SZEMPONT
A Rovatból

Magyarics Tamás: Véleményem szerint Harris sokkal jobban szerepelt, mint Biden, Trump pedig egy kicsit rosszabbul szerepelt, mint Biden ellen

Az Amerika-szakértő szerint Kamala Harrist segítette, hogy az újdonság erejével hat, Trump ugyanakkor erősebb volt a gazdaság vagy a határkérdés ügyében. De minden azon múlik, mit gondolnak a csatatér-államokban élő szavazók.


Több mint 67 millióan nézték Donald Trump és Kamala Harris vitáját. A tét nagy volt: a közvéleménykutatásokban fej-fej mellett álló jelöltek számára akár sorsdöntő is lehet, hogy mit gondolnak a látottakról a mindent eldöntő csatatér-államokban élő amerikaiak, vagy hogyan erősítik fel majd az elhangzottakat a későbbi politikai hirdetések. A CNN első felmérése szerint a nézők 63%-a szerint Harris nyerte meg az vi†át, Trumpról 37% gondolja ugyanezt. A volt elnök ugyanakkor rögtön az összecsapás után azt mondta az újságíróknak, ez volt a "valaha volt legjobb" vitája. A műsorvezetőket pedig elfogultnak nevezte, amiért többször is rámutattak, hogy amit mond, tényszerűen nem igaz, például az, hogy a haiti migránsok Springfieldben amerikai kutyákat és macskákat ennének.

Hogyan látták az amerikai választók a vitát, és mekkora súlya lehet mindennek a novemberi választásokon? Magyarics Tamással, Amerika-szakértővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzorával beszélgettünk.

– Mik voltak a jelöltek erősségei és gyengeségei ebben a vitában?

– Trump természetesen erősebb volt a gazdaság vagy a határkérdés tekintetében. Bár az utóbbi esetében a demokraták és Harris is tagadja, hogy ő lett volna az, aki az úgynevezett határcár szerepét kapta volna. Szerintük ez elsősorban a belbiztonsági miniszter feladata volt, és Harris mindössze egy korlátozott részt kapott: diplomáciai úton elérni, hogy El Salvador, Guetamala és Honduras kevesebb migránst bocsássanak ki. Mindenesetre ez a kérdés ráégett Harrisre, ahogy a gazdaság is. A republikánusok ebben előnyben vannak. Egyrészt

a közvélemény 10-15 százalékponttal jobbnak látja a republikánusokat, és személy szerint Trumpot a gazdaság kezelésében.

Másodszor pedig a demokraták nagyon kevéssé tudnak az ellen érvelni, hogy például most 20 százalékkal magasabbak az árak, tehát a megélhetési költségek, mint Trump idejében voltak. Ezek voltak elsősorban Trump erősségei. Harris többek között az abortusz kérdésében támadta Trumpot, és nem teljesen valós módon azt állította, Trump szerint a demokraták még a kilencedik hónapban is megengednék az abortuszt. Trump ezt nem mondta. Támadta még a republikánus elnökjelöltet az egészségügy kérdésében is, hogy fel akarja számolni az úgynevezett Obamacare-t, vagyis az általánosabb betegbiztosítást, amit Trump cserélni szeretné egy másik rendszerre. Támadta Trumpot faji kérdésben is. Erről a republikánus jelölt korábban úgy nyilatkozott, hogy nem is nagyon tudja, hogy Harris fekete vagy nem fekete, és azt mondta, nem érdekli, hogy milyen faji háttere van az ellenfelének. Amerikában azonban egy nagyon erős érv, ha valakit burkoltan rasszistának lehet nevezni. Természetesen a legfontosabb dolog az volt, hogy

Harris azt állította, ő a jövőt képviseli, és a választást úgy próbálta beállítani, hogy a jövő és a múlt között lehet választani.

Gyakorlatilag egy olyan vita volt, amin mindkét fél felsorolta megint azokat a témákat, amelyeket nyerőnek gondol. Trump az ellenfelét megpróbálta egy olyan politikusnak beállítani, aki nem szavahihető, változtatja az álláspontjait, Harris pedig, hogy Trump egy megosztó politikus, aki nem egyesíti az Egyesült Államok társadalmát.

– A CNN felmérése szerint a nézők 63 százaléka Harris szereplését látta jobbnak a vitán. Valóban a demokrata jelölt jött ki győztesként ebből a vitából?

– Az amerikai társadalomban azért olyan óriási hullámokat nem ver fel egy ilyen vita. Volt olyan gyors felmérés is, ami szerint az emberek több mint négyötöde úgy gondolta, hogy a vita nem változtat az álláspontjukon. Tehát már eleve tudják, hogy kire fognak szavazni, teljesen független attól, hogy egyik vagy másik jelölt, mit mond vagy mit csinál. Főleg a demokraták és a republikánusok: ott mindkét jelöltnek 80-90 százalékos támogatottsága van, függetlenül attól, hogy éppen mi történik.

A felmérésben mindössze 4 százalék mondta azt, lehetséges, hogy változtatni fognak az álláspontjukon. Ez a vita így nem nagyon fog dönteni.

Majd meglátjuk, milyen eredményeket hoznak a közvélemény kutatások egy-két nap múlva, amikor már leülepszik ez a vita. Az embereknek tehát csekély része változtatna az álláspontján, a kérdés az, hogy ők hol vannak. Mert az úgynevezett csatatér államokban pár tízezer, vagy akár pár ezer szavazat is dönthet. Ha viszont döntően nem ott élnek, akkor teljesen mindegy.

Véleményem szerint Harris sokkal jobban szerepelt, mint Biden. Trump pedig egy kicsit rosszabbul szerepelt, mint Biden ellen.

Persze lehetséges, hogy a kontrasztok miatt érzi ezt az embert. Mert a Trump-Biden vitát egyértelműen Trump dominálta, viszont Biden nagyon gyenge volt. Harris azonban nem volt nagyon gyenge, érvelt. Ennek megfelelően elképzelhető, hogy az embereknek az volt a benyomása, hogy Harris jobban szerepelt, mint Trump. Ennek részben az is lehet az oka, hogy Trump egy megszokott jelenség, ő nem nagyon tud újat mondani, se gesztusokban, se belpolitikájában, hiszen annyiszor elmondta az érveit. Viszont Harris az újdonság erejével hat, ez lendítette előre eddig is az utóbbi egy-két hétben.

– Mennyire sikerült most megmutatnia magát ezen a vitán?

– Többet tudott megmutatni magáról, mert eddig abszolút kontrollált környezetben szerepelt. Csak előre megírt beszédeket olvasott fel és egyetlen interjút adott a CNN-nek, ami gyakorlatilag egy alákérdezős interjú volt. Most is egy baráti légkörben lépett föl, viszont nyilvánvalóan többet kellett mondania a különböző kérdésekről, mint eddig, és aránylag spontán. Sok konkrétumot azért nem említett, amit mondott, az pedig nem tudom, hogy mennyire megvalósítható. Biden két nagy programját - az inflációcsökkentő programot, illetve az infrastrukturális beruházási programot – vinné tovább.

– Sor kerülhet kettőjük között újabb vitára még a kampány során?

– A demokraták rögtön azt javasolták, hogy legyen még egy vita októberben. Ezt kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik, hogy a demokraták úgy gondolják, Harris most győzött, tehát egy újabb vitán még inkább meg tudná erősíteni az emberekben azt a benyomást, hogy ő felkészültebb Trumpnál, és biztos kezekben lenne az Egyesült Államok az elnöksége alatt. A másik olvasat pedig, hogy Harris nem úgy szerepelt, mint ahogy szerették volna, és ezért akarnak egy második vitát, ahol javíthatnák a pozícióit, vagy akár „revansot” is vehetne. A republikánusok eddig nem nagyon lelkesek egy újabb vitát illetően. Feltehetően komoly közvélemény kutatások és felmérések lesznek, hogy egy esetleges második összecsapás kinek jönne jobban.

– A vita során talán sokan felkapták a fejüket Magyarországon, amikor Trump megemlítette Orbán Viktort. Amerikában is felkapják a fejüket, ha megemlítik a magyar kormányfőt? Mennyit mondhat az ő neve egy átlagos amerikai választópolgárnak?

– Orbán Viktor neve azért ismertebb más külföldi politikusokénál Amerikában. Akár azért is, mert korábban ő volt gyakorlatilag az egyetlen külföldi kormányfő, aki kiállt Trump mellett, és most is ő az egyetlen ilyen Európában.

Orbán Viktor említése azt hiszem inkább a saját tábornak szólt, ezzel nem fog Trump mondjuk a demokratáktól túl sok embert elcsábítani.

