Visszaadnák állatkínzó gazdájának a maradandó károsodást szenvedett kutyát
Az Olaf nevű francia bulldog fül nélkül és süketen kénytelen tovább élni, az ügyészség ráadásul most kiszakítaná abból a környezetből, ahol végre nyugalomra talált.
Felháborító esetről számolt be a Facebookon Antal Laura, a Vahur Ajka és Térsége Állatvédő Egyesület dolgozója. Posztjában arról ír, hogy az ügyészség annak ellenére adna vissza egy kutyát állatkínzó gazdájának, hogy ők maguk is elismerik határozatukban, hogy az állat maradandó egészségkárosodást szenvedett a gazda gondatlansága miatt.
A poszt mellé feltöltött határozat szerint az ügyészi szakban felfüggesztették a gazda ellen zajló eljárás lefolytatását 2025-ig, amennyiben addig nem követ el újabb bűncselekményt, akkor megszüntetik ellene az eljárást.
Emellett nem kérték a kutya kezelési költségének számlákkal való alátámasztását sem, hanem egy becsült 100 ezer forintos összeg megfizetésére kötelezték a kutya gazdáját. A poszt írójának állítása szerint csak az állatorvosi költségek meghaladták az 500 ezer forintot.
"8 hónapja van nálunk Olaf! Rengeteg idő, pénz, energia, aggódás, gondozás volt, hogy mára fájdalommentesen, egészségesen (habár fül nélkül, süketen) boldogan élhessen! Az egykori udvari kutya, most benti kutya és mindene a kényelem, a puha fekhely, a finom falatok, a nyugalom, a szeretet és a kutyabarátai társasága. Innen akarnàk most kiszakítani és visszaadni oda, ahol átélte, megjárta a poklok poklát!!!!!"
- írta felháborodottan Antal Laura, aki posztjában ígéretet tett arra, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy ne kelljen visszadniuk az állatot.
Felháborító esetről számolt be a Facebookon Antal Laura, a Vahur Ajka és Térsége Állatvédő Egyesület dolgozója. Posztjában arról ír, hogy az ügyészség annak ellenére adna vissza egy kutyát állatkínzó gazdájának, hogy ők maguk is elismerik határozatukban, hogy az állat maradandó egészségkárosodást szenvedett a gazda gondatlansága miatt.
A poszt mellé feltöltött határozat szerint az ügyészi szakban felfüggesztették a gazda ellen zajló eljárás lefolytatását 2025-ig, amennyiben addig nem követ el újabb bűncselekményt, akkor megszüntetik ellene az eljárást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Téged innen már tepsiben visznek ki” – Gyárfás Tamásnak ezt mondta egy rab a kecskeméti börtönben
Gyárfás Tamás egy börtöninterjúban számolt be arról, hogyan éli meg a mindennapokat a rácsok mögött 77 évesen. A volt sportvezető ennek ellenére aktívan készül a perújításra, és bízik abban, hogy új bizonyítékokkal tisztázhatja magát.
Exkluzív börtöninterjút készített az Index Gyárfás Tamással, akit a Fővárosi Ítélőtábla 2025. április 10-én a Fenyő-ügyben felbujtóként elkövetett emberölés miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélt. A 77 éves médiamágnás, aki több mint egy éve kezdte meg büntetését, a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben fogadta a lap munkatársait, miután ügyvédje új, kulcsfontosságú bizonyítékokra hivatkozva perújítást kezdeményezett. Az ítéletet a bíróság közvetett bizonyítékok láncolatára, elsősorban hangfelvételekre alapozta.
Gyárfás Tamás a börtönélet körülményeiről és a humorérzékéről is beszélt. A „rab” szó használatát sértőnek tartja. „A rab nálunk szitokszó. Olyan mintha a színes bőrűre azt mondaná, hogy néger” – fogalmazott. Állítása szerint a helyzetén már csak nevetni lehet, mint a nihilistáknak. A kecskeméti börtönt egy tízes skálán tizesre értékelte, mondván, a parancsnoktól a felügyelőkön át a fogvatartottakig mindenki emberséges és segítőkész. A perújítási indítvány kapcsán egy ügyvédi iroda közleményét idézte, amely szerint perdöntő bizonyítok kerültek elő arról, hogy nem ő adott megbízást Fenyő János megölésére.
Arra a kérdésre, hogy tudja-e, ki volt a gyilkosság tényleges felbujtója, Gyárfás kitérő választ adott. Elmondása szerint valami visszatartja attól, hogy kimondja a nevet, mivel a felbujtó már nem él.
„A tárgyaláson a bíró egyszerűen nem engedte, hogy róla beszéljünk. Azzal indokolta, hogy nem szerepel a vádiratban” – állította.
Amikor az újságíró felvetette, hogy az ügyvédje néven nevezte Princz Gábort, Gyárfás azt mondta, ez kizárólag az ő érdekében történt. Hozzátette: „Nem szándékozunk mi – kiváltképp az ügyvédem nem – bárkit is leleplezni. Ez nem a mi feladatunk.”
A médiamágnás felidézte 2018-as elfogásának pillanatát, jelenlegi helyzetét pedig így jellemezte: „Ne szépítsük: ez zuhanórepülés. 2018. április. Ülök az autómban. Rám kiáltanak: »Tegye a kezét a műszerfalra!« Ez volt a kezdet. És talán Kecskemét lesz a vég.”
Elmesélte, hogy egy rabtársa odaszólt neki, miközben az udvaron tornázott: „Mit erőlködsz, öreg?! Téged innen már úgyis tepsiben visznek ki.”
Gyárfás elmondta, a 78. évébe lépett, és ha nem kap kedvezményt, 2032-ben szabadul.
Az ügy kálváriájának kezdetét 2017 szeptemberére datálta, amikor egy idegen férfi kereste fel otthonában a Portik Tamással folytatott beszélgetéseiből kiragadott idézetekkel. „Soha nem akartam csatározni nehéz emberekkel. Ha csak lehet, kerülöm a bajt” – indokolta, miért vívódott, mielőtt a dokumentumokat és egy időközben a postaládájába dobott kazettát elvitt a Nemzeti Nyomozó Irodába. Ott feleségével együtt egy fotósorozatból felismerték a látogatót, K. Imrichet, akit a rendőrség el is fogott, majd azonnal hazaengedett. Gyárfás szerint a bíróság sem tulajdonított neki jelentőséget, és be sem idézték.
Ezt követően bukkant fel egy új tanú, Szemán József, aki azt állította, hogy valójában ő járt Gyárfásnál 2017-ben. Szemán továbbá azt is vallotta, hogy már 1997 végén is átadott egy üzenetet Gyárfásnak, ami így szólt: „A dolgok hamarosan realizálódni fognak.” Gyárfás szerint Szemánnak nyomós oka volt a vallomástételre: egy másik gyilkossági ügyben volt társtettes, és a vádalku keretében úszta meg a fegyházbüntetést.
„El kellett döntenie, hogy vagy a fegyházat választja, vagy inkább azt mondja, amit hallani akarnak tőle. Ön szerint van, aki ilyen helyzetben a fegyház mellett dönt?” – tette fel a kérdést.
Gyárfás tagadja, hogy valaha is találkozott volna Szemánnal. „Ha hinni lehet annak, amit Szemán állít, akkor én vak vagyok. És a feleségem is az. Száz fotó közül ismertük fel a látogatónkat. Miután K. Imrichet elfogták, másodszor is azonosítottuk. Kérdezem én: mi kell még?!”
Szemán poligráfos vizsgálatával kapcsolatban Gyárfás azt mondta, a tanú ott is azt állította, hogy egyetlen lapot adott át neki, miközben ő öt oldalt kapott. A vizsgálatvezető magyarázata erre szerinte annyi volt: „Nem jelzett a gép.” Gyárfás szerint az ügy szereplői összezártak, és amit elkezdtek, végig kellett vinniük, ezért nem foglalkoztak K. Imrichhel. A perújítás egyik kulcsa éppen az, hogy K. Imrich most jelentkezett. „Van olyan, amelyre, gondolom, az ítészek sem számítottak: K. Imrich létezik. