TECH
A Rovatból

Így vívja az AI hidegháborút az USA és Kína – nő a feszültség a technológiai verseny és az okosfegyverek miatt

Miközben Hszi Csin-ping budapesti látogatásával hazánk szorosabbra fűzte kapcsolatát az ázsiai nagyhatalommal, a nyugati országokat aggasztják annak technológiai törekvései. A hidegháború új terepe az AI-fejlesztés, Kína legfőbb ellenfele pedig az USA.


A nyugati féltekét először akkor rázta ki a hideg Kína mesterséges intelligencia fejlesztései kapcsán, amikor a helyi kormányzat 2014-ben kihirdette a nemzeti szintű társadalmi kreditrendszer felépítését. Ennek célja elvileg az lenne, hogy javítsa a közerkölcsöt és ösztönözze a kívánatos viselkedést – csakhogy mindezt a Kínai Kommunista Párt értékrendje határozza meg.

A rendszer az AI-adatfeldolgozást arra használja, hogy folyamatosan megfigyelje és elemezze állampolgárai viselkedését. Azok, akik nem felelnek meg az állampárt normáinak, különböző hátrányokat szenvednek el a jól viselkedő társaikhoz képest. Nehezebben kapnak például hitelt vagy állást, korlátozzák az utazási lehetőségeiket és internet-hozzáférésüket, illetve fokozatosan kirekesztik őket a társadalomból.

Úgy tudni, a kínai kormány 2030-ra kötelezővé teheti, hogy minden állampolgár és vállalkozás részt vegyen a társadalmi kreditrendszerben, amelynek óriási mennyiségű adatát mesterséges intelligencia modellekkel gyűjtik és elemzik.

Kitört az AI hidegháború

A kínai kreditrendszer azonban csak egyetlen terület, ahol a mesterséges intelligenciát felhasználja Kína. Akárcsak az Egyesült Államok, ők is felismerték, mekkora szerepe lesz az AI-nak a jövőben, így azt tűzték ki célul, hogy 2030-ra globális vezető szerepet töltsenek be ezen a területen.

A verseny annyira éles, hogy a Wired újságírói 2018-ban már AI hidegháborúról írtak. Nicholas Thompson és Ian Bremmer szerint egyértelmű, hogy Kína a mesterséges intelligenciát az autoriter kormányzás megerősítésére használja, és figyelmeztették Amerikát, hogy veszélyes lehet felvenni a kesztyűt. Inkább a nemzetközi együttműködés mellett érveltek, mert szerintük csak így szavatolhatók a magánélet védelmére és a mesterséges intelligencia etikus használatára vonatkozó globális normák.

Azóta eltelt majdnem hat év és nagyon nem ebbe az irányba mentek a dolgok.

Thompson és Bremmer valószínűleg a fejét fogja, hiszen az általuk javasolt együttműködés helyett Kína és az USA távolabb talán nem is lehetne attól, hogy közösen dolgozzon az AI etikus felhasználásáért. Mégis, a technológiai előny mérlege az USA felé billen, és ennek elég banálisnak tűnő oka van: a kínai AI-fejlesztés amerikai technológiától függ – állapítja meg a The New York Times.

A lap a kínai 01.AI startup munkájával szemlélteti, mi folyik itt: a vállalat a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia rendszerét az amerikai Meta generatív AI-jának, a LLaMA-nak az alternatívájaként mutatta be. És itt jön a csavar: a 01.AI modelljének néhány technológiája egyenesen a LLaMA-tól származik, vagyis

a kínai startup a Meta eredményeire épített, csak éppen új adatokkal is képezte a rendszert.

Ez a helyzet jól példázza a valóságot: miközben az ország versenyt fut a generatív AI fejlesztéséért, a kínai vállalatok szinte teljes mértékben az Egyesült Államokból származó alaprendszerekre támaszkodnak. Több technológiai iparági bennfentes szerint Kína évekkel le van maradva az Egyesült Államokhoz képest a generatív AI-fejlesztésben, és a közeljövőben még nagyobb hátrányba kerülhet, ami a két nemzet közötti, gyilkos technológiai verseny új szakaszát vetíti előre – írja a Times.

Jenny Xiao, az AI-vállalatokkal foglalkozó Leonis Capital befektetési cég partnere szerint a kínai vállalatok által a semmiből felépített modellek „nem túl jók”, ezért a cégek gyakran a nyugati AI-k „finomhangolt változatait” használják. Ő úgy becsülte, hogy

Kína 2-3 éves lemaradásban lehet az Egyesült Államokhoz képest a generatív mesterséges intelligencia fejlesztése terén.

Mivel a kínai cégek az Egyesült Államok nyílt forráskódú AI-modelljeihez fordulva igyekeznek felzárkózni, Washington nehéz helyzetben van. Még ha az Egyesült Államok a mikrochipek értékesítésének korlátozásával és a befektetések visszafogásával próbálta is lassítani Kína fejlődését, a szoftverek nyílt kiadásának gyakorlatát nem akadályozta meg, éppen azért, hogy ösztönözze azok elfogadottságát.

És Kína számára az Egyesült Államokból származó AI-rendszerekre (különösen a LLaMA-ra) való támaszkodás mélyebb kérdéseket vet fel az ország innovációs modelljével kapcsolatban, amely az elmúlt évtizedekben sokakat meglepett azzal, hogy Peking tekintélyelvű hatalmi berendezkedése ellenére olyan világelső cégek jöttek létre, mint az Alibaba és a TikTokot kiadó ByteDance.

A szocialista AI-fejlesztés hátrányai

Nem segíti Kínát az sem, hogy a politikai vezetés totális ellenőrzésre törekszik. A generatív mesterséges intelligencia tavalyi felfutásával egyidőben elkezdtek szigorúbb szabályokat kidolgozni a technológia szabályozására. A Kínai Kibertér Felügyelet olyan rendszert szeretne létrehozni, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy engedélyt kérjenek az államtól, mielőtt generatív mesterséges intelligencia modelleket adnak ki - mondta a Financial Timesnak két, a kínai szabályozókhoz közel álló személy. Ez a lépés szerintük azt jelzi, hogy

Peking nehezen tudja összeegyeztetni a világelső technológiák fejlesztésére irányuló törekvését a régóta alkalmazott cenzúrával.

Matt Sheehan, a Carnegie Endowment for International Peace washingtoni agytröszt munkatársa azt mondta az FT-nek, „ez az első alkalom, hogy a kínai hatóságok kompromisszumra kényszerülnek a kommunista párt két célja, a mesterséges intelligencia vezető szerepének fenntartása és az információ ellenőrzése között”. Az ennek szellemében tavaly közzétett szabálytervezetek szerint az AI „meg kell, hogy szilárdítsa a szocialista alapértékeket”, és nem tartalmazhat olyasmit, ami „felforgatja az államhatalmat, szorgalmazza a szocialista rendszer megdöntését, elősegíti az ország megosztottságát vagy aláássa a nemzeti egységet”.

Angela Zhang, a Hongkongi Egyetem jogászprofesszora szerint ezek az elvárások egyértelművé teszik a helyzetet: „Kína szabályozási intézkedései elsősorban a tartalomellenőrzésre összpontosítanak”.

Saját szabályai miatt kerül hátrányba Kína az AI hidegháborúban

Ha van rákfenéje egy AI fejlesztésének, az biztosan a képzésére használt tartalmak szűkössége. Márpedig a rendelkezésre álló adatmennyiség szükségszerűen kisebb lesz, ha a kommunista párt kényszeresen ellenőrzi az állampolgárokhoz és a vállalatokhoz – ezáltal az AI-fejlesztőkhöz is – eljutó információkat. Az agyonszabályozás olyan nagyvállalatokat hátráltat, mint az Alibaba és a Baidu, amelyeknek a jóval szabadabban működő, amerikai OpenAI-val (ChatGPT) vagy Google-lal (Gemini) kellene versenyezni.

A kínai hatóságok a rendelettervezetükben arra is utaltak, hogy

az AI-modellt készítő technológiai csoportok szinte teljes mértékben felelősek lennének a létrehozott tartalmakért.

Ez demotiválja a cégeket: kisebb hajlandósággal teszik elérhetővé a generatív modelljeiket, hiszen félnek, hogyha hibáznak, akkor az állampárt ellenségként bánik majd velük. A vállalatok valószínűleg „óvatosabbak és konzervatívabbak lesznek azzal kapcsolatban, hogy milyen AI-t építenek”, mert a szabályok megsértésének súlyos következményei lehetnek – magyarázta az FT-nek Helen Toner, a Georgetowni Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiai Központjának egyik vezetője.

Növekszik a feszültség a gondolkodó AI-fegyverek miatt

Miközben fentebb azt írtuk, az AI hidegháború elsősorban technológiai és nem fegyverkezési versenyt jelent, kétségtelen, hogy a mesterséges intelligenciának egyre sötétebb vetületei vannak a világ harcmezőin is. Az ukrán hadsereg AI-vezérelt drónokkal támad vissza, hogy orosz gazdasági létesítményekben okozzon kárt, Izrael pedig a gázai hadműveletek kezdete óta alkalmaz intelligens rendszereket a Hamász terroristáinak keresésére. Az AI-technológia visszavonhatatlanul megjelent és terjed a hadiiparban is.

Az ENSZ leszerelési ügyekkel foglalkozó irodájának vezetője, Izumi Nakamitsu főtitkárhelyettes szerint a nemzetközi szervezet tudatosítani akarja a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának hatásait, azt remélve, hogy ezzel felgyorsítja a nemzetközi szabályozás szükségességéről szóló vitákat. Az NHK Worldnek nyilatkozó tisztviselő jelezte: bár jelenleg a gázai válság kapcsán hallunk az AI bevetéséről, messze nem Izrael az egyetlen ország, ami fejleszt ilyen fegyvereket. Nakamitsu elmondta: komolyan tart attól, hogy

az AI-fegyverek technológiája jelentősen megváltoztatja a háborúk lefolyását és a harcok módját.

Az ENSZ különösen aggódik a halált okozó autonóm fegyverrendszerek (LAWS) miatt, ugyanis ezek emberi utasítások nélkül választják ki és támadják meg a célpontokat. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár tavaly szólította fel a tagállamokat, hogy 2026-ig fogadjanak el jogilag kötelező érvényű keretet a LAWS alkalmazásával kapcsolatban, mivel jelenleg nincsenek rájuk vonatkozó nemzetközi szabályok.

Ezzel kapcsolatban Nakamitsu a technológiát már fejlesztő és a technológiát nem fejlesztő országok között tátongó szakadékokról is beszélt. Mint mondta, a nagy katonai hatalmak (mint Kína és az Egyesült Államok) igyekeznek vezető szerepet szerezni a LAWS-fejlesztésekben, de közben terroristacsoportok és más szervezetek is felhasználhatják a mesterséges intelligenciát.

A Foreign Affairs arról ír: az amerikai Védelmi Minisztérium 2022 tavaszán hozta létre a Digitális és Mesterséges Intelligencia Hivatalt, 2023 novemberében pedig közzétette az AI-val kapcsolatos technológiák átvételére vonatkozó stratégiáját. Optimista módon arról számoltak be, hogy „az adatok, az analitika és az AI-technológiák legújabb fejlesztései lehetővé teszik a vezetők számára, hogy gyorsabban hozzanak jobb döntéseket, a tanácstermekben vagy akár a harctéren”. Ennek megfelelően

az AI-alapú technológiákat már alkalmazzák is: az amerikai csapatok például AI-képes rendszerekkel választottak ki húti célpontokat a Közel-Keleten.

A Foreign Affairs szerint ugyanakkor a hadseregeknek fel kell ismerniük, hogy a mesterséges intelligencia viselkedése teljesen soha nem garantálható, különösen akkor, amikor ritka és nehéz döntéseket kell meghozni egy háborúval kapcsolatban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
Elképesztő bejelentést tett az OpenAI, mindenkinek ingyenesen elérhető új modell érkezik
Az új modellhez ugyanúgy kell szólni, mint a Google Asszisztenshez vagy a Sirihez, csak azokkal ellentétben ezután úgy lehet vele valós időben beszélgetni, mint egy másik emberrel.


A Telex szerint lenyűgöző új modellt jelentett magyar idő szerint hétfő este a mesterséges intelligenciában élen járó OpenAI, amely képes valós idejű, gyakorlatilag teljesen késleltetésmentes beszélgetést folytatni, nemcsak írott szöveg, hanem videók, képek és hangok alapján is.

A GPT-4o-nak nevezett modell a következő hetekben fokozatosan érkezik majd, mindenkinek ingyenesen elérhető lesz.

A hétfői esemény elején ledarálták a legfontosabb dolgokat. Ezek a következők: a ChatGPT kap egy asztali verziót és egy új kezelőfelületet, valamint hogy GPT-4o néven érkezik az új, mindenki számára ingyenesen elérhető modell.

A modell valós időben, késleltetés nélkül tud kommunikálni kamerakép, írott szöveg és élő beszéd alapján is, és a bemutató alapján olyan, mintha egyenesen egy sci-fiből szedték volna elő.

Az új modellelhez ugyanúgy kell szólni, mint a Google Asszisztenshez vagy a Sirihez, csak azokkal ellentétben ezután úgy lehet vele valós időben beszélgetni, mint egy másik emberrel.

Itt a videó a bejelentésről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TECH
Ezért tiltják be a TikTokot az USÁ-ban, avagy, hogyan figyel meg és befolyásol minket a közösségi média?
Úgy fest, a TikTok lesz az első nagy közösségi platform, amit betiltanak az Egyesült Államokban. Mutatjuk, hogy a közösségi oldalak milyen módszerekkel figyelnek meg minket és mire használják a kincset érő tudást.


Joe Biden elnök szerdán aláírta az egy nappal korábban a szenátusban is elsöprő többséggel (79-18-as arányban) megszavazott jogszabályt, amivel lényegében betiltják a TikTok működését az Egyesült Államok területén, hacsak az üzemeltető ByteDance nem adja el a benne lévő részesedését egy megbízható vállalatnak, legfeljebb 270 napon belül, ami 90 nappal meghosszabbítható. A TikTok azonban inkább lekapcsolja a szolgáltatását az USA-ban – állította James Lewis, a stratégiai és nemzetközi tudományok professzora a New York Timesnak.

A szakértő képtelenségnek nevezte az értékesítés kikényszerítését, mondván, ha a ByteDance hajlandóságot is mutatna arra, hogy inkább eladja a részét, csak ne érje horrorisztikus veszteség az amerikai piac elvesztésével, még mindig ott van a folyamatban a kínai állam.

A kínai kormány gond nélkül képes lenne meghiúsítani az üzletet azzal, hogy a TikTok eladását technológiai exportnak minősíti, amit aztán nem engedélyez.

Az amerikai politikusok szerint a ByteDance mindenképpen az állampárt befolyása alatt áll és eszközként használja a közösségi platformot Kína ellenfelei, köztük az USA gyengítésére. Ugyanettől tartva tiltotta be jóval korábban Kína az összes amerikai közösségi médiumot, a Facebooktól a Twitterig.

A törvény szignója ettől függetlenül érdekes fordulat Biden jelenleg is zajló elnökválasztási kampányában, hiszen a csapata évek óta dolgozik a TikTokon (még influencerekkel is együttműködve), hogy megszilárdítsa a demokrata országvezető népszerűségét a fiatal szavazók körében. Az AP megjegyzi: a kutatások azt mutatják, hogy a 30 év alatti amerikaiak egyharmada számára a TikTok elsődleges hírforrássá vált. A platform emellett jelentős gazdasági tényező is: 170 millió amerikai felhasználójából 7 millió vállalkozás.

Mi a baja az Egyesült Államoknak a TikTokkal?

Bár az amerikai kormány határozottan ellenzi a TikTok tevékenységét az országban, nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat arról, hogy a felhasználók adatai rossz kezekben lennének a ByteDance-nél vagy a cég a Kínai Kommunista Párt propagandáját terjesztené. A vádak ehhez képest elég konkrétak, és ezek mentén több lépcsőben igyekeznek ellehetetleníteni a videós közösségi alkalmazást: kezdetben az állami szféra dolgozóinak tiltották meg a használatát, majd kezdeményezték a közösségi szintű betiltást.

A platform az ellenzők szerint

  • kínai politikai nézeteket népszerűsít és ezzel befolyásolni akarja, többek között az amerikai választásokat,
  • gyűlöletbeszédet és más diszkriminatív (rasszista, szexista, homofób és transzfób) tartalmakat terjeszt,
  • hamis híreket, például kitalált történéseket, manipulált képeket és videókat, valamint félrevezető állításokat közvetít.

Ha mindez nem lenne elég, az oldal évek óta össztűz alatt áll a világ számos országában a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt.

A platformot érő kritikák azóta izzanak a legjobban, hogy a Center for Countering Digital Hate (nagyjából: Digitális Gyűlöletkeltés Ellenes Központ) kísérlete kimutatta:

a TikTok algoritmusa 2,6 percenként öngyilkossággal kapcsolatos, 39 másodpercenként mentális egészséghez kapcsolódó, nyolc percenként pedig étkezési zavarral összefüggő videókat mutogatott a szervezet által létrehozott, 13 éves kamaszokat imitáló profiloknak.

Ha a politikai okok nem is elegendőek a betiltáshoz, a gyermekek védelmére hivatkozva, ugyebár, nagyon sok mindent le lehet nyomni a közvélemény torkán. Ezt a témát zászlajára tűzve az amerikai kormány sem feltétlenül szenvedne el komoly népszerűségvesztést, ha végül (és valójában politikai okokból) leállítaná az országban a TikTokot.

A közösségi oldalak aggasztóan sokat tudnak rólunk

Valójában az a helyzet, hogy bármelyik közösségi oldalt nézzük is, igaznak bizonyul a mondás: „ha ingyen kapsz valamit, akkor te vagy az árucikk”.

Azokon a webes felületeken, amelyeken nem vásárolunk magunknak reklámmentességet és más előnyöket (ezáltal ingyen szörfölünk), azt hasznosítják belőlünk a tulajdonosok, amit az ingyenességért cserébe adunk: az adatainkat. A rólunk felhalmozott tudás óriási csomag: mintha minden felhasználóról írnának egy többezer oldalas könyvet, benne az aktivitásairól, a beállításairól, a politikai, vallási és vásárlói preferenciáiról meg még sok minden másról.

A rólunk készült „kötetekben” benne van minden, a személyes adatoktól a hely- és eszközadatainkon át a legutolsó hobbinkig – amibe talán csak ezután készülünk belevágni.

A Facebook jobban ismer minket, mint a párunk vagy a saját anyánk, hiszen algoritmusok tömege elemzi minden tettünket és keresésünket, amelyekből pillanatok alatt lezavart számításokkal biztosabban tudja, mire vágyunk, mint a hozzánk legközelebb állók vagy akár mi magunk.

Ezt a tudást sokféleképpen hasznosítják a közösségi platformok: fontos cél a felhasználói élmény javítása, hogy még elkötelezettebb usert faragjanak belőlünk, de lényeges a termékfejlesztési és kutatási cél, ahogy persze a jól becélzott reklámok elhelyezése is.

És akkora adathalmaz birtokában, amekkora ezeknek a szolgáltatóknak áll a rendelkezésére, nagyon sok mindent meg lehet tenni a felhasználókkal, sőt, a közvéleménnyel. Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a gyeplő egy social media cég élén – már ha még mindig ember az illető és nem egy mesterséges intelligencia.

A TikTok gyakorlatilag teljesen automatizált algoritmusai úgy vannak beállítva, hogy a felhasználók olyan tartalmakat lássanak, amelyekkel valószínűleg elköteleződnek a platform felé.

Ez sajnos azt is jelenti, hogy gyakrabban láthatnak olyan tartalmakat, amelyek megerősítik a meglévő félelmeiket – akár igazak, akár nem.

Ha egy user például fél a cápáktól, nyilván hevesebb érzelmi reakciót vált ki belőle a tengeri ragadozó látványa, és szomjazza a róla elérhető tudást – hiszen, minél jobban ismeri az „ellenséget”, annál nagyobb biztonságban van. Gondolja ő. Mert a közösségi médiából ráömlő tartalom nem növeli a biztonságérzetét, hiszen a félelemmel remekül le lehet kötni a figyelmet. Az alkalmazások célja pedig éppen ez: minél több időt megszerezni az osztatlan figyelmünkből.

Vegyünk példának egy cápáktól rettegő felhasználót, akiről az általa használt közösségi app pontosan tudja, mitől retteg, ergo: mi az, amire nagyon odafigyel. Mivel az egyik legfőbb fóbiája a tengeri ragadozó, egyre több cápatámadásról szóló videó jelenik meg számára, például a TikTokon, és emiatt elmélyül benne, hogy a cápánál nincs veszélyesebb dolog a világon, holott a támadás esélye 1:3,7 millióhoz. Ezzel szemben egy halálos autóbaleseté 1:101-hez, vagyis egy személyautó 37 ezerszer veszélyesebb, mint egy cápa.

A legtöbb TikTok felhasználóval rendelkező országok, 2024 januárjában. Forrás: DataReportal

A közösségi platformok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználóikról, beleértve a demográfiai adatokat, a helyadatokat, a böngészési előzményeket, a keresési lekérdezéseket, a bejegyzéseket, a kedveléseket, a megjegyzéseket, a megosztott tartalmakat, a kommunikációt, az eszközadatokat és még sok minden mást. Ezt az adatgyűjtést általában a platform használatának feltételeként követelik meg, de gyakran titokban történik, a felhasználók tudta nélkül. Hiszen mégis ki olvassa végig a 80-100 oldalas felhasználási feltételeket?

Az óriási adatmennyiségből dolgozó botok, amilyeneket például a TikTok is használ, képesek hamis tartalmak terjesztésére, ezáltal arra, hogy mesterségesen növeljék bizonyos témák népszerűségét, vagy éppen ellenkezőleg: a témák, személyek, társadalmi csoportok és jelenségek iránt érzett gyűlöletet.

Ezekkel az eszközökkel kiváló propagandahálózat építhető és akár összehangolt kampányokat is lehet indítani.

Ebből a legemlékezetesebb eset a Donald Trump elnöki győzelmét eredményező, 2016-os botrány, aminek közvetlen előzménye, hogy a Cambridge Analytica vállalat 87 millió Facebook-felhasználó adatait (beleegyezés nélkül) összegyűjtve indított dezinformációs kampányt, ezzel Trump felé terelve a szavazatukat.

Így csinálják

A közösségi oldalak mögött duruzsoló óriási szerverek és a rajtuk futó mesterséges intelligencia modellek sütik és weboldalakba ágyazott láthatatlan képpontok (követőpixelek), sőt, akár arcfelismerés vagy hangazonosítás segítségével követik nyomon a felhasználók online tevékenységét. Ez lehetővé teszi a platformok számára, hogy átfogó képet kapjanak a felhasználók érdeklődési köreiről és viselkedéséről, még akkor is, ha azok nem használják aktívan a felületet.

A fentebb már írt algoritmusok a felhasználók adatainak elemzésére és profilozásra jók – ezek alapján pedig remekül jeleníthetők meg célzott reklámok vagy ajánlott tartalmak.

A platformok gyakran megosztják a felhasználók adatait harmadik felekkel, például marketingcégekkel, adatbrókercégekkel és kormányzati szervekkel. Ez az adatmegosztás a felhasználók tudta vagy beleegyezése nélkül is történhet.

A TikTok betiltásának vagy az eladás kikényszerítésének szándéka persze nem független a geopolitikai szempontoktól, Amerika és Kína egyre élesebb rivalizálásától sem.

Az Egyesült Államok pontosan tudja, mekkora érték az az adatvagyon, amire Kína a TikTok működtetésével szert tehet, hiszen az amerikai tulajdonú közösségi platformok, például a Facebook és az Instagram is hasonló módon működnek.

Nem véletlen, hogy tavaly tavasszal az Európai Unió épp a Facebook anyavállalatát, a Metát büntette meg 1,2 milliárd euróra, vagyis 450 milliárd forintra, amiért nem kellően védte meg az európai felhasználók adatait az amerikai megfigyeléssel szemben. Azt is kikötötték, hogy a Meta azonnal függessze fel a felhasználói adatok továbbítását az Egyesült Államokba.

Novemberben újabb, 108 milliárdos bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi szabályok megsértése miatt, valamint megtiltották, hogy a Meta az európai felhasználók személyes adatait igénybe vegye a célzott hirdetésekhez.

Míg tehát Amerika a teljes tiltással igyekszik megakadályozni a kínai adatszerzést az Egyesült Államokban, Európa megabírságokkal próbálja korlátozni Amerika hasonló képességeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Újabb trükkökre jött rá az egyik iPhone-felhasználó: szuper megoldásokat gyűjtött össze egy videóban
Az iPhone készülékekben rengeteg lehetőség rejlik még, amivel megspórolhatunk némi időt.


Az UNILAD számolt be arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek még a mobiltelefonjainkban.

Az X-en tett közzé egy videót egy Massimo nevű felhasználó, aki különféle lehetőségeket mutat be, amivel könnyebbé tehetjük iPhone-unkhoz kapcsolódó életünket.

Videójában különböző praktikákat mutat be egy szöveg kitörlésére, de arra is, miként tudjuk egymásra halmozni az egymással összefüggő emojikat, sőt a felhalmozódott applikációkat is könnyedén egy helyre tudjuk gyűjteni, vagy akár kitenni a főoldalra.

Több felhasználó visszajelzést adott a videó alatti kommentszekcióban. Volt, aki azt írta, hogy „úgy tűnik, nem is tudom, hogyan kell használni az iPhone-omat”. Bár olyan hozzászólás is előkerült, amiben negatív véleménynek adott hangot:

„Az időpazarlás újabb remek módja.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Már nem sci-fi: itt az elképesztő sebességű net, amivel egy sebész akár egy kontinens távolságból hajthat végre egy műtétet
A fejlesztés minőségi változást hozhat a hétköznapi emberek életében is, azt is elmondták, hogy mi mindenre képes már most.


800 Gbps sebességű, az átlagos magyar internetnél 4400-szor gyorsabb összeköttetést sikerült kiépítenie a tudósoknak a svájci LHC (Nagy Hadronütköztető) és a vele dolgozó holland adattároló között – derül ki a BBC cikkéből. Joachim Opdenakker és munkatársa, Edwin Verheul azért vágott bele a munkába, hogy az LHC kísérleteinek méréseit minél gyorsabban továbbíthassák, hogy a tudósok villámgyorsan hozzáférjenek az LHC kísérleteinek eredményeihez.

„Volt ott pacsizás”

– idézi a lap Opdenakkert. Februárban tesztelték először a rendszert, amelynek 1650 kilométer hosszan kell adatokat küldeni, Genfből Párizson, Brüsszelen keresztül egészen Amszterdamig. A jeleket optikai megoldással továbbítják – ilyen távolságon példátlan az elért 800 Gbps sebesség. Opdenakker erről azt mondta:

„A távolság miatt ennek a fénynek az erőssége csökken, így különböző helyeken kell erősíteni.”

Az LHC 2029-re tervezett frissítése még több adatot fog generálni, a mostani mennyiség ötszörösét. Az új rendszer minden jel szerint ezzel is megbirkózik majd. Ennek pedig hamarosan a hétköznapokban is érezni lehet majd a hatását:

Az eredményeik nyomán nagyságrendekkel nőhet a hétköznapi emberek által használt internet sebessége is.

Ez pedig nemcsak gyorsabb és megbízhatóbb internetkapcsolatot jelent majd, de például erősebb adatvédelmet is lehetővé tesz. Emellett olyan orvosi fejlesztések alapja lehet, mint a robotsebészet, amikor egy sebész akár egy kontinens távolságból hajt végre egy műtétet, távirányított gépek segítségével.

Bár a 800 Gbps sebesség brutálisan gyors, vannak ennél is durvább eredmények. Egy japán kutatócsoport például elérte a 22,9 Pbps sebességet, míg az Aston Egyetem kutatói 402 Tbps sebességet értek el egy 50 kilométer hosszú optikai szálon. Ezek a rekordok azt mutatják, hogy a technológia szédítő tempóban fejlődik, és a jövőben még nagyobb sebességekre lesz képes.


Link másolása
KÖVESS MINKET: