Korábban írtunk arról a bizonytalanságról, ami a kisvállalkozások számára kiírt elektromos autó támogatási pályázatot övezi. Ahogy cikkünkben részletesen megírtuk, aggodalomra ad okot a pályázni szándékozók között, hogy amíg a pályázati kiírásban a kötelezően beadandó okmányok között szerepel az adásvételi szerződés, addig a Tesla ilyen okmányt nem ad ki. Ők ugyanis világszerte azonos adminisztrációt követnek, és mivel autóikat online értékesítik, így egy internetes felületen, kattintással jön létre a szerződés, melyre értelemszerűen aláírás sem kerül. Ezzel a megrendelési megállapodással és az autó átvétele előtt kiegyenlített végszámlával került a jármű a vevő tulajdonába.
Habár ezekkel az okmányokkal akadály nélkül bejegyzik az autók tulajdonjogát a hazai okmányirodák, ennek ellenére a mostani pályázatban ez nem lesz elég a tulajdonjog igazolására.
Mivel a pályázók részéről is nagy volt a bizonytalanság, korábban kérdésünkre a Tesla hazai ügyvivője, Paszternák Dániel igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a kért adattartalommal visszamenőleg mindenkinek frissül a szerződése, de azt továbbra sem adásvételi szerződésként frissítik le a vevők fiókjába.
Az ellentmondás tehát ezáltal mégsem szűnt meg.
Kérdésünkre most megérkezett a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól a válasz, melyből egyértelműen kiderül, hogy továbbra sem felel meg ez a megoldás a pályázati kiírásoknak.
„A megrendelési megállapodás nem felel meg a Felhívásban előírt kritériumoknak. A Felhívás 11.1. "A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája" pontja alapján a támogatás alapjául szolgáló gépjárműre megkötött adásvételi szerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés megléte kötelező feltétel, az e pontban részletezettek szerinti adattartalommal, tehát már a beadáskor már aláírt adásvételi szerződéssel kell rendelkezniük.”
Arra a kérdésünkre, hogy készülnek-e ezt a kiírást hozzáigazítani a Tesla által kiadott okmányhoz, azt a választ kaptuk, hogy egyelőre nincs tudomása a minisztériumnak ilyen szándékról.
Tekintettel arra, hogy már megvásárolt gépjárművekkel lehet pályázni, így hoppon maradnak azok a pályázni szándékozók, akik Teslára szerették volna igénybe venni a pályázatot. Mivel egy ilyen járműre négymillió forintnyi támogatás járhatott volna, így a pályázott járművek számától függően négytől akár hatvannégymillió forintnyi támogatástól eshetnek el a vállalkozók.
Korábban írtunk arról a bizonytalanságról, ami a kisvállalkozások számára kiírt elektromos autó támogatási pályázatot övezi. Ahogy cikkünkben részletesen megírtuk, aggodalomra ad okot a pályázni szándékozók között, hogy amíg a pályázati kiírásban a kötelezően beadandó okmányok között szerepel az adásvételi szerződés, addig a Tesla ilyen okmányt nem ad ki. Ők ugyanis világszerte azonos adminisztrációt követnek, és mivel autóikat online értékesítik, így egy internetes felületen, kattintással jön létre a szerződés, melyre értelemszerűen aláírás sem kerül. Ezzel a megrendelési megállapodással és az autó átvétele előtt kiegyenlített végszámlával került a jármű a vevő tulajdonába.
Habár ezekkel az okmányokkal akadály nélkül bejegyzik az autók tulajdonjogát a hazai okmányirodák, ennek ellenére a mostani pályázatban ez nem lesz elég a tulajdonjog igazolására.
Mivel a pályázók részéről is nagy volt a bizonytalanság, korábban kérdésünkre a Tesla hazai ügyvivője, Paszternák Dániel igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a kért adattartalommal visszamenőleg mindenkinek frissül a szerződése, de azt továbbra sem adásvételi szerződésként frissítik le a vevők fiókjába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég a háborús pszichóziskeltésből!” – Betelt a pohár Krizsó Szilviánál, nekiment a kormánynak és volt munkahelyének
Az egykori MTV-műsorvezető megelégelte a hallgatást. Szerinte az országot szándékosan traumatizálják alantas politikai érdekből. Felteszi a kérdést, hogy hova jutott szellemileg az ország, ahol be lehet adni, hogy a miniszterelnök úgy aggódik családja épségéért, hogy közben valaki ezt videóra veszi.
Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.
Krizsó szerint elég kellene, hogy legyen a háborús hangulatkeltésből. Úgy véli, nem szabadna egy országot traumatizálni „saját (alantas) politikai érdekből” azoknak, akik mindezt közpénzből teszik. Felteszi a kérdést, hogyan lehetne jól lenni, amikor mindenhol azzal szembesül az ember, hogy veszélyben van és félnie kell.
A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:
„Hova jutott szellemileg az az ország, amelyiknek be lehet adni, hogy a miniszterelnök aggódik a családja épségéért, ezért végig hívja Rózácskámat, meg Flórácskámat úgy, hogy közben valaki ezt videóra veszi? Tegye már fel a kezét, aki így telefonál a rokonaival, pláne, ha baj van!”
A volt újságíró szerint az egész egy mesterséges intelligenciával készített deepfake videóval indult, amelyet szerinte „valószínűleg az orosz barátok, vagy Rogán beosztottjai” gyártottak le. Ebben egy valós személy látható, de Krizsó szerint szemmel látható, hogy nem ő beszél. A videóban elhangzó fenyegetésre, miszerint a karma utoléri Orbán Viktort, ha packázik Ukrajnával, a miniszterelnök egy videóval reagált, amelyben ingujjra vetkőzve hívogatja a családtagjait.
„Komolyan, van, aki ezt elhiszi? Hogy ez életszerű? Igen, van. Sokan vannak. És ez borzasztó. Mert ez azt mutatja, hogy a szövegértés, a kritikus gondolkodás, a politikusok számonkérése sokaknak nem épült be, és ezért manipulálhatók”
– írja Krizsó, aki szerint ez az oka annak, hogy a politikusok „végletekig leegyszerűsített mondatokat szajkóznak éjjel és nappal”, amelyeket minden lehetséges módon eljuttatnak az emberekhez.
Példaként a közmédiát említi, amely szerinte élen jár az álhírek és a propaganda terjesztésében, és amelynek vezérigazgatója, a Kúria által is hírhamisítónak ítélt Papp Dániel egy „alkotó- és szeretetközösségnek” nevezte az MTVA-t. „Könyörgöm, nem lehetne, hogy ezt otthon, a négy fal között tegyék?! Mennyivel több lenne az öröm és szeretet!”
– zárja bejegyzését Krizsó Szilvia.
Tegnap a magyar kormánypárti sajtón végigfutott egy YouTube-felvétel, amelyen Hrihorij Omelcsenko, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tisztje Orbán Viktort (és a lapok állítása szerint a családját is) fenyegeti. A videó hitelességét több körülmény is megkérdőjelezi: a szájmozgás nem egyezik a hanggal, kiberbiztonsági szakértő is felvetette a deepfake gyanúját, és a felvételen említett „KARMA” nevű szervezetnek nincs nyoma. A hírt több orosz portál is átvette és terjesztette. Miközben minda Financial Times minda VSquare arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés befolyásolhatja a magyar választásokat dezinformációs műveletekkel.
Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.
Krizsó szerint elég kellene, hogy legyen a háborús hangulatkeltésből. Úgy véli, nem szabadna egy országot traumatizálni „saját (alantas) politikai érdekből” azoknak, akik mindezt közpénzből teszik. Felteszi a kérdést, hogyan lehetne jól lenni, amikor mindenhol azzal szembesül az ember, hogy veszélyben van és félnie kell.
A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – Jozef Roháč vallott
Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.
Állítását azzal is alátámasztotta, hogy a Fidesz-székház elleni, már a választások utáni merénylet előtt telefonon ellenőrizte, hogy Áder János az irodájában van-e, és csak akkor robbantott, amikor megbizonyosodott róla, hogy nincs a helyiségben. Roháč szerint erre az utolsó akcióra azért volt szükség, hogy eltereljék a gyanút a Fideszről, miután a Szájer-lakásnál történt robbantás után sokan önmerényletről kezdtek beszélni.
A kilencvenes évek második felének politikai robbantásai és alvilági leszámolásai szorosan összefonódtak. A nyomozás egyik fő iránya kezdettől a „szlovák vonal” volt, mivel a Vladimír Mečiar vezette Szlovákia és Magyarország viszonya akkoriban rendkívül feszült volt. Egy, az akkori ügyekre rálátó forrás úgy fogalmazott: „a Mečiar-kormány titkosszolgálata nyilvánvalóan rajta van a gyanúsítottak listáján”. A szlovák titkosszolgálat, a SIS hírhedt „Omega” fedőnevű akciójának célja éppen Magyarország destabilizálása és euroatlanti integrációjának akadályozása volt. A korszakban több magyarországi bűncselekménynél is szlovákiai robbanószert használtak, és a hatóságok a rossz államközi viszonyok miatt nehezen tudtak együttműködni. Az alvilági szálat erősíti, hogy Portik Tamás belső köréhez tartozó Szemán József, becenevén „Fürge” korábban már elismerte, hogy az FKGP-székházhoz ő vitt egy robbanószerkezetet, amit végül nem hoztak működésbe.
A mentelmi joggal rendelkező politikusok elleni támadások miatt a nyomozást az ügyészség vezette, de az eljárás eredménytelenül zárult, gyanúsításig sem jutottak el, az ügyek pedig azóta elévültek. A Legfőbb Ügyészség az Átlátszó megkeresésére küldött válaszában csak a Torgyán és Szájer sérelmére elkövetett rongálás ügyét azonosította, az Áder János irodája elleni támadásról nem tettek említést. A nyomozati iratokat 2014-ben levéltárba adták. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő aktákat pedig 2010-ben átadták a Terrorelhárítási Központnak.
A robbantások politikai visszhangja vegyes volt. Szájer József óvatosan nyilatkozott, és nem zárta ki, hogy a támadás a felesége bírói hivatásával függ össze. Torgyán József viszont később a memoárjában felidézett egy parlamenti jelenetet, amelyben állítása szerint Gál Zoltán, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese azt kiabálta, hogy a robbantást a Fidesz rendelte meg. Egy korabeli, névtelenséget kérő szereplő szerint azonban ez nem volt életszerű. A Fidesz-kormány később a politikusok megfigyelése miatt kirobbant botrány kivizsgálására parlamenti bizottságot hozott létre, a robbantássorozat ügyében azonban ilyen lépés nem történt.
Roháč ügyvédje szerint az elítélt férfi egy most készülő könyvében a megbízó személyét is felfedi majd.
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Baszd ki, milyen ügyben?” – A Vas vármegyei Magyar Péter fideszesnek tűnik, és csúnyán lerázta az újságírókat
A Vas megyei 2-es körzetben független jelöltként indul egy helyi férfi, akinek neve megegyezik a TISZA Párt elnökével. A 444 szeretett volna beszélni az Orbán Viktorral, és más fideszes nagyágyúkkal fotózkodó - elvileg független - jelölttel, de a Vas vármegyei Magyar Péter gyorsan letette a telefont.
Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.
A portál szerint egy, a helyi közéletet jól ismerő forrásuk úgy fogalmazott, a jelölt „a helyi Fidesz belső köreihez tartozik, Hende Csaba bizalmasai közé”.
Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.
Rendszeresen osztott meg fideszes tartalmakat, például Gyopáros Alpár vagy Vámos Zoltán helyi képviselők bejegyzéseit. Ezentúl közös fotója van Gulyás Gergely miniszterrel, Kocsis Máté frakcióvezetővel, Kövér László házelnökkel, Kubatov Gáborral, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, Szijjártó Péter külügyminiszterrel és Orbán Viktorral is.
Amikor a 444 újságírója telefonon elérte a Vas megyei jelöltet, a következő párbeszéd zajlott le:
– Jó napot kívánok, Magyar Pétert keresem.
– Milyen ügyben keresi?
– Önnel beszélek?
– Baszd ki, milyen ügyben keresi Magyar Pétert?
– 444 újságírója vagyok….
– Köszönöm szépen, viszonthallásra.
A Vas megyei 2-es körzetben a Fidesz jelöltje Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a TISZA Párté pedig Strompová Viktória. Rajtuk kívül indul a DK, a Mi Hazánk és a Gődény-féle NÉP Pártján jelöltje is. A körzet hagyományosan fideszes dominanciájú, de a 2024-es választásokon a TISZA Párt a vártnál jobban szerepelt a térségben. A TISZA jelöltjét, Strompová Viktóriát korábban Lázár János miniszter „szlovák asszonyként” emlegette. A függetlenként induló, bucsui illetőségű Magyar Péter a helyi sajtóban korábban önkéntes tűzoltóként jelent meg.
Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.
A portál szerint egy, a helyi közéletet jól ismerő forrásuk úgy fogalmazott, a jelölt „a helyi Fidesz belső köreihez tartozik, Hende Csaba bizalmasai közé”.
Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Turistának nézik Orbán küldöttségét Kijevben, az Ukrajnában született tagnak pedig az utolsó pillanatban jutott eszébe, hogy a frontra küldhetik
Rendkívül különös részletekről számolt be a HVG a Czepek Gábor vezette magyar küldöttséggel kapcsolatban, ami a Barátság vezeték miatt érkezett Ukrajnába. A delegáció hivatalos státusz nélkül maradt, nincs az országban a miniszter akihez mennének, az öttagú csapat egyik tagja pedig visszafordult, mert attól tartott, hogy besorozhatják.
Turistáknak minősítette az ukrán kormány azt a magyar kormányzati küldöttséget, amely a Barátság kőolajvezeték állapotának felmérésére érkezett Kijevbe. Az eredetileg ötfős küldöttségből ráadásul csak négyen érkeztek meg, a HVG információi szerint
az ötödik, Ungváron született tag azért maradt itthon, mert ukrán állampolgársága miatt besorozhatták volna.
A missziót Orbán Viktor miniszterelnök személyesen instruálta videóhívásban, utasítva Czepek Gábor energiaügyi parlamenti államtitkárt, hogy vegyék fel a kapcsolatot az ukrán energetikai szervekkel, vagy kérjenek engedélyt a Brodi olajipari csomópont meglátogatására.
A Barátság vezetéken január 27-én állt le a kőolajszállítás, miután orosz dróntámadás érte a brodii létesítményt. A magyar kormány a diplomáciai szokásokat felrúgva, az ukrán féllel való előzetes egyeztetés nélkül jelentette be a delegáció útját, jelezve, hogy Denisz Smihal energetikával is foglalkozó miniszterrel kívánnak tárgyalni.
Az ukrán fél erre válaszul közölte, hogy a küldöttség nem számít hivatalosnak, a tagjait jogilag turistáknak tekintik.
A lap szerint a magyar küldöttséget biztonsági okokra hivatkozva nem engedik be Brodiba, Smihal pedig nem tartózkodik az országban, így vele sem tudnak találkozni. Várhatóan egy nem hivatalos egyeztetésre kerülhet sor Tarasz Kacskával, az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettessel.
A magyar kormány a vezeték leállása óta felfüggesztette a dízelellátást Ukrajna felé, és blokkol egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot is.
Orbán Viktor szerint Zelenszkij „magyar családokat akar büntetni” az olajblokáddal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre reagálva jelezte, hogy „őszintén szólva, nem állítanám helyre” a vezetéket, mivel az orosz olajat szállít, a javítás pedig a folyamatos támadások miatt kockázatos.
Turistáknak minősítette az ukrán kormány azt a magyar kormányzati küldöttséget, amely a Barátság kőolajvezeték állapotának felmérésére érkezett Kijevbe. Az eredetileg ötfős küldöttségből ráadásul csak négyen érkeztek meg, a HVG információi szerint
az ötödik, Ungváron született tag azért maradt itthon, mert ukrán állampolgársága miatt besorozhatták volna.
A missziót Orbán Viktor miniszterelnök személyesen instruálta videóhívásban, utasítva Czepek Gábor energiaügyi parlamenti államtitkárt, hogy vegyék fel a kapcsolatot az ukrán energetikai szervekkel, vagy kérjenek engedélyt a Brodi olajipari csomópont meglátogatására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
