SZEMPONT
A Rovatból

„Ez egy PR katasztrófa lenne a Tesla számára” – adásvételi szerződéshez ragaszkodik a magyar állam, de olyat a Tesla nem ad

Kérdéses, hogy a vállalkozók számára kiírt elektromos autó pályázaton mi lesz a Teslát vásárlókkal. A Tesla magabiztos, az általunk megkérdezett pályázatírónak viszont azt írta a minisztérium, ragaszkodnak az adásvételikhez.

Link másolása

Óriási az érdkelődés az egyéni és kisvállalkozások számára kiírt elektromos autó támogatási pályázat iránt. Ez nem is csoda, autónként 2,8 - 4 millió forint támogatást adnak a cégeknek, az akkukapacitás függvényében. Ráaádásul a BYD és a Tesla között nagyon komoly árverseny alakult ki az elmúlt hónapokban.

A Tesla közleménye szerint egy Model Y alapfelszereltségű, hátsó kerekes változatának ára jelenleg 17.094.900 Ft-tól indul, az állami támogatással pedig már csak 13.094.900 Ft-ba kerül.

A 30 milliárdos keretösszegű pályázatra február 5-án lehet elkezdeni beadni az anyagokat, azonban van néhány komoly kérdőjel. Ugyanis a pályázati feltételek között többek között adásvételi szerződést kérnek, melyben benne kell lennie az akkukapacitásnak is. Ez az adat azonban sem a Teslák forgalmijában, sem a törzskönyvében nem szerepel. Az akkukapacitás azért lényeges adat, mert ahogy fentebb írtuk is, a támogatás mértéke ennek nagyságától függ.

Ezt bele lehetne írni az adásvételi szerződésbe is, azonban itt jön a következő probléma.

A Tesla világszerte egységes gyakorlat szerint adja el autóit, és semmilyen adásvételi szerződést nem adnak.

Amikor valaki náluk autót akar venni, egy megrendelési megállapodást adnak, ami tartalmát és funkcióját tekintve betölti az adásvételi szerződés szerepét, de forma szerint mégsem az. Ezt a gyakorlatot a magyar hatóságok is elfogadják, eddig még egyetlen esetben sem volt gond az autók tulajdonjogának bejegyzésénél. Azaz forgalmit, törzskönyvet, rendszámot kaphatott az autó adásvételi szerződés bemutatása nélkül, csak azokkal a dokumentumokkal, amiket a Testa adott a vásárlóknak.

Egy általunk megkérdezett pályázatíró szerint azonban a most kiírt pályázat során probléma lehet, hogy a dokumentumon nem szerepel cégszerű aláírás. Így csupán a kiállított és kiegyenlített számla, valamint a megrendelés igazolhatja a szerződés létrejöttét. Az ilyen bonyolultabb helyezeteket szerinte jellemzően nehéz sikerrel megvédeni egy-egy pályázat során, szemben az egyszerű, cégjegyzésre jogosult személyek által cégszerűen aláírt szerződésekkel.

A pályázatíró úgy fogalmaz, nem törvényszerű, hogy ez problémát jelentsen, „de a hatóság részünkre küldött állásfoglalása alapján nekünk kell tudnunk megfelelően bizonyítani majd a szerződés érvényes megkötését”.

És ha ez még nem lenne elég, van más gond is. A szállítási határidő is problémás, hiszen a Tesla megrendelési megállapodása ezt nem tartalmazza, csupán azt, hogy az ügyfél majd az elektronikus felületen keresztül értesítést kap az átadás pontos időpontjáról. Márpedig ennek az adatnak is szerepelnie kellene az adásvételi szerződésben.

További gond a „közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti kategória” pont, ami tulajdonképpen arról szól, hogy személyautóról vagy haszongépjárműről van-e szó. Ez az adat kizárólag a „Jármű műszaki adatlap” elnevezésű dokumentumban szerepel, amit a Tesla a gépjármű átadásakor ad át a vásárlóknak. Mivel a megrendelési megállapodás egyértelműen kimondja, hogy a szerződésnek a „Jármű konfiguráció”, a „Végleges számla” és a „Megrendelési megállapodás” elnevezésű dokumentumok képezik a részét, így ez a később átadott „Jármű műszaki adatlap” nevű dokumentum nem része a szerződésnek, ez viszont a pályázati felhívás 11.1.1. pontja alapján nem lenne elfogadható megoldás. Ott ugyanis világosan megfogalmazták, hogy a megkötött adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia a felsorolt információkat.

Bár az okmányok tartalmazzák a kért adatokat, igaz nem pontosan úgy, ahogy azt előírták, de a pályázatnak való megfelelés megállapítható lenne.

Lenne, ha ez nemzeti finanszírozású pályázat lenne. Azonban ezt az Európai Unió finanszírozza, és az általunk megkérdezett pályázatíró tapasztalata az, hogy amióta a kohéziós és RRF forrásokat az Unió visszatartja, a hatóságok nem éppen rugalmasak, ha EU pénzekről van szó.

Nyilván bizonyítani akarják, hogy megfelelően kezelik az uniós forrásokat. Ahogy fogalmazott: „Nincs lehetőség arra, hogy kimagyarázzunk dolgokat, hogy beleértsük, hogy ez így is jó lehet. Itt nincs mozgástér, úgy kell megcsinálni mindent, ahogy azok a felhívásban szerepelnek.”

Mivel többször előfordult már, hogy a kiíró menetközben módosította a pályázati kiírást, annak sem lenne akadálya, hogy figyelembe véve a Tesla online szerződéskötési gyakorlatát, plusz azt, hogy ugyanezekkel a papírokkal egy másik állami hivatal igazoltnak tekinti a tulajdonjogot, hozzáigazítsák a kiírást a valós helyzethez.

Ez történt a szintén a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) által finanszírozott napelemes pályázatoknál, ahol menet közben könnyítettek a feltételeken. Azonban ez nem a pályázókon múlik, erre várni nem lenne épp bölcs dolog.

Az ember azt gondolná, hogy ennél nincsen egyszerűbb dolog, majd akkor a Tesla ad egy olyan papírt, amely megfelel a kívánalmaknak. Azonban a Tesla részéről Paszternák Dániel, a magyarországi képviselet vezetője azt mondta kérdésünkre, adásvételi szerződést nem fognak kiadni, marad az eddigi okmány. Azonban ebben megjelenik majd minden olyan adat, amit a pályázatkiíró kíván.

Paszternák szerint

nem lesz gond, tapasztalatuk szerint ezt máshol is elfogadták így. Állítása szerint az EU megfelelő hatóságánál ő érdeklődött, és azt a választ kapta, hogy ez a dokumentum elfogadható adásvételi szerződés helyett.

Kérdésünkre, hogy a pályázat kiírása előtt vagy azóta egyeztettek-e a minisztériummal, azt mondta, hogy az nem lett volna etikus, mert valami módon mégiscsak érdekeltek a pályázatban, de tudomása van róla, hogy ezeket a kérdéseket felvetették a pályáztatónak, és „megnyugtató választ” kaptak, azaz szerinte ezzel nem lesz probléma.

Ami a konkrét dokumentumokat illeti, azok február 5-én frissülni fognak minden tulajdonos fiókjában. Nem kell külön kérni, a frissülés automatikus, nemcsak a pályázatban résztvevőket érinti, hanem az összes ügyfelet.

Ezt erősítik meg azok, akik a napokban próbavezetésre jelentkeztek a Teslánál, nekik is ezt mondták, azaz, hogy

február első napjaiban felkerül a Tesla vásárlók fiókjába egy, a pályázati feltételeknek megfelelő szerződés. Azonban ez továbbra sem adásvételi szerződés lesz, hanem a jelenleg használt megrendelési megállapodás, kiegészítve a pályázat tekintetében elvárt tartalommal.

Ez lehetne akár happy end is. Azonban a minisztériummal a fentebb idézett pályázatíró több levelet váltott, melyekben megkérdezte, hogy a Tesla online felületen generált, aláírás nélkül, kattintással elfogadott megrendelési megállapodását elfogadják-e adásvételi szerződésként.

A minisztérium erre neki ezt válaszolta:

„A Felhívás egyértelműen fogalmaz, kizárólag adásvételi szerződés fogadható el, megrendelési megállapodás nem, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a kereskedővel.”

A pályázatírónak ezek szerint más tapasztalatai vannak a minisztériummal, és a Teslával ellentétben nem éppen megnyugtatóak. Úgy érzi, hogy amennyiben ilyen nagyságrendben kerülnének elutasításra a pályázatok, „az egy PR katasztrófa lenne a Tesla számára”, mert „a felhívás követelményrendszere november óta ismert, bőven elegendő idő lett volna erre felkészülni, és rengetegen, rengeteg csatornán jelezték a Teslának, hogy ez egy súlyos probléma lehet. A pár hónap alatt keletkező potenciálisan több ezres nagyságrendű értékesítés pedig már nem elhanyagolható mennyiség a Tesla szemszögéből sem, és az esetleges elutasítások esetén erősen kérdéses, hogy mekkora márkahűséggel és már-már fanboy hozzáállással kellene, hogy rendelkezzenek az új vásárlók ahhoz, hogy ne a Tesla-t tegyék felelőssé (ha nem is jogilag, de legalább erkölcsi alapon) azért, hogy egy ilyen, egyébként kifejezetten egyszerűen rendezhető problémakört hónapok alatt képtelen volt rendezni úgy, hogy a csapból is ez folyt feléjük”.

A témában a minisztériumot is megkérdeztük, a következő választ küldték: „A megrendelési megállapodás nem felel meg a Felhívásban előírt kritériumoknak. A Felhívás 11.1. "A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája" pontja alapján a támogatás alapjául szolgáló gépjárműre megkötött adásvételi szerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés megléte kötelező feltétel, az e pontban részletezettek szerinti adattartalommal, tehát már a beadáskor már aláírt adásvételi szerződéssel kell rendelkezniük.

Egyelőre nincs információnk arról, hogy az érintett pontban lesz-e változás”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana
Az országjáró politikus szerint botrány, hogy a külügynél korábban letagadták az orosz hackerek két évvel ezelőtti kibertámadását, amit kampányhazugságnak neveztek.

Link másolása

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

„Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana, és súlyos vizsgálat lenne, hiszen ez államtitoksértés, nemzetbiztonsági kérdés, és nemcsak magyarországi egyébként, hanem a NATO-é, az Európai Unióé, a szövetségeseinké”

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

„A választások előtt, ha szükséges, akkor lehet, hogy lesz valami benzinársapka, lehet, hogy a csirkefarhát is egy pár hétre újra olcsóbb lesz, de mindenki emlékezzen rá: ugyanezt csinálták Gyurcsányék is, jönnek majd a megszorítások. Elképesztő rossz helyzetben van a magyar költségvetés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár
Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.

Link másolása

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

Pedig a gyárnak egy bírósági ítélet alapján már május elején le kellett volna állnia.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

A keresetünket befogadta a bíróság, de mivel azóta is folytatja a környezethasználatot, sőt a szennyezést is a gyár, ezért mi jogvédelmet kértünk a bíróságtól, amit meg is kaptunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

Nem tartotta szükségesnek a kormányhivatal, hogy kivizsgálja, hogy valóban a gyárból származik-e. Ott viszont semmilyen más ipari termelőegység nincsen, amely NMP-t használna. Leállították a vizsgálatokat, ez azóta nem bizonyítható.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

a közadatigényléseinkre adott válaszokban ki volt takarva a veszélyes anyagok neve.

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

ennek a 75-szöröse került a levegőbe. Miközben tudott volt, hogy az NMP, vagyis N-metil-2 pirolidon egy nyálkahártya-gyulladást okozó és magzatkárosító anyag.

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

amit látunk, az az, hogy az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam.

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

Ha ilyesmit meghirdetünk, van elég szövetségesünk ahhoz, hogy eredményre vezessen egy akció.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kocsis Máté szerint az államnak be kellene avatkoznia az internetes kommentelésbe
A Robert Fico elleni merénylet tanulságairól kérdezték egy rádióműsorban a Fidesz frakcióvezetőjét. A politikus szerint kritikus pontra ért az emberek egymáshoz viszonyulása az interneten.

Link másolása

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

„A jogalkotásnak a következő időszakban el kell azon gondolkodnia, hogy ezt a véres kommentszekciót miként lehet egy kicsit kordában tartani. Ez olyan fokon elfajult, hogy Szlovákiában most a történtekig vezetett. Magyarországon pedig ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő”

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

„Személyesen is okolok nagyon sok magyarországi, baloldali médiumot is, akik egyébként mesterfokon űzik a gyűlöletkeltést, az indulatkeltést, az elfogult közléseket, a mások megbélyegzését. Ide értve a Telexet, a HVG-t, a 444-et. És még hosszan sorolhatnám”

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

„az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia”.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
154 millió forintot költött eddig a Fidesz a kampányban – Magyar Péter a lista túlvégén, nulla forinttal
Az összes Meta-hirdetés 16 százaléka politikai, amely nemzetközi összehasonlításban magas aránynak számít. Budapesten ugyanakkor 14-szer többet költöttek hirdetésre, mint Tolna megyében.

Link másolása

Lévai Rihárd marketingspecialista Közösségi kalandozások blogjában elemezte a pártok Meta (azaz Facebook és Instagram) közösségi felületeken történő költéseit az elmúlt időszakban.

Az elemzésből kiderül, hogy az elmúlt héten több mint 178 millió forintot költöttek a Meta rendszerében politikai hirdetésekre a pártok, az Orbán-kormány, illetve a különböző, pártokhoz köthető szereplők.

A költések 84,67 százaléka, tehát 151 millió forint a kormányhoz és a hozzá köthető szereplőkhöz köthető. Magyarországon a Meta felületeken feladott összes hirdetés 16 százaléka politikai célú, amely nemzetközileg is kiugróan magas arány.

A kormányoldalhoz köthető portálok a múlt héten 36 milliót költöttek hirdetésre, miközben az ellenzékiek csupán 3 milliót. A kutatásból az is kiderült, hogy Budapesten 14,5-szer annyi hirdetés ment el, mint például Tolna megyében.

A főpolgármester-jelöltek közül is a fideszes Szentkirályi Alexandra költötte a legtöbbet, az összes költésből, azaz 43,765 millió forintból csak ő 31,952 millióból kampányolt a közösségi felületeken, míg az LMP-s és egyesületi támogatással indult Vitézy Dávid 7,3 milliót, Karácsony Gergely pedig csak 4,1 milliót költött.

A Népszavának nyilatkozó Lévai elmondta:

Magyar Péter a vizsgált felületeken egy fillért sem költött hirdetésre.

„Eközben tudjuk, hogy a kormányoldal 100 milliós nagyságrendben fizetett hirdetésekért a Metának, főleg a Megafonon és a CÖF-ön keresztül a Magyart lejárató tartalmakért.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: