JÖVŐ
A Rovatból

Fokozódik a drónháború: szaporodnak az automatizált fegyverek az orosz-ukrán fronton és a világon

Az AI-vezérelt katonai drónoknak már semmi szükségük távirányításra vagy külső, például műholdas kommunikációra ahhoz, hogy elérjenek és megtámadjanak egy célpontot. Beköszöntött a teljesen automatikus fegyverek kora, amitől a szakértők rettegtek.

Link másolása

Az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közös hadművelete volt az az oroszországi Nyizsnyekamszkban, a Taneco olajfinomítója ellen április első napjaiban végrehajtott dróntámadás, ami a frontvonaltól 1300 kilométerre történt.

Igen, a katonai drónok mára ilyen elképesztő távolságokat tudnak megtenni, hogy aztán tűpontos támadást hajtsanak végre. A szolgálatok igazolták, hogy kiemelt fontosságú olajfeldolgozó egységet sikerült eltalálni, aminek nyomán tűz ütött ki az épületben és megsérült 12 ember. A Taneco kapacitása egyébként nyolcmillió tonna és a létesítmény napi 155 ezer hordó kőolaj feldolgozására képes, szóval tényleg jelentős célpont - mutat rá a Reuters.

Ez a támadás csak egy az utóbbi egy hónapban végrehajtott kilencből, és az ukránok a háború kezdete óta ugyanilyen módszerekkel bénították meg Oroszország olajfinomító kapacitásának mintegy 14 százalékát.

A drónok már az orosz-ukrán háború elején megjelentek

A szomszédos országban kialakult hadszíntéren a kezdetek kezdete óta alkalmaznak drónokat, ami az ukrán hadseregnek lett különösen fontos eszköze, először csak az alacsony ár és a jó hozzáférhetőség miatt. Ismert tény, hogy a hazájuk védelmében résztvevő civilek kereskedelmi forgalomban kapható drónokkal támogatják a harcokat: mérnökök, tanárok, bankárok dolgoznak eredetileg hobbicélú eszközök átalakításán, hogy akár több tíz kilométeres távolságba is el tudjanak juttatni öt kilogramm robbanóanyagot - derült ki a félkatonai csoportról készült riportban, amit a VICE World News amerikai hírcsatorna mutatott be.

Így harcolnak a drónpartizánok

Az ukrán drónhadviselés úttörője egy kormányzattól független, civilekből verbuválódott hadosztály. Az Aerorozvidka egytől egyig olyan, katonai múlttal nem rendelkező emberekből állt össze, akiket mindössze a hobbijuk, a drónreptetés kötött össze – egészen addig, amíg le nem rohanta az országukat egy ellenséges hadsereg. A honvédő alakulatokkal egyeztetve kezdtek közös műhelymunkába, majd küldetéssorozatba, amiben

orosz katonák kisebb csoportjait, raktárait és járműveit semmisítették meg: az átalakított drónokkal az éj leple alatt föléjük repültek, majd a megfelelő pillanatban kioldották a robbanóanyagot.

„Észrevettük, hogy az egyik csapat egy farmra menekíti a felszereléseit. Megfigyeltük őket, adtunk nekik egy hetet, hogy még több felszerelést hordjanak össze, aztán drónokkal lebombáztuk őket” - mondja az Aerorozvidka parancsnoka.

Yaroslav Honchar elárulta: a háború elején zajlott le a legismertebb akciójuk, amikor a közreműködésükkel sikerült teljesen szétzilálni egy 40 kilométer hosszú orosz katonai konvojt, Makariv mellett.

Ma már a legmodernebb dróntechnológiák is ott vannak a hadszíntéren

A harcokban a kezdetektől résztvevő civil drónhadosztály minden bizonnyal a mai napig működik, de biztosat nem tudni róluk, hiszen a tevékenységük teljes titokban folyik; csak a VICE-riport erejéig álltak a nyilvánosság elé, és abban is kizárólag Honchar vállalata a nevét, illetve arcát.

A hadsereg azóta sokkal modernebb eszközökhöz jutott hozzá.

A CNN arról számolt be, hogy Ukrajna napjainkban már mesterséges intelligencia alapú drónokkal is harcol, hogy minél nagyobb károkat okozzon az Oroszország számára létfontosságú olajipari létesítményekben.

A stratégiát azzal indokolják, hogy szeretnék az ellenséges államot minél jobban megkárosítani, hátha egyre kevesebb forrása marad a háború finanszírozására. Az ukrán sereg fejlett navigációs képességekkel rendelkező, nagy hatótávolságú drónokkal hajtja végre a támadásokat - ahogy azt a néhány nappal ezelőtti, fent írt tatárföldi akció is remekül szemlélteti.

Az AI-képes vezérléssel rendelkező drónok legnagyobb előnye, hogy ellenállnak az oroszok által előszeretettel használt jelzavarásnak.

„Minden drón rendelkezik egy terminálszámítógéppel, ami saját műholdas és terepadatokkal bír. A szövetségeseink segítségével előre meghatározzuk a repüléseket, majd a gépek lekövetik a repülési tervet, és méteres pontossággal képesek csapást mérni a célpontokra” - árulta el a CNN-nek egy neve elhallgatását kérő ukrán forrás, aki szerint a hihetetlen pontosság a fejlett szenzorcsomagnak, valamint a gépi látásnak köszönhető.

Utóbbi lehetővé teszi az immáron önállóan repülő, automata fegyvereknek, hogy bárhol is járnak, jelzavarástól függetlenül „azonosítsák a földrajzi helyzetüket, majd onnan elnavigáljanak a célpont közelébe” - magyarázta a szakértőként megszólaltatott Noah Sylvia.

A Royal United Services Institute brit agytröszt elemzője kifejtette: amikor egy chipre szerelt AI-modellel irányított drón bevetésre kerül, minden további külső segítség nélkül tudja, hogy hol van és merre kell mennie, majd mit kell végrehajtania. „Nincs szüksége semmilyen kommunikációra, például műholdakkal, mert teljesen autonóm.”

De felzárkóztak az oroszok is. Egy Euronews által készített hadszíntéri beszámoló szerint a drónok által okozott repeszsebek a leggyakoribb sérülések a fronton. „A drónok átalakítják a csatateret, és az oroszok aktívak az egész fronton. A lövedékeink hiánya miatt agresszívebben működnek, mert tudják, hogy nem lesznek tüzérségi megtorló csapások” - mondta egy ukrán katona.

A katonai drónok mellett olcsó megoldásokat is bevetnek

A The Telegraph nemrég arról számolt be, hogy az ukrán sereg a drága katonai drónok és rakéták mellett folytatja az átalakított, olcsóbb légi járművek bevetését. Ehhez az utóbbi időben egy hazai gyártmányú, eredetileg hobbi célú repülőgép, az Aeroprakt A-22 modelljeit is bevetik. A közzétett videók tanúsága szerint vagy önvezető, vagy távirányítású megoldással juttattak célba robbanóanyagot a repülőgéppel, az Alabuga gazdasági zónában, ami az ukrán határtól 966, Moszkvától 885 kilométerre fekszik. Az orosz létesítmény területén néhány napja egy ipari kampusz épületébe irányították az A-22-est, ami óriási robbanást idézett elő.

Hobbirepülőből lett bombaszállító drón

A célpontválasztás nem véletlen: az oroszok ebben a központban szerelik össze a brit kutatások felhasználásával, Iránban tervezett és gyártott Shahed 136 autonóm repülőgépeket, amelyekkel az oroszok aktívan támadnak ukrán területeket. Miután kiderült, hogy Teherán katonai célra gyártja és tovább is értékesíti az eredetileg békés felhasználásra szánt eszközt, a fejlesztésében korábban résztvevő angol tudósok – érthető okokból – tiltakozásba kezdtek.

A Reuters tavaly a Fehér Házra hivatkozva megírta, hogy

az Iszlám Forradalmi Gárda százszámra ad el Shahed 136-osokat Oroszországnak,

és ezzel súlyosan sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát az iráni atomalkuról. Bár az Egyesült Királyság az ügy kipattanására reagálva azonnal megtiltotta a katonai és „kettős felhasználású” technológia Iránba történő exportját, a szellem kiszabadult a palackból és mára ott tartunk, hogy az iráni seregnek nem kell egyben szállítani (egyébként Kaszpi-tengeri útvonalon) az „öngyilkos drónokat”, hiszen az oroszok alkatrészekből szépen összeszerelik maguknak – olyan létesítményekben, mint a fentebb írt kampusz, amit drónnal támadtak az ukránok.

Az Aeroprakt A-22-esek egyébként minden bizonnyal hadrendben maradnak az ukrán honvédelemnél, hiszen a jelek szerint jól átalakítható, az orosz területekre mélyen behatolni képes repülőgépekről van szó, amelyek ráadásul sokkal hamarabb pótolhatók és jóval olcsóbbak is, mint a katonai technológia.

A mindössze 152 alkatrészből, 500 munkaóra alatt összeállítható A-22-esek kereskedelmi ára 80-90 ezer dollár (29-33 millió forint), miközben a szintén hazai gyártmányú Neptune cirkálórakéták darabja 500 ezer dollárba (180 millió forintba), a britek Storm Shadow rakétája pedig már hárommillió dollárba (több mint egymilliárd forintba) kerül. Az olcsó, átalakított repülőgépek bevetése mellett szól az is, hogy a cirkálórakéták 322 kilométeres hatótávjával ellentétben az A-22-es egy teli tankkal majdnem ezer kilométert képes megtenni – igaz, sokkal lassabban, ami kiszolgáltatottabb célponttá teszi az orosz légvédelem számára.

Halálos drónfejlesztések

A legfrissebb példák csak a jéghegy csúcsát képviselik a drónok háborús felhasználásában, ráadásul a felsorolás nélkülözi a méregdrága, titkosított gyártási folyamatokkal készülő, eredetileg is fegyvernek készülő autonóm járműveket. Ilyen például az utóbbi néhány évből (és messze a teljesség igénye nélkül) az orosz-ukrán konfliktusban orosz oldalon használt, török Bayraktar TB2, a felderítésre és csapásmérésre egyaránt alkalmas, amerikai MQ-9 Reaper és Predator C Avenger (lenti kép), a rakétákkal is felszerelhető, kínai Wing Loong II vagy a közepes hatótávolságú felderítő- és csapásmérő, olasz SIAI-Marchetti A2000.

Fotó: General Atomics Aeronautical Systems

A világ nemzetei teljesen nyilvánvalónak érzik, hogy a hadseregeiket önvezető fegyverekkel vagy azokat elhárító eszközökkel szereljék fel, ami lassan, de biztosan új utat nyitott a jövő háborúja felé, amit már nem emberek, hanem gépek fognak megvívni.

A Defense One nevű katonai szakportál például arról ír, hogy

az amerikai haditengerészet több százezer drónból álló drónsereget helyezne el a Csendes-óceánon, hogy elriassza Kínát, és megvédje Tajvant.

Ez sajnos nem jelent egyet azzal, hogy a fegyveres ütközetek nem járnak emberi áldozatokkal: az Airwars összegzése szerint a legsúlyosabb helyzet a folyamatosan forrongó Szíriában és Irakban állt elő: a két közel-keleti országban legalább 21 ezer ártatlan civil halt meg dróntámadások következtében, csak 2014 és 2022 között.

A statisztikáit folyamatosan frissítő oldal úgy tudja, hogy az orosz-ukrán háborúban ugyanilyen okból legalább 340-en vesztették életüket Ukrajna területén.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
A látványhoz már Madonna is a mesterséges intelligenciát használja – így formálja át a zeneipart a mesterséges intelligencia
Miközben Billie Eilish-től Jon Bon Jovin át Nicki Minajig zenészek hada tiltakozik a szöveg- és dallamgeneráló AI-k ellen, a művészek maguk is használnak mesterséges intelligenciát. Madonnával ellentétben sokan dalkészítésre is.

Link másolása

Szombaton becslések szerint 1,6 millió ember vett részt Madonna ingyenes brazíliai koncertjén, a Copacabana Beach-en. Ez volt a Celebration turné utolsó állomása, és a popikon valaha volt legnagyobb koncertje, amit köszönetképpen tett teljesen ingyenessé.

Madonna Celebration című turnéjának van még egy különlegessége. Koncertjein több dal videós „aláfestéséért” is a Runway amerikai startup AI-videói felelnek – írja az Okosipar.hu.

A koncerteken teremtett különleges látványvilág mindig is a Madonna-koncertek általános védjegye volt, és az énekesnő ezúttal is előtte kevesek által taposott művészeti iránynak és technológiának engedett teret azzal, hogy a La Isla Bonita vagy a Take A Bow című slágerek három gigantikus LED falon kivetített videoklipjeit mesterséges intelligenciával készítette Sasha Kasiuha.

Az ukrán filmrendező szerint

ezzel a megoldással olyan drága és ma korszerűnek tartott technológiát váltottak ki, mint a legnagyobb látványfilmekhez előszeretettel használt CGI. Azzal ugyanis „túl unalmas és giccses” alkotások születtek.

Madonna csapata egyébként az OpenAI-féle Sora talán legnagyobb konkurenciájának számító Runway technológiáját használta fel. Ennek idén megjelent második generációs változata még nem tud teljes hosszúságú filmet készíteni, de „segít kitölteni jeleneteket, amelyekkel színesíthető az elmesélt történet, és háttérvideónak, aláfestésnek is tökéletes klipeket alkot” – mondta az AP-nek Cristóbal Valenzuela, a Runway vezérigazgatója.

La Isla Bonita

Sok zenész tiltakozik AI-k térnyerése miatt

A képgeneráló mesterséges intelligenciák (pl. Midjoruney, DALL-E 2) megjelenése után a képzőművészek, a nyelvi modellek (mint a ChatGPT) beköszönésével a regény- és forgatókönyvírók, a videógeneráló AI-k fejlődésével (lsd. Sora) a színészek, legutóbb pedig a dalkészítő alkalmazások (pl. Suno) érkezésével a zenészek kezdtek tiltakozásba az alkotói folyamatok automatizálása miatt. Ilyen eszközök birtokában - kis túlzással - bárki válhat festővé, íróvá, filmessé, dalszerzővé, ami szerintük elértéktelenítheti a valódi művészeti alkotásokat. Vannak, akik vállat vonnak azzal, hogy úgy kell a művészeknek: eljárt felettük az idő, de ez nagyon-nagyon nem fair. Mert az AI-k egyike sem magától ilyen okos.

Az, hogy napjainkban már egészen realisztikus képek, videók, szövegek és dalok gurulnak ki a mesterséges intelligencia alkalmazásokból, annak köszönhető, hogy az algoritmusaikat hús-vér művészek alkotásainak tömegével tanították be. Ha a zenészek, filmesek tehetsége agyonokosított szoftverek segítségével új alkotások létrehozását szolgálja, és abból az AI-kat üzemeltető vállalatok komoly hasznot húznak, okkal háborognak. A tiltakozás legutóbbi példája egy több mint 200 világhírű zenész nyílt levele, amiben az AI zeneipart fenyegető hatására hívják fel a figyelmet. Ezt Billie Eilish-től Jon Bon Jovin át Nicki Minajig nagyon sokan aláírták.

„A legnagyobb hatalmú vállalatok némelyike engedély nélkül használja fel a munkákat arra, hogy AI modelleket tanítson be”

- írják.

„Az erőfeszítéseik kifejezetten arra irányulnak, hogy óriási mennyiségű 'zenével' és 'képpel' helyettesítsék az emberi művészek munkáját, jelentősen csökkentve a művészeknek járó jogdíjakat” - magyarázzák a zenészek. Hozzáteszik: ennek a „támadásnak” véget kell vetni. „Védekeznünk kell a kizsákmányoló AI ellen, ami ellopja a profi zenész hangját és sajátosságait, megsérti a szellemi jogokat és elpusztítja a zenei ökoszisztémát.” A levél nyíltan felszólítja a technológiai vállalatokat, tartalomközvetítő platformokat, zenei szolgáltatókat, hogy azonnal hagyják abba a zenegeneráló AI-technológiák fejlesztését és közlését, hiszen ezzel az emberi művészetet szorítják ki, anélkül, hogy az igazi alkotók bármiféle kompenzációt kapnának a munkájuk felhasználásáért cserébe.

Valójában maguk a zenészek is használnak AI-t

A korrektséghez hozzátartozik, hogy miközben a művészek foggal-körömmel (és még egyszer: teljes joggal) tiltakoznak alkotásaik kizsákmányolása ellen, maguk is előszeretettel fordulnak generatív AI-hoz az alkotói folyamat során. A Ditto Music legfrissebb piackutatása szerint a zenészek 59,5 százaléka már ma is használ AI-t a zenei projektek létrehozásához. Ez több munkafolyamatra igaz:

amíg 11 százalékuk dalszövegíráshoz csap fel egy-egy nyelvi modellt, 20,3 százalékuk dallamszerkesztéshez, 30,6 százalékuk mastereléshez, 38 százalékuk pedig a zenéhez kapcsolodó grafikához veszi igénybe mesterséges intelligencia segítségét.

Ami azt illeti, maguk a zenészek is látnak jövőt az AI modellek zeneipari alkalmazásában, mert arra a kérdésre, hogy hosszú távon mekkora valószínűséggel használják majd zenei projektek létrehozására, meglehetősen magas számok jöttek ki: dalszövegírásra 47,1, dallamszerkesztésre 61,5, masterelésre 66, grafikakészítésre pedig 76,5 százalék tervezi használni az AI-t a munkája során. Ehhez képest erős kisebbségben (28,5 százalék) maradtak azok a humán zenészek, akik meggyőződéssel közölték, hogy soha az életben nem fognak mesterséges intelligenciával dolgozni.

AI nélkül sosem készül el a Beatles utolsó dala

Mielőtt azt gondolnánk, hogy az AI felhasználása törvényszerűen dehumanizálja a művészetet, kiüresíti az egykor kreatív tartalmakat vagy megkárosítja az alkotókat, észre kell venni, hogy milyen új lehetőségeket tartogat, ha ésszel használják. Az utóbbi évek talán legizgalmasabb projektje biztosan a legutolsó kiadatlan The Beatles felvétel elkészítése volt, amit AI nélkül az együttes két még életben lévő zenésze, Paul McCartney és Ringo Starr sem tudott volna befejezni. Egy olyan, Yoko Ono által csak a ’90-es években megtalált felvételről van szó, amit John Lennon még a ’70-es évek végén rögzített, két másik, végül 1994-ben digitálisan felújított és megjelent dallal, a Free As A Birddel és Real Love-val együtt. A harmadik dal a Now and Then, ami csendben várt, amíg a technológia elég fejlett lesz hozzá, hogy Lennon hangját elkülönítsék az alatta szóló zongoratémától. Enélkül ugyanis nem lehetett volna teljesen hangszerelt, jó minőség, korszerű zenei darabot készíteni belőle.

A Now and Then elkészítésének előzménye a The Beatles: Get Back című 2021-es dokumentumfilm, amit Peter Jackson készített, McCartney és Starr közreműködésével. Ehhez számos régi felvételt sikerült kitűnő minőségben restaurálni, így tavaly fontolóra vették, hogy ugyanazzal az AI-alapú technológiával (a WingNut Films MAL audio rendszerével) szétválasztják a Now and Then demójának ének- és éneksávját – idézi fel az Interesting Engineering. Ezután játszotta fel a saját témáit a dalhoz a dobos Starr és a gitáros McCartney – aki a 2001-ben elhunyt George Harrisonnak ajánlva maga készítette el a gitárszólót is.

Az utolsó Beatles-dal

Rajtunk is múlik, hogy AI megöli-e a zenét

Világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása a zeneiparban is megkerülhetetlen tényezővé vált. Semmi esély sincs arra, hogy minden úgy lesz, mint volt, és kizárólag emberi kreativitásból születnek művészeti alkotások. Annak a világnak egyszer és mindenkorra vége. Ám nekünk, kultúrafogyasztóknak őszintébbnek kellene lennünk magunkhoz. Biztosan olyan tartalmakat akarunk vég nélkül, felfoghatatlan mennyiségben magunkra ömleszteni, amelyeknek már csak annyi köze van igazi művészekhez, hogy az alkotásaik egykor tananyagként szolgáltak a DALL-E, a ChatGPT, a Sora vagy a Suno számára? És mindezt abban a tudatban, hogy az egykor szeretett festőnk, írónk, színészünk, zenekarunk egy lyukas garast nem kapott azért, hogy a tehetsége árán kiokosították az AI-kat? Ha felháborodunk azon, hogy a humanoidok vagy az iparban használt mesterséges intelligencia alkalmazások elveszik a munkát, akkor azt sem kellene lenyelnünk a nagy vállalatoknak, hogy kiüresítik a művészeti alkotások értékét.

Mert mindegyik attól szép és emlékezetes, hogy egy istenadta tehetség készítette - azért, hogy nekünk, a közönségnek örömet okozzon.

Az AI felhasználása művészeti alkotásokhoz csak akkor tudna korrekt mederbe terelődni, ha a tartalomfogyasztók úgy döntenének, nem hajlandóak fizetni olyasmiért, amit nem emberi kreativitás szült. És ez nem egy nehéz döntés. Hisz' szalámi helyett se hungarocellt viszünk haza reggelire. Közben persze az is igaz, hogy a szalámi lehet finomabb, jobb és fenntarthatóbb, ha a gyártásának fejlesztéséhez AI-t használnak, ami iszonyatos mennyiségű számítással új, eddig ismeretlen távlatokat nyit. És ez mindjárt más. De ha a képességeit emberi tudásból nyerte, akkor úgy korrekt, hogy azok emberek is részesedést kapnak a kereskedelmi sikeréből, akiknek a munkáját felhasználták a fejlesztéséhe

Link másolása
KÖVESS MINKET: