Naponta több millió áldozata volt a kiberbűnözésnek 2023-ban az EU-ban – közölte az Europol hétfőn.
A legfenyegetőbb internetes bűncselekmény a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a pénzügyi csalás
– írták a kockázatértértékelési jelentésben.
A bűnözők egyre inkább a kis- és középvállalkozásokat veszik célba, mivel azok digitális védelme elégtelen. Sokan esnek áldozatul adathalász-támadásoknak, úgynevezett romantikus, társkereső csalásoknak, online piaci átveréseknek és zsarolóprogramoknak is – közölte az Europol.
A szervezet felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia (MI) segítségével elkövetett kiberbűnözés fokozódó térnyerésére is.
„A mesterséges intelligencia egyre inkább a bűnözők által használt eszközzé válik”
– áll a jelentésben. A mesterséges intelligenciával támogatott, gyermekek szexuális zaklatását bemutató anyagok aggasztó fenyegetést jelentenek, amit szoros figyelemmel kell kísérni. Az MI által módosított és teljesen mesterséges tartalmak egyre nagyobb kihívást jelentenek a bűnüldöző hatóságoknak, különös tekintettel az elkövetők személyazonosságának azonosítására – olvasható a jelentésben.
Az Europol közölte: a fenyegetések gyors és hatékony kezeléséhez a bűnüldözőknek megfelelő tudásra, eszközökre és jogszabályokra van szükségük.
A hatóságoknak és a jogalkotóknak törekedniük kell arra, hogy kihasználják az új és fejlődő technológiákat. Ehhez viszont olyan képzésre van szükség, amelynek révén a hatóságok képesek felderíteni a technikailag kihívást jelentő vagy összetett kiberbűncselekményeket – írták.
(MTI)
Naponta több millió áldozata volt a kiberbűnözésnek 2023-ban az EU-ban – közölte az Europol hétfőn.
A legfenyegetőbb internetes bűncselekmény a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a pénzügyi csalás
– írták a kockázatértértékelési jelentésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Letiltják a nőket és gyerekeket levetkőztető mesterséges intelligenciát, hatalmas botrány után visszakozik Elon Musk
A brit kormány „borzalmasnak” nevezte a helyzetet, a miniszterelnök pedig szégyenletesnek. A cég most azokban az országokban korlátozza a funkciót, ahol az illegális.
Kéthetes, hatalmas közfelháborodást kiváltó botrány után visszakozik Elon Musk platformja: az X bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban letiltja a Grok nevű mesterséges intelligenciájának azt a funkcióját, amellyel valódi emberek fotóit lehetett úgy szerkeszteni, hogy kihívó öltözetben, például bikiniben jelenjenek meg. A vállalat közölte, hogy „geoblokkolni” fogja a funkciót azokban az országokban, ahol az illegális.
Az X közleményében azt írta, „zéró toleranciát tanúsítunk a gyermekekkel szembeni bármiféle szexuális kizsákmányolással, a nem konszenzuális meztelenséggel és a nem kívánt szexuális tartalommal szemben”. A változtatás bejelentése órákkal azután történt, hogy Elon Musk a saját oldalán közzétette: „Nem tudok a Grok által generált meztelen kiskorúakat ábrázoló képekről. Szó szerint nulla [ilyen lehet - a szerk.].”
A milliárdos szerint a Grok úgy van programozva, hogy elutasítsa az illegális kéréseket - ezt az elképzelését saját fejlesztői cáfolták meg. Azonban azt már korábban tapasztalni lehetett a platformonm, hogy az elmúlt hetekben ezrével jelentek meg olyan, a Grok eszközzel készített szexualizált képek, amelyeken nőket és gyerekeket digitálisan, a hozzájárulásuk nélkül „vetkőztettek le”. Az ügy akkora port kavart, hogy a brit kormány is megszólalt.
Keir Starmer miniszterelnök az X korábbi, a funkció megtartásáról szóló döntését „borzalmasnak”, a helyzetet pedig a parlamentben „undorítónak” és „szégyenletesnek” nevezte. Liz Kendall technológiai miniszter szerint a cég lépése „egy további sértés az áldozatokkal szemben, amellyel gyakorlatilag pénzzé tesznek egy borzalmas bűncselekményt”. A brit kormány az X mostani bejelentése után közölte: igazolva látja korábbi álláspontját.
A brit médiaszabályozó hatóság, az Ofcom még hétfőn indított hivatalos vizsgálatot a platform ellen, miután „rendkívül aggasztó” jelentéseket kapott az illegális, nem beleegyezéssel készült intim képek és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok készítéséről és megosztásáról.
Az Ofcom szóvivője szerint a techvállalat döntése „egy üdvözlendő fejlemény. A hivatalos vizsgálatunk azonban továbbra is folyamatban van. Éjjel-nappal dolgozunk azon, hogy előrelépjünk, és választ kapjunk arra, mi ment félre, és mit tesznek a helyreállítás érdekében.”
A botrány nemzetközileg is komoly következményekkel járt: Kalifornia főügyésze vizsgálatot indított, három demokrata párti amerikai szenátor pedig arra szólította fel az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsák el az X-et és a Grokot az alkalmazásboltjaikból. Malajzia és Indonézia már jogi lépéseket vagy tiltást vezetett be a funkcióval szemben.
Az X a múlt héten már korlátozta a Grok képgeneráló képességeit a nem fizető felhasználók számára, de szakértők szerint az eszköz továbbra is képes volt szexuálisan explicit képeket előállítani. Az Egyesült Királyságban ezen a héten lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen képek létrehozását. Starmer szerdán azt mondta, az X azon dolgozik, hogy megfeleljen ezeknek az új szabályoknak. A vállalat nem pontosította, hogy a felhasználók a különálló Grok alkalmazásban továbbra is készíthetnek-e majd ilyen képeket - írja mindezt a The Guardian, a Reutes hírügynökség közreműködésével.
Kéthetes, hatalmas közfelháborodást kiváltó botrány után visszakozik Elon Musk platformja: az X bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban letiltja a Grok nevű mesterséges intelligenciájának azt a funkcióját, amellyel valódi emberek fotóit lehetett úgy szerkeszteni, hogy kihívó öltözetben, például bikiniben jelenjenek meg. A vállalat közölte, hogy „geoblokkolni” fogja a funkciót azokban az országokban, ahol az illegális.
Az X közleményében azt írta, „zéró toleranciát tanúsítunk a gyermekekkel szembeni bármiféle szexuális kizsákmányolással, a nem konszenzuális meztelenséggel és a nem kívánt szexuális tartalommal szemben”. A változtatás bejelentése órákkal azután történt, hogy Elon Musk a saját oldalán közzétette: „Nem tudok a Grok által generált meztelen kiskorúakat ábrázoló képekről. Szó szerint nulla [ilyen lehet - a szerk.].”
A milliárdos szerint a Grok úgy van programozva, hogy elutasítsa az illegális kéréseket - ezt az elképzelését saját fejlesztői cáfolták meg. Azonban azt már korábban tapasztalni lehetett a platformonm, hogy az elmúlt hetekben ezrével jelentek meg olyan, a Grok eszközzel készített szexualizált képek, amelyeken nőket és gyerekeket digitálisan, a hozzájárulásuk nélkül „vetkőztettek le”. Az ügy akkora port kavart, hogy a brit kormány is megszólalt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Intő tünetek a romló alvás, az ingerlékenység és a titkolózás: a tudósok riadót fújtak a gyerekek kóros mobilfüggősége miatt
A techcégek azzal védekeznek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a káros hatásokra. A szakemberek szerint addig is a családi médiaterv és a mobilmentes hálószoba segíthet.
Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?
A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban
javasolta, hogy a közösségi platformok kapjanak a dohánytermékekéhez hasonló, drámai figyelmeztető címkéket.
Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”
A javaslat egyúttal korlátozná azokat a „ragadós” funkciókat is, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések, amelyek a képernyő elé láncolják a felhasználókat.
„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.
Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.
Míg a globális adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést, a célzott, hosszabb távú vizsgálatok már igen.
Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.
Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,
amely szerint már egyetlen hét közösségimédia-szünet is érezhetően javította a résztvevők jóllétét, és csökkentette a szorongásos tüneteket.
Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.
A „dopaminfüggőség” divatos kifejezés, de a valóság ennél bonyolultabb.
A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.
Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:
sérül az alvás, romlanak a jegyek, a gyerek elhanyagolja a barátait vagy a sportot.
További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli
a képernyőmentes zónákat - például a hálószoba és az étkezőasztal - és időszakokat - lefekvés előtt egy órával, házi feladat írása közben.
A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.
„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.
Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.
Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.
Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.
A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.
A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.
„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.
Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.
A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.
Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.
Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.
A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.
A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.
Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.
Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nekiment a zeneipar óriásainak Elon Musk közösségi médiavállalata, az X (vagyis a régi Twitter), miután Texasban pert indított 18 nagy zeneműkiadó és egy vezető amerikai iparági érdekképviselet ellen.
A texasi szövetségi bíróságon benyújtott kereset szerint a zenei jogtulajdonosok összehangoltan léptek fel, hogy ellehetetlenítsék a versenyt, és rákényszerítsék az X-et arra, hogy irreálisan magas díjak mellett vásároljon licenceket.
A perben azzal vádolják a National Music Publishers’ Associationt, valamint olyan nagy szereplőket, mint a Sony Music, a Universal Music és a Warner Chappell, hogy megsértették az amerikai trösztellenes jogszabályokat.
Az X azzal érvel, hogy ezek a vállalatok megtagadták az egyedi licencmegállapodásokról szóló tárgyalásokat, és kizárólag iparági szinten egységes feltételeket voltak hajlandók felajánlani.
A kereset szerint „az X-et megfosztották attól a lehetőségtől, hogy bármelyik amerikai zeneműkiadótól versenyképes feltételekkel szerezzen licencet zeneművekre”.
A vállalat azt állítja, hogy
a kiadók több mint 90 százalékát képviselő szereplők a szakmai szövetségen keresztül összehangolt nyomásgyakorlást folytattak.
Ennek részeként heti rendszerességgel tömeges eltávolítási értesítéseket küldtek a platformnak, amelyek több ezer bejegyzést érintettek. Az X szerint a tömeges bejelentések miatt kénytelen volt több ezer bejegyzést eltávolítani és több mint 50 ezer felhasználót felfüggeszteni, ami közvetlenül károsította a felhasználói bázist és a hirdetési bevételeket. A vállalat ezért azt kéri a bíróságtól, hogy állítsa helyre a verseny feltételeit a zenei licencpiacon, és ítéljen meg kártérítést.
A zeneipar képviselői határozottan visszautasítják a vádakat.
David Israelite, a National Music Publishers’ Association elnök-vezérigazgatója közleményében kiemelte, hogy
az X az egyetlen jelentős közösségi médiavállalat, amely nem rendelkezik érvényes zenei licencekkel a platformján elérhető dalokra.
„Azt állítjuk, hogy az X évek óta szerzői jogsértést követ el, és ez az alaptalan kereset rosszhiszemű kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a kiadók és dalszerzők jogos fellépéséről az X illegális dalhasználatával szemben” – nyilatkozta.
A mostani per egy több éve húzódó konfliktus újabb állomása. 2023-ban 17 kiadó pert indított az X ellen közel 1700 dal jogosulatlan felhasználása miatt, több mint 250 millió dollár kártérítést követelve. 2024-ben a bíróság az ügy jelentős részét elutasította, és 2025 végére mindkét fél előrelépésről számolt be egy esetleges egyezség felé. Az X korábban más vitákban is alkalmazta ezt a stratégiát: 2024 augusztusában szintén Texasban indított antitröszt-pert hirdetői szövetségek és több nagyvállalat ellen, koordinált bojkottra hivatkozva.
Nekiment a zeneipar óriásainak Elon Musk közösségi médiavállalata, az X (vagyis a régi Twitter), miután Texasban pert indított 18 nagy zeneműkiadó és egy vezető amerikai iparági érdekképviselet ellen.
A texasi szövetségi bíróságon benyújtott kereset szerint a zenei jogtulajdonosok összehangoltan léptek fel, hogy ellehetetlenítsék a versenyt, és rákényszerítsék az X-et arra, hogy irreálisan magas díjak mellett vásároljon licenceket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
