HÍREK
A Rovatból

10 Nobel-díjas, aki kimaradt a középiskolából

Gondoltad volna, hogy Einstein, George Bernard Shaw és Albert Camus sem végezte el a középiskolát?


A Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés, amit csak az ember kaphat, ezért ha a díjazottakról esik szó, az adott terület legkiemelkedőbb alakjaira gondolunk. És hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok lettek a legkiválóbbak, akik a legjobb oktatáshoz jutottak hozzá. Nem járunk messze az igazságtól, mégis vannak, akik úgy alkottak maradandót, hogy nem végezték el a középiskolát.

Íme 10 Nobel-díjas, aki kimaradt az iskolából.

10 Joszif Brodszkij

A világ egyik legelismertebb költője 1940. május 24-én született Leningrádban. Tizenöt évesen fordított hátat az oktatásnak, részben iskolai problémái, részben pedig a család siralmas anyagi helyzete miatt, és fizikai munkát vállalt. Mindeközben angolul és lengyelül tanult, műfordítással foglalkozott, és a Szentpétervári kör tagjaival eljártak Anna Ahmatova költőhöz, aki elsőként figyelt fel Brodszkij tehetségére.

1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején a hatóságok arra kényszerítették, hogy hagyja el a Szovjetuniót. Először Ausztriába ment, majd Wystan Hugh Auden angol költő segítségével az Egyesült Államokban telepedett le. Kilenc verseskötete jelent meg, a Columbián és a Mount Holyoke-on is professzori címet kapott. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta meg. Szívroham következtében 1996-ban halt meg.

9. Arthur Henderson

Glasgow-ban született, 1863. szeptember 13-án. Apja halála után a család elszegényedett, így kénytelen volt kimaradni az iskolából. Anyja később ismét férjhez ment, így Henderson három évig folytathatta tanulmányait, mígnem végleg felhagyott velük.

Tudását újságokból és az öntödében szerezte, ahol inaskodott. 18 évesen belépett az öntőmunkások szakszervezetébe, majd nem sokkal később a newcastle-i szervezet titkára lett. Politikai karrierje 1892-ben indult. Henderson volt a brit Munkáspárt társalapítója 1906-ban, melynek 23 éven át volt a titkára. 1929-ben lett külügyminiszter, majd 1934-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

8. Leon Jouhaux

Párizsban született, 1879. július 1-én. Apja gyufagyári munkás volt, ám egy sztrájk miatt kiesett a keresete, így Leonnak ki kellett maradnia az iskolából. Egy évet még eltöltött egy másik intézményben, mielőtt abbahagyta tanulmányait, hogy támogatni tudja családját. Először a gyufagyárban helyezkedett el, majd belépett a seregbe, de visszahívták a gyárba, mert apja a foszfortól, amivel dolgoztak, megvakult.

Amikor először vett részt sztrájkban, kirúgták, majd ismét visszavették. Ő lett a CGT, a helyi szakszervezet főtitkára, s rengeteg országban tartott beszédet, sürgetve a szakszervezetek összefogását a béke megteremtése érdekében. Később a Szabad Kereskedelmi Unió Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1949-ben pedig az Európa Tanács Nemzetközi Bizottságának elnöke lett. 1951-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.

7. Harry Martinson

1904-ben született a svédországi Jamshogban. Hamar árvaságra jutott. 16 évesen megszökött az intézetből és tengerre szállt. Több hajófedélzetén is megfordult, több országban dolgozott fizikai munkásként. Az így szerzett tapasztalatai és emberi kapcsolatai mind megjelennek műveiben. Írásaiban megtalálhatók a nehéz gyermekkor benyomásai, a természet szeretete, és a tudományos érdeklődés. 1974-ben Eyvind Johnsonnal megosztva kapta az irodalmi Nobel-díjat.

6. George Bernard Shaw

1856. július 26-án született Dublinban. Kezdetben nagybátyja tanítgatta, majd a helyi iskolákba járt, ám nem igazán szerette a szervezett oktatást, így 15 évesen munkába állt. 1876-ban Londonba költözött, hogy elindulhasson az írói pályán. Miután regényei nem találtak épp meleg fogadtatásra, és anyagilag anyja és testvére támogatására szorult, a színdarabírás felé fordult. Később megismerkedett a szocializmus eszméivel és csatlakozott a Fabiánus Társasághoz.

