3 leggyakoribb digitális csalási kísérlet 2025-ben, amiről azt hiszed, veled nem történhet meg
Egy kamu SMS, egy ismerősnek tűnő Marketplace-hirdetés, egy gyanús telefonhívás – mindenki hallott már ezekről. Mégis, a Mastercard friss kutatása szerint
És ami még aggasztóbb: a legtöbben úgy gondolják, velük ez biztosan nem fordulhat elő. Pedig dehogynem. Nézzük, melyek most a leggyakoribb digitális átverési formák, és hogyan védekezhetünk ellenük!
1. Csomagküldős csalások – „Csomagja érkezett, kattintson ide!”
Te is találkoztál már olyan SMS-sel, amiben arról értesítenek, hogy csomagot kapsz, és egy linkre kell kattintanod, hogy megtudd a részleteket? Nos, sokszor pont ez a csapda. A csalók ilyenkor hamis oldalra irányítanak, ahol adatokat csalnak ki, vagy rosszindulatú programot telepítenek a telefonunkra.
Miért működik még mindig?
A gyorsaságra játszanak. Rohanunk, várunk egy csomagot – és már kattintunk is.
Tipp: Ne kattintsunk automatikusan! Ha csomagot várunk, inkább az eredeti applikációban vagy a hivatalos weboldalon nézzünk utána. Ha mégis megnéznénk magunknak azt a felületet, ahová az SMS irányít, legyünk résen, mi a weboldal címe, nincs-e benne valami turpisság – például nem .hu-ra végződik a domainnév, vagy az adott szolgáltató nevétől kicsit eltér a cégnév.

2. Marketplace csalások – „Nagyon érdeklődöm, küldje a bankkártyaadatokat!”
Online piactereken is aktívak a csalók. Gyakori trükk, hogy vásárlást színlelnek, majd „a fizetéshez” kérnek kártyaadatokat, vagy hamis linket küldenek. Ugyanilyen veszélyes a fordított helyzet is: a csaló népszerű, valójában nem létező termékeket hirdet meg, és a gyanútlan vevőtől próbál pénzt vagy kártyaadatot kicsalni.
Vásárlóként pedig mindig legyünk óvatosak, ha valaki előre utalást kér, vagy gyanúsan nyomul.
Miért működik még mindig?
A bizalomra építenek. Ha valaki segítőkésznek, kedvesnek tűnik, kevésbé vagyunk óvatosak. A Mastercard adatai szerint a 18–29 évesek 90,5%-a tartja magát „nehezen átverhetőnek” – mégis ők teljesítettek a leggyengébben a biztonsági teszteken.
Tipp: Soha ne osszunk meg bankkártyaadatot chatben, és ne hagyjuk el a piactér hivatalos felületét. Vásárlóként is legyünk gyanakvóak, ha előre utalást kérnek, vagy ha túl olcsón kínálnak valamit: ilyenkor inkább kérjünk referenciát, értékeléseket, és ne féljünk visszalépni az üzlettől.

3. Telefonos csalások – „A banktól hívom, gyanús tranzakciót észleltünk”
A legijesztőbb talán, amikor „a banktól” hívnak, és azonnali adatellenőrzést kérnek. Sajnos sokan ilyenkor bepánikolnak és együttműködnek.
Miért működik még mindig?
A csalók a félelemre építenek. Ha azt halljuk, hogy a pénzünk veszélyben van, hajlamosak vagyunk gyorsan cselekedni.
A Mastercard kutatásában szereplők 70%-a tudta, hogy a bank sosem kér telefonon kártyaadatot – de a rendőrségi adatok szerint mégis sokan estek már ilyen csalás áldozatául.
Tipp: Tegyük le a telefont, és hívjuk vissza a bankot a hivatalos ügyfélszolgálat számán! Figyeljünk arra is, hogy a hívó fél száma sokszor hamisítva jelenik meg a kijelzőn, akár a bank hivatalos számának látszatát keltve. Ezért soha ne bízzunk meg egy bejövő hívás számában, hanem mindig mi kezdeményezzük a visszahívást a bank honlapján, kártyánkon vagy hivatalos applikációban található elérhetőségen keresztül.

A csalók egyre ügyesebbek, és egyre többen dolgoznak csapatban – miközben mi sokszor egyedül vagyunk az online térben. Ezért indult el a Mastercard által is támogatott KiberPajzs program, ami az állami és piaci szereplők összefogásával segíti az edukációt, frissíti a figyelmeztetéseket, és erősíti a közös védekezést.A Mastercard szakértői szerint az online biztonság nem csak technológia kérdése: a tudatosság a legfontosabb fegyverünk. Ha megtanuljuk felismerni a kockázatokat, sokkal kisebb eséllyel válunk áldozattá.A Mastercard friss kutatása a magyar fogyasztók és vállalkozások digitális biztonságtudatosságát vizsgálta. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, mennyire ismerjük fel a leggyakoribb online fenyegetéseket, és hol vannak a legnagyobb tudáshiányok. Az eredmények segítenek megérteni, mely területeken van szükség edukációra, és milyen megoldásokkal lehet hatékonyan erősíteni a védekezést.
További részletekért kattints ide.
+1 aranyszabály: Ha valami túl szép, hogy igaz legyen – az valószínűleg nem igaz
Legyen szó csomagról, vásárlásról vagy telefonhívásról: álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk végig, és ne féljünk utánajárni az információknak! A biztonság nem a technológiával kezdődik, hanem velünk.