– Biden kiesése óta a felmérések szerint nagyon szorossá vált a küzdelem. Honnan táplálkozhat a demokraták lendülete, kiket tudott megszólítani Harris?

– Elsősorban a fiatalokat. Harris 59 éves, és korábban a felmérések szerint az emberek többsége nem volt megelégedve azzal, hogy két idős jelölt közül kell választaniuk. Legtöbbször Biden koráról volt szó, de Trump is 78 éves. A fiatalok mellett a színesbőrűek körében lehetett egy felívelés. A fekete férfiak egyötöde már Trumpra szavazna, elképzelhető, hogy itt volt némi visszarendeződés a demokraták javára. És természetesen a nőket, elsősorban a külvárosi nőket tudta megszólítani. Amerikában nagyon sok embernek nagyon pozitív lenne, ha az ország történetében először nem csak egy nőt, hanem egy színesbőrű nőt választanának elnöknek, demonstrálva, hogy ez egy elfogadó társadalom.

– Ha már előkerült Trump életkora: mennyire befolyásolhatja majd ez a választás eredményét?

– Most nyilvánvalóan megfordult a helyzet. A republikánusok korábban azzal érveltek, hogy Biden túl öreg. Persze nála nem csak a korról volt szó, fizikai és szellemi hanyatlás is megfigyelhető volt. Trumpnál ilyen nincs, ő abszolút jó fizikai és szellemi állapotban van. A demokraták azonban most megfordították ezt a dolgot, és azzal érvelnek, hogy Trump már idős és a legöregebb elnök lenne. Ez azonban nem egy központi kampánytéma.

– Trump büntetőügyeinek lehet hatása? Lehet egyáltalán ítélet ezekben a perekben még a választás előtt?

– Harris utalt rá a vita során, hogy milyen ellenféllel áll szemben, amire Trump azzal vágott vissza, hogy ez a demokrata kormányzat boszorkányüldözése. Eddigi tapasztalatok alapján nem nagyon csökkent a népszerűsége, sőt egyes eseteknél még nőtt is. Ítéletek pedig nem nagyon várhatóak a választások előtt. Az egyik esetben a bíró ki is jelentette, hogy november 4-e előtt már nem lesz döntés, egy másik ügyben pedig a jogász csapat kérte ezt a bírótól.

– Mi lesz, ha Trump nyer, és ezután elítélik valamelyik ügyben?

– Az elnöknek van kegyelmi joga, de csak szövetségi ügyekben. Ha a hivatalos iratokkal vagy a captitoliumi eseményekkel kapcsolatos ügyekben elítélik, akkor kegyelmet adhat magának.

– Ez azért ez elég furán nézne ki. Volt már erre példa korábban?

– Furán nézne ki, de jogilag lehetséges lenne. Arra már volt példa, hogy az elnök a családtagjainak adott kegyelmet, például Bill Clinton a testvérének. Arra még nem volt példa, hogy az elnök magának adjon kegyelmet, de ahogy mondani szokták: minden számsor egyessel kezdődik. A másik két ügyben viszont nem adhatna kegyelmet magának. Tehát ha ezekben elítélik, akkor ad absurdum, be kell vonulnia a börtönbe. Akkor az amerikai elnök címe nem a Fehér Ház lenne, hanem valamelyik büntetőintézet.

Szerintem azonban erre nem fog sor kerülni, mert az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, és nem is fogja megengedni magának, hogy egy megválasztott elnököt börtönbüntetésre ítéljenek ilyen aránylag jelentéktelen ügyekben.

Jogilag azonban ez is elképzelhető.

– Kamala Harris alelnök-jelöltje Tim Walz, Trumpé pedig J. D. Vance. Mit fejezhet ki az, hogy pont erre két személyre esett a jelöltek választása, milyen üzenete lehet ennek?

– A demokraták esetében, hogy még inkább elmennek a progresszív irányba. Hiszen Tim Walz még progresszívabb, és messze balra áll a főáramtól. Ahogy Harris is balra áll Bidentől, egy San Fransisco-i liberális – és ez azért Amerikában sokat mond. A republikánusok pedig a másik irányba mennek: Vance jelölése azt mutatja, hogy a párt még inkább jobbra tolódik. A kérdés az, hogy a középen állók mit tesznek. Ők is nyilvánvalóan szavazni fognak, csak szerintem mindkét esetben befogott orral, és inkább valaki ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg
Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.


Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: