„A Süllős és a Varga család neve beíródott iskolánk történetébe” - egykori iskolájuk is elbúcsúzott a kenyai repülőgép-baleset áldozataitól

Távozik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ éléről Demeter Szilárd – értesült az Index.

A lap azt írja, az új elnö feladata „a finom decentralizáció lesz”. A Közgyűjteményi Központhoz tartozó intézmények, így a Magyar Nemzeti Múzeum, a nyolc éve zárva lévő Iparművészeti Múzeum, a költözésre ítélt Természettudományi Múzeum, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár, ugyanis az összevonással elvesztették korábbi önállóságukat. Autonómiájukat nem kaphatják vissza azonnal, de ezentúl nagyobb szakmai autonómiát élvezhetnek a cikk szerint.

„A halottak napja ünnepkörében nem tartható a halloween napjára időzített, azzal egybekötött közösségi rendezvény Zebegényben, nevezzék akár »tökfaragásnak«, „»főtér-tökdíszítésnek« vagy »családi délutánnak«” – jelentette be a Pest vármegyei település polgármestere a Facebookon.

Ferenczy Ernő Ervin közleménye szerint két új önkormányzati képviselő, György Réka és Kovács Dóra szervezett tökfaragásról szóló programot a falu főterére halloween napján, azaz pénteken 15-19 óra között. Erről azonban nem egyeztettek az illetékesekkel, és hivatalos bejelentést, illetve engedélykérelmet sem nyújtottak be, így a polgármester szerint az esemény jogilag szabálytalan, az eljárás pedig szabályellenes.

Azt is problémásnak tartotta, hogy a szervezők előbb egy közösséget összehozó rendezvényt hirdettek, amelyre akár 200–300 fő részvétele is várható lett volna. Majd miután jelezte, hogy nincs engedélyük, és „kifejezte a jogi, kulturális és szakrális aggályait” az eseménnyel kapcsolatban, a képviselők már „csendes családi délutánnak” titulálták a programot.

A település vezetője szerint viszont az a vita, amely a rendezvénnyel kapcsolatban kialakult, valójában nem a közösségi tökfaragásról, hanem a halloween megünnepléséről szól.

– írta bejegyzésében.

Ebből világosan kiderül, hogy Ferenczy Ernő Ervin leginkább azt sérelmezte, hogy október 31-én, halloween napján akartak ilyen rendezvényt tartani a szervezők.

„Október 31. a mindenszentek és halottak napja ünnepkörének előestéje. Ezeken a napokon Zebegényben a közösség a temetőben, a virágok és gyertyák között készül az emlékezésre, a templomban pedig szentségimádás (17:30) és szentmise (18:00) zajlik. Ebben az időszakban a főtéren, közvetlenül a templom mellett vidám, hangos (100+.. ember bizonyára nem jár ricsajjal...) vagy látványos programot szervezni nem helyénvaló és méltatlan.

– olvasható a polgármester posztjában.

Azt is írta, hogy többen javasolták a szervezőknek, hogy – kikerülve a tiltást – a programot másnap, november elsején tartsák meg, de nem módosítottak a dátumon, a közlemény szerint magánudvarban fogják megtartani ugyanazon a napon. Ferenczy Ernő Ervin szerint ez is azt bizonyítja, hogy „nem a tökfaragás élménye, hanem a halloween-nap megjelenítése volt a cél”.

A halloween az angolszász kultúra halálünnepe, amely a halált vidám, játékos és/vagy ijesztő formában jeleníti meg. A halál ijesztő motívumait díszként kezelni, mécsesekkel világító minél rémisztőbb fejeket faragni, miközben Zebegényben az emberek a temetőben, imával és gyertyával emlékeznek – ez nem illik a helyi közösséghez, és mélyen sérti annak érzékenységét. A »haláltökök« látványa, a halál figuráival való játék nemcsak kulturálisan idegen, hanem a gyerekek lelki fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja.

A polgármester közölte, egyeztetett a szervezőkkel és felajánlotta, hogy egy másik időpontban, nagyobb szabásban is megtarthatják a tökfaragást az önkormányzat támogatásával, de szerinte csak támadást kapott válaszul. Azt is írta, hogy a településen mindig tartanak tökfesztivált szeptember végén, „amikor az idő, a hangulat is alkalmas volt rá”.

– jelentette ki a falu vezetője.

Hosszú cikket közölt a Direkt36 arról, hogyan próbál úrrá lenni Orbán a Fidesz belső válságán. A lap közel egy tucat, a kormányzat működésére rálátó forrással beszélgetett az elmúlt hónapokban, ezek alapján rekonstruálták a történéseket.

A lapnak egy ellenzéki képviselő arról számolt be: az egyik bizottsági ülés előtt szóba elegyedett egy fideszes képviselővel, aki elkezdett panaszkodni neki arról, hogy szerinte gondok vannak az országban, nem oldódnak meg a különböző politikai problémák, vagyis nem megy jól a kormányzás. Nehezményezte, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben a magyar gazdaság továbbra is rossz állapotban van, emiatt egyre több ember szembesül megélhetési problémákkal.

Egy másik forrás arról beszélt a lapnak: azok a fideszesek, akik kisebb helyi vállalkozásokat vezetnek, arra panaszkodtak, hogy a kormány egyes intézkedései hátrányosan érintik őket. Ehhez pedig rendszerint azt is hozzátették, hogy

A Direkt36 cikke szerint a Fideszben még idén év elején sem vették igazán komolyan Magyar Pétert. Egy politikai tanácsadó arról beszélt, hogy a kormánypártban „mélységesen lenézték Magyart”, akit egy „pojácának” tartottak. Azt gondotlták, hogy előbb-utóbb „elveszti majd a fejét”, és súlyos hibátt követ el. Ezért a stratégia az lett, hogy megpróbálják tőrbe csalni a TISZA Párt elnökét, és megosztó témákat kerestek. Így került elő a Pride tiltása, és a civilek és újságírók ellen irányuló átláthatóságinak nevezett törvény.

Ezek azonban nem hozták meg a várt eredményt. Sőt, még a Fideszen belül a legmagasabb körökben is komoly ellenállást váltott ki.

– fogalmazott az egyik fideszes politikus.

A Direkt36 szerint ezeket az érveket több miniszter is igyekezett megosztani Orbán Viktorral. Nagy Márton például azért aggódott, hogy a törvényt bíráló nemzetközi kritikák gyengíthetik a forintot, ami tovább ronthatja az amúgy is bizonytalan gazdasági kilátásokat. Gulyásnak pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlzott erősödésével voltak problémái. Egy kormányzati forrás szerint a miniszter a Lánczi vezette szervezetet annyira nem kedvelte, hogy azt szűkebb körben „bohóchivatalnak” nevezte. Az átláhatósági törvényől szóló javaslatot később vissza is vonták.

A kormányzat tavasszal indította el az újabb Ukrajna-ellenes kampányt, a kormányzati források szerint ezzel próbálták elfedni a súlyosbodó gazdasági problémákat. Ez azonban nem bizonyult sikeresnek.

„Ezt próbálják felépíteni, de ez a téma minden korábbinál gyengébb. Nincs meg a kötődés hozzá, nem látszik az ereje, hogy ez tudna működni” - mondta erről az egyik forrás.

Tavaszra a Fideszben ki is alakult egy olyan nézet, hogy bármit is csinálnak, képtelenek fogást találni Magyar Péteren, alábecsülték őt. Ennek kapcsán az egyik kormányzati forrás úgy fogalmazott:

A cikkben kitértek még Orbán Viktor nagy port kavart tihanyi beszédére is, amelyben kiállt a román elnökválasztás esélyesének tartott, magyarellenességéről ismert George Simion mellett. A Direkt36 szerint erre Orbán azt magyarázatot adta szűkebb körben, hogy szerinte ez a lépése ugyanúgy kifizetődik, mint amikor korábban előre megjósolt különböző nemzetközi trendeket, többek között Donald Trump újraválasztását. A magyar miniszterelnök arra számított, hogy a román politikus a megválasztása után ki fog állni mellette az EU-val folytatott csatározásai során.

Csakhogy gyorsan kiderült, hogy Orbán ebben az ügyben elszámolta magát.

A lap szerint a miniszterelnök azt gondolta, azért rekedt meg a Fidesz kampánya, mert az azt irányító stáb rosszul teljesített, és elégedetlen volt a csapat több vezetőjével. Ezek közé tartozott a kommunikáció irányát kitaláló Habony Árpád, a kommunikációt működtető Rogán Antal, a Fidesz kampányait 2010 óta irányító Gyürk András, és a választási mozgósításért felelős Kubatov Gábor is. A lap forrása ezzel kapcsolatban Orbánról azt mondta:

A Sziget Fesztivál jövője is szóba került a csütörtöki kormányinfón. Mint megírtuk, szerdán este a Fővárosi Közgyűlés 13 igen, 0 nem és 19 tartózkodás mellett nem támogatta a Sziget fennmaradását célzó javaslatot.

Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón azt mondta, ez az ügy a fővároshoz tartozik, kormányzati teendő nincsen.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy azokat a feltételeket, amelyeket a fesztivált megrendezni szándékozó cég kér, csak a főváros tudja megadni.

Azt is elmondta, nem érti, miért nem képes Budapest megoldást találni a problémára. Arra a kérdésre, hogy ha nem rendezik meg a fesztivált, mekkora bevételtől esne el a főváros és Magyarország, a miniszter nem akart számadatot mondani, de azt kijelentette, hogy a magyar turizmus bevételeit tekintve a Sziget a nagyobb események közé tartozik.