorona vizsgálatára csak ilyen alkalmakkor nyílik lehetőség.

A 2027-es napfogyatkozás több nagyvárost is érint, köztük Cádizt és Malagát Spanyolországban, Tangert Marokkóban, valamint Dzsidda és Mekka városait Szaúd-Arábiában. A legjobb helyszínnek mégis Egyiptom ígérkezik, különösen Luxor városa, ahonnan a leghosszabb ideig lehet majd látni a jelenséget. Dr. Korreck szerint a napfogyatkozást élőben végignézni semmihez sem fogható élmény. „A képek gyönyörűek, de nem adják vissza a teljes fizikai élményt” – mondta.

A jelenség során a hőmérséklet drámaian, akár 10 fokkal is csökkenhet. A hirtelen sötétség szokatlan érzéseket válthat ki, de a látvány mindenkit lenyűgöz.

Tiszta égbolt esetén a napkorona finom szerkezetei mellett még csillagokat és bolygókat is meg lehet pillantani. „Ez az élmény egyszerre félelmetes és lenyűgöző. Akárhányszor is látjuk, mindig újra és újra át akarjuk élni” – tette hozzá a kutató.

A napfogyatkozás megfigyelésekor a szem védelme kiemelten fontos. A teljes fázis rövid időtartamát kivéve speciális, az ISO 12312-2 szabványnak megfelelő szemüvegre van szükség. Ezek a szemüvegek több ezerszer sötétebbek, mint a hagyományos napszemüvegek. Alternatív megoldásként lyukprojektort is lehet használni, amelynek elkészítéséhez a NASA honlapján található útmutató.

A napfogyatkozások időtartamának elméleti maximuma 7 perc 32 másodperc. A NASA számításai szerint a leghosszabb ismert napfogyatkozás a civilizált emberiség korszakában 7 perc 28 másodperces volt, amelyet Kr. e. 743. június 15-én lehetett észlelni. A jövőben 2168-ban és 2186-ban is várható 7 perc 26 másodpercet meghaladó esemény. Mivel a 2027-es napfogyatkozás várhatóan milliókat vonz majd a legjobb megfigyelési pontokra, érdemes már most elkezdeni a tervezést, mert a legjobb helyek gyorsan betelhetnek.

Kapcsolódó

A klímaváltozás belenyúl a Föld forgásába: 3,6 millió éve nem látott mértékben lassul a bolygó

Egy tanulmány szerint a sarki jég olvadása miatt a tömeg az Egyenlítő felé rendeződik. A változás már most befolyásolja a műholdas navigációt és a világidő korrekcióját.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Beleesett a forró bográcsba, és súlyosan megégett egy 5 éves kislány Hajdúszoboszlón

A családi kertészkedés közben történt a borzalmas baleset. A gyereket súlyos égési sérülésekkel ápolják egy miskolci kórház speciális osztályán.

KULT

Még a The Boys is eltörpül mellette? Az Invincible új szezonja tényleg letarol mindent!

Egy sorozat, ahol minden rész felér egy fináléval. Az Amazon PrimeVideo-sorozat negyedik évada már az elején bedobja a legkeményebb morális kérdéseket. És innen még csak durvább lesz…

KÉK HÍREK

„Mintha csak direkt el akarta volna ütni!” – a Veszprémben elgázolt 23 éves rendőr apja nem hisz a véletlen balesetben

Zalavári Bálint Zsolt és társa egy elütött szarvas tetemét mozgatták az útról Veszprém vármegyében, amikor egy autó elsodorta őket. A fiatal rendőr meghalt, apja szerint a sofőr áttért a sávjukba a belátható úton.

TUDOMÁNY

Szenzáció készül? Bécsi kutatók jöhettek rá a fizika egyik legnagyobb rejtélyének megoldására

A Bécsi Műszaki Egyetem csapata újragondolta Einstein egyik alapötletét. Ezzel egy lépéssel közelebb kerültek a kvantumelmélet és a gravitáció régóta várt egyesítéséhez.

Fotó: Pixabay - szmo.hu
2026. március 12.

A modern fizika két legnagyobb elmélete, a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet évtizedek óta nem fér össze egymással. Míg az egyik az apró részecskék világát írja le döbbenetes pontossággal, a másik a csillagok és galaxisok mozgását magyarázza. A Bécsi Műszaki Egyetem kutatói most egy új ötlettel álltak elő, ami áthidalhatja a szakadékot – írja a TU Wien hivatalos közleménye. A megoldás kulcsa a részecskék pályájának, az úgynevezett geodetikusoknak az újragondolása lehet.

A kvantumgravitáció elméleteinek helyzetét a kutatók a Hamupipőke-meséhez hasonlítják.

„Több jelöltünk is van, de csak az egyik lehet az a hercegnő, akit keresünk. Csak amikor a herceg megtalálja az üvegcipellőt, tudja azonosítani az igazi Hamupipőkét. A kvantumgravitációban sajnos még nem találtunk ilyen cipellőt – egy olyan megfigyelhető mennyiséget, amely egyértelműen megmondja, melyik elmélet a helyes”

– magyarázta Benjamin Koch, az egyetem Elméleti Fizika Intézetének kutatója.

Ennek a bizonyos „cipellőnek” a megtalálásához a kutatók a relativitáselmélet egyik központi fogalmához, a geodetikusokhoz nyúltak. A geodetikus a két pont közötti legrövidebb utat jelenti. Míg egy sík lapon ez egy egyenes, egy görbült felületen – például a Földön az Északi- és a Déli-sark között – már egy félkörív. Einstein elmélete szerint a nagy tömegű égitestek, mint a Nap, meggörbítik a téridőt, és a bolygók ezeken a görbült pályákon, geodetikusokon mozognak. „Gyakorlatilag mindaz, amit az általános relativitásról tudunk, a geodetikusok értelmezésére támaszkodik” – tette hozzá Koch.

A kutatócsoport ötlete az volt, hogy magát a téridő görbületét leíró mértéket, a metrikát kezelik kvantumos mennyiségként.

„A kvantumfizikában a részecskéknek sem pontosan meghatározott helyzete, sem pontosan meghatározott impulzusa nincs. Ehelyett mindkettőt valószínűségi eloszlások írják le. Minél pontosabban ismerjük az egyiket, annál homályosabbá és bizonytalanabbá válik a másik”

– mondta Koch. Ha a téridő görbülete is ilyen bizonytalanná válik, akkor a benne mozgó részecskék pályája sem lehet tökéletesen meghatározott.

Benjamin Koch, doktoranduszával, Ali Riahiniával és a csehországi Angel Rincónnal közösen kidolgozott egy módszert, amellyel egy speciális, de fontos esetben – egy időben állandó, gömbszimmetrikus gravitációs mezőben, mint amilyen a Napé is – kiszámolták, hogyan mozogna egy objektum. Az így kapott új, kvantumos pályát q-desic egyenletnek nevezték el.

Kiderült, hogy a részecskék egy ilyen kvantumos téridőben kissé eltérnek a klasszikus relativitás által jósolt útvonalaktól. Bár ez az eltérés bolygópályák méreténél elenyésző, kozmológiai léptékben – ahol az elméletnek több nyitott kérdése is van – már jelentős lehet. Ez a mérhető különbség lehet az a régóta keresett „üvegcipellő”, amely segít eldönteni, hogy a versengő kvantumgravitációs elméletek, mint a húrelmélet vagy a hurok-kvantumgravitáció közül melyik írja le helyesen a valóságot.

Kapcsolódó

Tudományos siker: a NASA egy űrszondával eltérített egy aszteroidát a Nap körüli útján

A NASA sikeresen módosította a Didymos–Dimorphos aszteroidarendszer pályáját. Ez az első tudományos bizonyíték arra, hogy a kinetikus becsapódás módszere működőképes bolygóvédelmi eszköz lehet. De van azért egy kis gond.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Letartóztattak egy fiatal férfit a Pócs János által szervezett G.w.M-koncert utáni balhé miatt, öt embert még mindig keresnek

A nyomozási bíró elrendelte egy 25 éves férfi letartóztatását a jászberényi verekedés után. Az eddig elfogott négy ember tagadta a bűnösségét a gyanúsítotti kihallgatáson, volt, aki azzal védekezett, hogy ott sem volt.

KÉK HÍREK

Brutális medvetámadás Székelyföldön, mentőhelikopter vitte kórházba az 58 éves túrázót

Egy 58 éves férfit ért medvetámadás a Maros megyei erdőben, Torboszló és Székelyabod között. A súlyos, nyílt sebekkel és töréssel küzdő sérültet a marosvásárhelyi kórházba szállították műtétre.

KÉK HÍREK

Szörnyű tragédia! A síneken feküdt, a mozdonyvezető már nem tudott fékezni – gázolt a Mecsek InterCity

A balesetet a vonat vezetője jelentette fél hat után a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. Az InterCity utasait a MÁV pótlóbuszokkal szállította tovább Simontornya felé.

TUDOMÁNY

Áttörés a részecskefizikában: a CERN egy sosem látott, szupernehéz protont talált

A genfi Nagy Hadronütköztető felfedezése a kvantum-színdinamika elméletének eddigi legpontosabb tesztjét teszi lehetővé.

Fehér Adél, Fotó: Cern - szmo.hu
2026. március 18.

A Genf mellett működő Nagy Hadronütköztető kutatói egy franciaországi tudományos konferencián, a Rencontres de Moriond eseményen jelentették be az áttörést. A tudósok a detektorok friss, átfogó fejlesztése után bukkantak rá a Xi-cc+ nevű barionra, amely a kvantumvilág legfinomabb, legbonyolultabb szabályait is próbára teszi. A felfedezés horderejét jól mutatja, hogy a részecskefizikában az öt szigmás statisztikai bizonyosság már megkérdőjelezhetetlen tényt jelent, a mostani eredmény pedig jócskán meghaladja a hét szigmás küszöböt is. Körülbelül kilencszáztizenöt rögzített esemény bizonyítja, hogy a kvantum-színdinamika tankönyveiben új fejezet nyílik.

A most azonosított barion lényegében a hétköznapi proton egyfajta nehézsúlyú rokona.

Míg a protont két könnyű „up” és egy „down” kvark építi fel, addig a Xi-cc+ esetében a két „up” kvark helyét két jóval nehezebb „charm” kvark veszi át, a harmadik alkotóelem pedig egy „down” kvark marad. A charm kvarkok jelentős többlettömege miatt ez az új részecske közel négyszer nehezebb a protonnál, ami egyben a rendkívül rövid élettartamát is megmagyarázza. „Ez az első új részecske, amelyet az LHCb-upgrade óta azonosítottunk, és mindössze a második eset, hogy két nehéz kvarkot tartalmazó bariont figyelünk meg” – hangsúlyozta Vincenzo Vagnoni, az LHCb-kísérlet szóvivője.

A mostani eredmény előzménye a 2017-ben azonosított Xi-cc++, amely a most megtalált részecske legközelebbi rokona, úgynevezett izospin-partnere. A két barion kvarkösszetétele csak egyetlen elemben tér el, ám

az elméleti modellek szerint ez a kis különbség drámai következményekkel jár.

A fizikusok azt jósolták, hogy a Xi-cc+ élettartama a kvantummechanikai hatások, például a Pauli-interferencia miatt akár hatszor rövidebb is lehet a 2017-ben megfigyelt testvérénél, ezért a detektálása sokkal nagyobb kihívást jelentett.

Ez a rendkívül rövid életidő volt az oka, hogy a részecske eddig rejtve maradt a kutatók elől.

A siker kulcsa az LHCb detektor 2023-ban befejezett, átfogó modernizációja volt. A korábbi, kétszintű, hardveres előszűrést egy teljesen szoftveralapú adatgyűjtő rendszer váltotta fel, amely másodpercenként negyvenmilliós kiolvasási rátával működik. Ez lehetővé teszi, hogy a kísérlet a proton-proton ütközések összes adatát rögzítse, és a bonyolult, hadronokká széteső részecskék nyomait sokkal nagyobb hatékonysággal válassza ki, mint korábban.

A kutatók a Xi-cc+ nyomára a bomlástermékeinek aprólékos visszafejtésével bukkantak rá a 13,6 teraelektronvolt energiájú ütközésekből származó adatokban. Az elemzés során gépi tanulási algoritmusokat is bevetettek, hogy a hatalmas adatmennyiségből kiszűrjék a valódi jeleket a háttérzajból. A felfedezés egy két évtizedes bizonytalanságot is lezár. A SELEX nevű kísérlet kutatói 2002-ben már bejelentették a Xi-cc+ észlelését, de egy jóval alacsonyabb tömeggel, amit a későbbi kísérletek soha nem tudtak megerősíteni.

A mostani, rendkívül erős jel egyértelműen bizonyítja a részecske létezését, méghozzá pontosan ott, ahol az elméleti modellek és a 2017-es rokonlelet alapján várták.

A kettős nehézkvarkot tartalmazó barionok egyedülálló „kozmikus laboratóriumként” szolgálnak a kvarkokat összetartó erős kölcsönhatás, a kvantum-színdinamika tesztelésére. Ezek a rendszerek segítenek megérteni az egzotikusabb, négy vagy öt kvarkból álló részecskék, a tetra- és pentakvarkok viselkedését is. „Ez a nagy eredmény remek példa arra, hogyan vezetnek az LHCb-fejlesztések közvetlenül új felfedezésekhez” – mondta Mark Thomson, a CERN főigazgatója. A kutatók következő lépésként a részecske pontos élettartamát és egyéb tulajdonságait mérik majd meg, miközben már a család egy még ritkább tagja, a két charm és egy strange kvarkból álló Ωcc+ után kutatnak.

Via LHCb Outreach

Kapcsolódó

Szenzáció készül? Bécsi kutatók jöhettek rá a fizika egyik legnagyobb rejtélyének megoldására

A Bécsi Műszaki Egyetem csapata újragondolta Einstein egyik alapötletét. Ezzel egy lépéssel közelebb kerültek a kvantumelmélet és a gravitáció régóta várt egyesítéséhez.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Hipnotizőr kellett neki a szexhez, azt hazudta egy rendőrnek, hogy terhes, és Little Spoon néven rappelne – 50 dolog, amit nem tudtál az 50 éves Reese Witherspoonról

Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, máig viseli egy autós gázolás nyomát a homlokán, és antik ágyneműket gyűjt. Vannak még ilyen infók a tarsolyunkban.

KÉK HÍREK

Apa és fia is a csörögi támadók között, akik baltával és bottal estek egy férfinak

A 48 éves áldozat súlyos, többszörös töréseket szenvedett a Pest vármegyei támadásban. A bíróság mindhárom gyanúsított letartóztatását elrendelte életveszélyt okozó testi sértés miatt.

KÉK HÍREK

Egy egész sícsoportot sodort el a lavina az olasz Alpokban, ketten meghaltak

Az olasz hegyi mentőszolgálat két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be a dél-tiroli baleset után. A mentéshez 6 helikopter kellett.

TUDOMÁNY

Összekent tükrök, karcolások a fényezésen: nem vandálok támadják az autódat, hanem egy tragikus félreértés áldozatai

A tavasz hormonális változásokat indítanak be a madarakban, ami felerősíti a területvédő agressziót. Magyarországon főként barázdabillegetők és gerlék támadják az autókat.

Fehér Adél, Fotó: Freepik.com - szmo.hu
2026. március 17.

Ha reggel a parkoló autódhoz érve karcolásokat találtál a visszapillantó tükrön vagy az üvegen, valószínűleg dühös lettél a képzelt vandálokra.

A valóság azonban sokkal meglepőbb, és egyben drámaibb is: a tettes egy madár, amely éppen a saját tükörképével vív élethalálharcot.

A jelenség minden tavasszal menetrendszerűen visszatér, és miközben az autótulajdonosoknak komoly bosszúságot, esetenként anyagi kárt okoz, a szárnyas támadók számára egyenesen végkimerüléssel fenyegető csapda.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részletes magyarázata szerint a madarak a költési időszak kezdetén, a hosszabbodó nappalok hatására komoly hormonális változásokon mennek keresztül. Izgalomba kerülnek, és a hímek – bár bizonyos fajoknál a tojók is – keményen védelmezni kezdik a kiválasztott territóriumukat.

Amikor egy ilyen felajzott állapotban lévő állat meglátja magát egy autó sötét metálfényezésében, az ablaküvegben vagy a visszapillantó tükörben, nem a saját képmását ismeri fel.

Egy betolakodó riválist lát, akit azonnal el kell űznie a fészek közeléből.

A természetben az éles, stabil és folyamatos tükröződés rendkívül ritka. Egy pocsolya vagy egy tó víztükre hullámzik, megtörik a fényt, és a kép hamar eltűnik. Az ember által létrehozott környezet azonban tele van tökéletes tükrökkel.

„Nem alkalmazkodtak az üveg ember alkotta találmányához, így meglátják a tükörképüket, és harcolni kezdenek vele” – mondta az Audubon magazinban egy amerikai szakértő.

Mivel a tükörkép sosem menekül el, sosem adja meg magát, és mindig pontosan ugyanolyan agresszívan támad vissza, a madár képtelen lezárni a küzdelmet.

Magyarországon a leglátványosabb harcot a barázdabillegetők vívják. Ez a faj előszeretettel énekli körbe a területét, és a parkoló autók kiváló, magaslati megfigyelőpontként szolgálnak számukra. Innen pillantják meg a tükörben a vélt ellenséget. A balkáni gerlék és más, emberközelben élő fajok szintén gyakran esnek ebbe a csapdába. Máshol a vörösbegyek és a verébfélék a leggyakoribb áldozatai a saját tükörképüknek.

A harc így napokon keresztül, sőt, akár hetekig is elhúzódhat. A madár mániákusan kopogtatja az üveget, csipkedi a tükröt, és közben folyamatosan ürít a járműre, ahogy a tükör körül fel-alá futkos.

Egy hazai példa szerint Sásdon egy fehér gólya napokig verte ugyanannak az épületnek az ablakait a saját tükörképe miatt.

Külföldön is rengeteg autótulajdonos számol be hasonló esetekről. „Egész nyáron néztem, ahogy a pulykák szétverték a szomszéd BMW-jét” – fakadt ki a Redditen egy szemtanú.

Ez a szélmalomharc rengeteg energiát emészt fel. A madár a folyamatos támadás miatt kevesebb időt tölt táplálkozással, elhanyagolja a fiókák etetését, és a végkimerülés szélére sodródik. A nagyobb testű fajok ráadásul komoly fizikai sérüléseket szenvedhetnek, és akár be is törhetik az üveget. Fontos azonban tisztázni, hogy ez a lassú, ismétlődő támadás nem azonos azzal a jelenséggel, amikor a madarak nagy sebességgel, végzetes erővel csapódnak neki az ablakoknak.

Az utóbbi egy navigációs tévedés, ami azonnali halált okozhat, míg itt egy elhúzódó, területi vitáról van szó.

A megoldás pofonegyszerű, és nem igényel drága beruházást. A legfontosabb lépés a tükröződés megszüntetése a forrásnál, méghozzá az épületek és a járművek külső oldalán. Ha az autódat pécézte ki egy szárnyas, parkolás után azonnal hajtsd be a visszapillantó tükröket. Ha fix tükröd van, húzz rá egy egyszerű papírzacskót vagy egy rongyot. A szakemberek külön kiemelik, hogy a papír sokkal jobb választás a műanyagnál, mert az utóbbi a melegben megmarhatja a drága lakkréteget.

Épületek esetében a külső szúnyogháló felszerelése a legtökéletesebb fegyver: egyszerre veszi el az üveg tükröződését, és védi meg a madarat a halálos becsapódástól.

Ha nincs szúnyogháló, ideiglenesen a külső üvegfelületre ragasztott karton, matt fólia vagy akár szappannal húzott csíkok is segíthetnek.

Via MME

Kapcsolódó

Tömeges madárpusztulást okozott néhány óra alatt egy üvegborítású épület Chicagóban

Legalább ezer madár veszett oda csütörtökön, de még nem találtak meg minden tetemet. A korábbi szomorú rekord egyetlen nap alatt kétszáz madár elpusztulása volt hasonló okok miatt.