Korai művei társadalmi problémákra fókuszáltak, Show jellegzetes humora sikerre vitte őket. 1925-ben ítélték oda neki az irodalmi Nobel-díjat, 13 évvel később pedig egy Oscart is bezsebelhetett a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a Pygmalionért.

eq

5. Herbert C. Brown

1912. május 22-én született Londonban, majd két évvel később a család az Egyesült Államokba költözött. Kitűnő tanuló volt, ám apja halála miatt kénytelen volt kimaradni az iskolából. Miután rájött, hogy az üzleti élet nem neki való, visszaült az iskolapadba, majd főiskolán kémiát hallgatott, végül a Chicagói Egyetemen végzett. 1938-ban doktorált. Kutatási asszisztensként dolgozott az alma materben, ahol bórhidridekkel kapcsolatos kutatásai a szervetlen reagensek egy új családjának kifejlesztéséhez vezettek.

Több egyetemen is tanított, a Nemzetközi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává fogadta. George Wittiggel megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 1979-ben. 2004-ben szívroham következtében hunyt el.

4. Albert Camus

Camus Algériában született, 1913. november 7-én. Alig egy évvel később apja meghalt az első világháborúban, és a család az anyai nagymamával, valamint a mozgássérült nagybácsival költözött össze, egy kétszobás lakásban.

Jó nevű középiskolába nyert ösztöndíjat, ám tuberkulózisa miatt nem járhatott. Autodidakta módon folytatta tanulmányait, míg végül bekerült az Algíri Egyetem filozófia szakára. Imádta a színházat, munkásságának mégis a színdarabjai a legkevésbé értékesnek tartott területe. Franciaországban újságíró lett, és megbecsült irodalmár, aki 44 évesen, 1957-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Sajnos alig három évvel később autóbalesetben életét vesztette.

wer

3. William Faulkner

1897. szeptember 25-én született Mississippiben, és igazi déli nevelést kapott középosztálybeli szüleitől. A középiskolát ugyan nem végezte el, de rengeteget olvasott és tanult, először egymaga, majd a család egyik barátjának szárnyai alatt.

1918-ban beállt a brit hadseregbe, de pár hónappal később hazatért. Hallgatott néhány tárgyat az egyetemen, közben pedig versei jelentek meg és szerkesztette az egyetemi lapot. Több regénye is megjelent, melyeket szinte teljes magányban alkotott. Faulkner a XX. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Művei alapvető problémákat feszegetnek, néhány kritikus szerint erőszakosak. Az irodalmi Nobel-díjat 1949-ben kapta meg.

2. José Saramango

Egy apró portugál városkában látta meg a napvilágot 1922-ben. Bár kitűnő tanuló volt, mint oly sok sorstársa ezen a listán, neki is anyagi okok miatt kellett abbahagyni az iskolát. Fordítóként és újságíróként kezdett dolgozni a Diario de Noticias számára.

Első irodalmi sikereit ötvenes évei derekán könyvelhette el, a Baltasar és Blimunda című regénye megjelenése kapcsán. 1969-ben belépett a Kommunista Pártba, nyíltan ateista volt. Saramango nem hitt a tulajdonnevekben, így művei attól is különlegesek, hogy alakjai többségének nincs neve. 1988-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

1. Albert Einstein

Németországban született 1879. március 14-én. Átlagos diák volt, ám rendkívüli érdeklődést mutatott a természettudományok és a matematika iránt. 15 éves korában úgy döntött, otthagyja az iskolát. Hogy aztán mégis tovább tanulhasson Zürichben, egy svájci középiskolában leérettségizett.

Később Bernbe költözött és a Találmányi Hivatalban kapott állást, szabadidejében pedig elméleti fizikával foglalkozott. Idővel rengeteg publikációja jelent meg, többek közt a relativitás elméletéről.

1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A náci eszmék terjedése miatt az Egyesült Államokba költözött. Utolsó éveit a világtól elvonultan töltötte Princetonban. 1955-ben halt meg.

Albert_Einstein_Head

via Listverse


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Bezzeg Mészáros Lőrincnek milyen jól megy” - elégedetlenkedő fideszesekről és a kormánypárt belső válságáról ír a Direkt36
Nem javul a gazdasági helyzet, Magyar Pétert alábecsülték, Orbán Viktor elszámolta magát - többek között erről beszéltek fideszes források az oknyomozó portálnak.


Hosszú cikket közölt a Direkt36 arról, hogyan próbál úrrá lenni Orbán a Fidesz belső válságán. A lap közel egy tucat, a kormányzat működésére rálátó forrással beszélgetett az elmúlt hónapokban, ezek alapján rekonstruálták a történéseket.

A lapnak egy ellenzéki képviselő arról számolt be: az egyik bizottsági ülés előtt szóba elegyedett egy fideszes képviselővel, aki elkezdett panaszkodni neki arról, hogy szerinte gondok vannak az országban, nem oldódnak meg a különböző politikai problémák, vagyis nem megy jól a kormányzás. Nehezményezte, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben a magyar gazdaság továbbra is rossz állapotban van, emiatt egyre több ember szembesül megélhetési problémákkal.

Egy másik forrás arról beszélt a lapnak: azok a fideszesek, akik kisebb helyi vállalkozásokat vezetnek, arra panaszkodtak, hogy a kormány egyes intézkedései hátrányosan érintik őket. Ehhez pedig rendszerint azt is hozzátették, hogy

bezzeg Mészáros Lőrincnek milyen jól megy.

A Direkt36 cikke szerint a Fideszben még idén év elején sem vették igazán komolyan Magyar Pétert. Egy politikai tanácsadó arról beszélt, hogy a kormánypártban „mélységesen lenézték Magyart”, akit egy „pojácának” tartottak. Azt gondotlták, hogy előbb-utóbb „elveszti majd a fejét”, és súlyos hibátt követ el. Ezért a stratégia az lett, hogy megpróbálják tőrbe csalni a TISZA Párt elnökét, és megosztó témákat kerestek. Így került elő a Pride tiltása, és a civilek és újságírók ellen irányuló átláthatóságinak nevezett törvény.

Ezek azonban nem hozták meg a várt eredményt. Sőt, még a Fideszen belül a legmagasabb körökben is komoly ellenállást váltott ki.

„Csak a Mi Hazánktól hozott volna szavazókat, a régi, polgári szavazóink egy része elveszett volna”

– fogalmazott az egyik fideszes politikus.

A Direkt36 szerint ezeket az érveket több miniszter is igyekezett megosztani Orbán Viktorral. Nagy Márton például azért aggódott, hogy a törvényt bíráló nemzetközi kritikák gyengíthetik a forintot, ami tovább ronthatja az amúgy is bizonytalan gazdasági kilátásokat. Gulyásnak pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlzott erősödésével voltak problémái. Egy kormányzati forrás szerint a miniszter a Lánczi vezette szervezetet annyira nem kedvelte, hogy azt szűkebb körben „bohóchivatalnak” nevezte. Az átláhatósági törvényől szóló javaslatot később vissza is vonták.

A kormányzat tavasszal indította el az újabb Ukrajna-ellenes kampányt, a kormányzati források szerint ezzel próbálták elfedni a súlyosbodó gazdasági problémákat. Ez azonban nem bizonyult sikeresnek.

„Ezt próbálják felépíteni, de ez a téma minden korábbinál gyengébb. Nincs meg a kötődés hozzá, nem látszik az ereje, hogy ez tudna működni” - mondta erről az egyik forrás.

Tavaszra a Fideszben ki is alakult egy olyan nézet, hogy bármit is csinálnak, képtelenek fogást találni Magyar Péteren, alábecsülték őt. Ennek kapcsán az egyik kormányzati forrás úgy fogalmazott:

„Mintha belenéznél a tükörbe, és látnád a húsz évvel korábbi önmagadat.”

A cikkben kitértek még Orbán Viktor nagy port kavart tihanyi beszédére is, amelyben kiállt a román elnökválasztás esélyesének tartott, magyarellenességéről ismert George Simion mellett. A Direkt36 szerint erre Orbán azt magyarázatot adta szűkebb körben, hogy szerinte ez a lépése ugyanúgy kifizetődik, mint amikor korábban előre megjósolt különböző nemzetközi trendeket, többek között Donald Trump újraválasztását. A magyar miniszterelnök arra számított, hogy a román politikus a megválasztása után ki fog állni mellette az EU-val folytatott csatározásai során.

Csakhogy gyorsan kiderült, hogy Orbán ebben az ügyben elszámolta magát.

A lap szerint a miniszterelnök azt gondolta, azért rekedt meg a Fidesz kampánya, mert az azt irányító stáb rosszul teljesített, és elégedetlen volt a csapat több vezetőjével. Ezek közé tartozott a kommunikáció irányát kitaláló Habony Árpád, a kommunikációt működtető Rogán Antal, a Fidesz kampányait 2010 óta irányító Gyürk András, és a választási mozgósításért felelős Kubatov Gábor is. A lap forrása ezzel kapcsolatban Orbánról azt mondta:

Őket hibáztatta, hogy nem találnak fogást a Tiszán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Betiltotta a tökfaragást a polgármester, mert „a halloween és a haláltökök idegenek Zebegény szellemiségétől”
Ferenczy Ernő Ervin szerint a halál figuráival való játék nemcsak kulturálisan idegen, hanem a gyerekek lelki fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja. Ezért nem engedhetik meg, hogy „a gyász és a csend napját idegen hangulat váltsa fel”.


„A halottak napja ünnepkörében nem tartható a halloween napjára időzített, azzal egybekötött közösségi rendezvény Zebegényben, nevezzék akár »tökfaragásnak«, „»főtér-tökdíszítésnek« vagy »családi délutánnak«” – jelentette be a Pest vármegyei település polgármestere a Facebookon.

Ferenczy Ernő Ervin közleménye szerint két új önkormányzati képviselő, György Réka és Kovács Dóra szervezett tökfaragásról szóló programot a falu főterére halloween napján, azaz pénteken 15-19 óra között. Erről azonban nem egyeztettek az illetékesekkel, és hivatalos bejelentést, illetve engedélykérelmet sem nyújtottak be, így a polgármester szerint az esemény jogilag szabálytalan, az eljárás pedig szabályellenes.

Azt is problémásnak tartotta, hogy a szervezők előbb egy közösséget összehozó rendezvényt hirdettek, amelyre akár 200–300 fő részvétele is várható lett volna. Majd miután jelezte, hogy nincs engedélyük, és „kifejezte a jogi, kulturális és szakrális aggályait” az eseménnyel kapcsolatban, a képviselők már „csendes családi délutánnak” titulálták a programot.

A település vezetője szerint viszont az a vita, amely a rendezvénnyel kapcsolatban kialakult, valójában nem a közösségi tökfaragásról, hanem a halloween megünnepléséről szól.

„Arról a kérdésről szól, hogy beengedjük-e idegen kulturális szokásokat Zebegény hagyományos életébe, és hagyjuk-e, hogy az őszi, emlékezéssel teli napokat a külföldi minták hangulata uralja el vagy sem. Zebegény közössége mindig is csendben, méltósággal, hittel élte meg ezeket a napokat. Temetőbe járunk ezekben a napokban, rendbe tesszük a sírokat, gyertyákat gyújtunk és emlékezünk. Nem akarjuk, és nem is szabad átformálnunk a falut idegen minták szerint. Ez a falu őrzi a hagyományait – és ez így is marad”

– írta bejegyzésében.

Ebből világosan kiderül, hogy Ferenczy Ernő Ervin leginkább azt sérelmezte, hogy október 31-én, halloween napján akartak ilyen rendezvényt tartani a szervezők.

„Október 31. a mindenszentek és halottak napja ünnepkörének előestéje. Ezeken a napokon Zebegényben a közösség a temetőben, a virágok és gyertyák között készül az emlékezésre, a templomban pedig szentségimádás (17:30) és szentmise (18:00) zajlik. Ebben az időszakban a főtéren, közvetlenül a templom mellett vidám, hangos (100+.. ember bizonyára nem jár ricsajjal...) vagy látványos programot szervezni nem helyénvaló és méltatlan.

Ha a szervezők benyújtották volna kérelmüket, akkor sem engedélyeztem volna az eseményt ezen a napon. Nem tiltásról, hanem elvekről van szó: Zebegény hagyományai, egyházi élete és szakrális csendje nem állítható szembe idegen kulturális mintákkal és azok népszerűsítésével

– olvasható a polgármester posztjában.

Azt is írta, hogy többen javasolták a szervezőknek, hogy – kikerülve a tiltást – a programot másnap, november elsején tartsák meg, de nem módosítottak a dátumon, a közlemény szerint magánudvarban fogják megtartani ugyanazon a napon. Ferenczy Ernő Ervin szerint ez is azt bizonyítja, hogy „nem a tökfaragás élménye, hanem a halloween-nap megjelenítése volt a cél”.

„A halloween és a »haláltökök« idegenek Zebegény szellemiségétől.

A halloween az angolszász kultúra halálünnepe, amely a halált vidám, játékos és/vagy ijesztő formában jeleníti meg. A halál ijesztő motívumait díszként kezelni, mécsesekkel világító minél rémisztőbb fejeket faragni, miközben Zebegényben az emberek a temetőben, imával és gyertyával emlékeznek – ez nem illik a helyi közösséghez, és mélyen sérti annak érzékenységét. A »haláltökök« látványa, a halál figuráival való játék nemcsak kulturálisan idegen, hanem a gyerekek lelki fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja.

Zebegényben a halottak napja a csend, a gyertyaláng és az imádság ideje – nem a »tökös vidámságé vagy az ijesztő fejes díszítéseké«. Nem tiltunk semmit, ami értelmes, közösségi, kulturális és illeszkedik Zebegény múltjába, hagyományaiba, ezért most nem engedhetjük meg, hogy a gyász és a csend napját idegen hangulat váltsa fel.

A polgármester közölte, egyeztetett a szervezőkkel és felajánlotta, hogy egy másik időpontban, nagyobb szabásban is megtarthatják a tökfaragást az önkormányzat támogatásával, de szerinte csak támadást kapott válaszul. Azt is írta, hogy a településen mindig tartanak tökfesztivált szeptember végén, „amikor az idő, a hangulat is alkalmas volt rá”.

„Ez a döntés nem valaki ellen, hanem Zebegényért született. A polgármester dolga nem a tetszés, hanem az értékek védelme, akkor is, ha ez nem népszerű. Zebegény nem halloween-falu, és nem is lesz az”

– jelentette ki a falu vezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Már évekkel ezelőtt katasztrófális állapotban volt a kisrepülő, amivel lezuhant Süllős Gyula és családja - ezt állítja egy pilóta
Michael Haug néhány éve emelkedett a magasba a balesetben érintett Cesnával, ami szerinte már akkor is szörnyen nézett ki.


Már évekkel ezelőtt katasztrofális állapotban volt az a kisrepülő, ami kedden lezuhant Kenyában nyolc magyarral a fedélzetén - ezt mondta a Bildnek egy hobbipilóta. A balesetben a Vasas ökölvívó-szakosztályának vezetője, Süllős Gyula, valamint a családja vesztette életét.

Egy 59 éves német hobbipilóta, Michael Haug most arról beszélt: korábban ugyanazzal a géppel repült, a 18 éves, 5Y-CCA lajstromjelű Cessnával.

„Évekkel ezelőtt én is ott voltam azon a gépen. A repülő már akkor is katasztrofális állapotban volt. A szélvédő teljesen össze volt törve, illetve a propeller is súlyosan megsérült, szörnyen nézett ki”

– mondta Haug.

A férfi 1994 óta rendelkezik pilótaengedéllyel. Két évvel ezelőtt a Kichwa Tembo repülőtérről Diani Beachre utazott ezzel a géppel, és mivel csak egy pilóta volt a fedélzeten, a másodpilóta ülésében foglalt helyet, így beszélgetett a pilótával. A gép mindkét szárnyában külön szivattyúval működő üzemanyagtartály van, a leszállásnál fontos az egyensúly. Akkor az egyik tartály szinte üres volt, a másik szinte tele, mert az egyik szivattyú nem szállított elég üzemanyagot. „A pilóta azt mondta nekem, ez a probléma már néhány éve fennáll” – mondta Michael Haug.

„Ezzel a légitársasággal többé nem utazom. Annyira fáj. Magamat is hibáztatom, hogy akkor nem jelentettem semmit. De kinek kellett volna mondanom?”

– mondta Michael Haug.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Republikon: 6 százalékponttal vezet a TISZA a Fidesz előtt, a Kutyapárt bejuthat a parlamentbe
Az intézet kutatása szerint gyengült a részvételi kedv, és már érzékelhető, hogy „a választópolgárok szemmel látható része kényelmetlenül érzi magát a jelenlegi, durvuló közhangulatban”.


A TISZA Párt októberben 6 százalékponttal vezet a Fidesz–KDNP előtt a teljes népességben, 30 százalék szavazna Magyar Péter pártjára – derül ki a Republikon Intézet októberi pártpreferencia kutatásából.

A pártválasztók körében 2 százalékpontot erősödött a TISZA, így az előnye kormánypártokkal szemben immár 8 százalékpont, az állás 43-35. A biztos szavazó pártválasztók 44 százaléka szavazna Magyar Péterékre, 34 százalékuk a Fideszre, így a TISZA 10 százalékponttal vezet, 2 százalékponttal növelve előnyét szeptember óta.

Fontos megjegyezni, hogy az adatfelvétel az október 23-i Békemenet és Nemzeti Menet előtt zárult, így azok hatása még nem látszik a kutatás eredményén. Ugyanakkor az látható, hogy

a TISZA Párt hónapok óta tartja az előnyét, a nyári Fidesz-erősödés után is.

A Republikon Intézet szerint a kormánypártok újabb „offenzívája” Magyar Péter ellen elveheti egyes, kevésbé elhivatott TISZA-szavazók választási kedvét, ugyanakkor ez a „minden eddiginél gátlástalanabb kommunikációs stratégia” a saját peremszavazóikat is bizonytalanná teheti.

„Most jön csak a kampány java, és már most látjuk, hogy a választópolgárok szemmel látható része kényelmetlenül érzi magát a jelenlegi, durvuló közhangulatban”

– olvasható az összefoglalóban.

A pártok népszerűségét tekintve a harmadik helyet továbbra is a Mi Hazánk tartja: a támogatottsága hibahatáron belül csökkent, a teljes népesség körében 5%, a pártválasztóknál 6%, a biztos szavazó pártválasztóknál 7%.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viszont hibahatáron belül erősödött: a teljes népesség és a pártválasztók körében 5, illetve 6 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztóknál 6 százalékot kapna, vagyis bejutó helyen van, de a küszöbön egyensúlyoz. Az intézet szerint,

ha az MKKP tartósan 5% felett marad a következő hónapokban, ledobhatja az „elvesztegetett szavazat” bélyegét, és versenyre kelhet a Mi Hazánkkal a dobogóért.

A DK támogatottsága nem változott: 4% a teljes népességnél, 5–5% a pártválasztóknál és a biztos szavazó pártválasztóknál; a parlamenti bejutásuk kérdéses.

A kisebb pártoknál nincs lényegi elmozdulás. A Momentum és az LMP nem indul a 2026-os választáson, ezért októberben már nem mérték őket; az „egyéb” pártokra 1–3% szavazna.

Közben a részvételi kedv gyengült: a biztos szavazók aránya 6 százalékponttal csökkent, a biztos távolmaradók 4 százalékponttal nőttek, a bizonytalanok aránya 31%-ra emelkedett.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk