X-Faktor második élő adás: Dallos Bogi nem magas léc
Mint emlékezhetünk, az első élőadás valóságos vérfürdővel ért véget, a 12 fős mezőny harmada, 4 versenyző búcsúzott.
Egyedül Alexnek maradt versenyben mindhárom mentoráltja, Puskás Peti pedig már csak egy csapattal vágott neki a második etapnak.
Változtak a számok: 8 produkcióból 3 kaphatott széket, 5 került a veszélyzónába és az adás végén 2 versenyzőtől búcsúztunk.
A Take3 nyitotta a műsort egy Ariana Grande számmal. Miután úgy 21-22 éves korom tájékán túlléptem azon, hogy érdekesnek tartsak valamit pusztán azért, mert dekoratív hölgyek csinálják, a produkciót unalmasnak találtam. De az az igazság, a popnak ez az ága, amit a lánytrió képvisel, úgy általában unalmas számomra. Érdeklődve vártam a mentorok értékelését.
Összességében mindenki úgy látta-hallotta, hogy voltak hamiskás hangok, főleg a trió részeknél, de a lányok így is sokat fejlődtek magukhoz képest. Ismét mindenki elmondta, hogy mekkora szükség van Magyarországon végre egy lánycsapatra,
én pedig ismét elcsodálkoztam, hogy miért is.
A hamis énekléssel kapcsolatban azért megjegyezném, kicsit visszás állandóan a hamis hangokat felróni. Úgy értem, miért teszünk úgy, mintha a tiszta éneklés elvárás lenne a popszakmában? Szerintem két kezemen meg tudnám számolni azokat a magyar énekeseket, akik élőben, playback és autotune nélkül üzembiztosan tisztán énekelnek.
Persze, miután a székek üresek voltak, leülhettek.
Burai Renátóról a felvezető kisfilmből megtudhattuk, hogy 4 éve kerüli a szerelem, és mentora, Gáspár Laci arra biztatta, a dalban azt énekelje el, hogy még nem volt boldog.
Mondjuk ugyanebben a kisfilmben azt is bemutatták, hogy Renátót ostromolják a csajok, úgyhogy szerintem a boldogságáért nem kell aggódnunk, már amennyiben pusztán ezen múlik.
A produkciója meggyőző volt, Berkes Olivér dalát énekelte, így Renátó is kapott széket.
Amikor Bogi bejelentette, hogy Bagdi Enikő a Pink Floyd legnagyobb slágerével érkezett, vegyes érzelmek támadtak bennem. Egyfelől mindig örülök, ha bekerülnek igazán jó nóták is a X-Faktor színpadára,
másrészt viszont Bogi zenei világát ismerve tartottam attól, hogy mi lesz a végeredmény.
Ahogy vártam, a rocktörténet egyik legütősebb slágerét zeneileg alaposan felhígították, viszont Enikő különleges hangja és személyisége mégis vitt bele valami olyan pluszt, ami összességében izgalmassá és így megbocsáthatóvá tette a produkciót.
Alex szerint nagyot fejlődött Enikő az előző produkciójához képest is. A négy mentorból hárman úgy érezték, széket ér a Pink Floyd átdolgozás, így Enikő is leülhetett.
Vanek Andor az előző adásban mondhatni, kegyelem kettessel ment át, rendesen magába is zuhant. A kisfilmje is elsősorban arról szólt, Alexnek mennyi vesződségébe került kihúzni a srácot a lelki gödörből, amibe került.
A műsorfolyam során először Andor magyarul énekelt, méghozzá Szabó Balázst. A produkció pozitívuma volt, hogy színpadra lépett Maszkura is, aki harmonikán kísérte Andort.
A teljesítmény három igent ért, így leülhetett a Take 3 helyére.
Támadt némi technikai hiba, amiért Ramóna kénytelen volt félbeszakítani Bogit, és gyorsan benyomni egy nem tervezett konfot arról, hogy ki mit nyerhet. Az bájos volt, ahogy megjegyezte, Bogi szerencsére még nem mondta ki a következő versenyző nevét, így nincs spoiler.
De tekintve, hogy Boginak két versenyzője volt, és az egyik már szerepelt, nem rágtuk le a körmünket, hogy vajon ki következik.
Az ismeretlen technikai malőr után következett az adás legmulatságosabb pillanata. Dallos Bogi mentorasszony elmondta, hogy Dárdai Blankával úgy gondolták, magasabbra kell tenni a lécet, ezért – figyelem, dobpergés –, írt neki egy saját dalt!
Dárdai Blanka a múlt héten Barbarót énekelt. Nincs olyan együttállása a csillagoknak, amiben egy Dallos Bogi dal lécemelésnek számít Barbaróval szemben.
Ezt mifelénk nem magas lécnek hívják, legfeljebb magas labdának.
Ha nem is ezekkel a szavakkal, de Alex és Laci is valami hasonlót fogalmazott meg. Ettől még Bogi dalának lehet létjogosultsága, sokféleképpen meg lehet indokolni, miért pont ezt választották, de lécemelésről ne beszéljünk. Hogy nem vagyok egyedül, azt jelzi, hogy Blanka egyedül a saját mentorától kapott volna széket.
Manuel ezúttal az anyai ösztönökre próbált hatni. Anyu büszke című saját dalával érkezett.
Laci vitába került a többi mentorral. Szerinte ez a dal gyengébbre sikerült, mint a korábbiak, Manuel ennél sokkal jobban tud énekelni. Véleményével egyedül maradt, a többiek hellyel kínálták a fiút. Bagdi Enikő bánta.
Már csak két produkció volt hátra, Zdroba Patrik és Ruszó Tibor. Patrik személyes kedvencem, a műsorból az általa képviselt zenei világ áll még talán a legközelebb hozzám, mert jól énekel, és rendre olyan dalokat választ Gáspár Lacival, amelyek nosztalgikus húrokat pengetnek szívem eol hárfáján. Ezúttal a Never Ending Story került terítékre. Nem volt végig annyira elementárisan meggyőző a produkció, mint az eddigiek, de a végére megérkezett az igazi Patrik, és megérkezett a libabőr.
Hogy biztosan behúzzanak egy igent, Ruszó Tibor Gáspár Laci slágerével készült. Állítólag Tibi javasolta ezt a dalt, és rajt-cél győzelmet aratott. Ő volt talán az egyetlen ezen az estén, aki az első hangtól az utolsóig jól énekelt, érdekes, karakteres volt.
Nem lehetett kérdés, hogy leül. A közönség Alex másik mentoráltját, Vanek Andort akarta a legkevésbé a következő adásban látni, így visszakerült a veszélyzónába.
Tibi, Patrik és Mánuel tehát már biztos továbbjutónak érezhette magát. Rajtuk kívül Enikővel, Andorral és Renátóval találkozhatunk, kiesett Dárdai Blanka és a Take3. Utóbbit elvileg nem kell féltenünk, a mentorok többször elmondták, mekkora szükség van egy lánycsapata, és mennyire szeretnének dalokat írni nekik.
Ahhoz, hogy ezt megtegyék, nyilván nincs szükség az X-Faktorra.
Már ha komolyan gondolták.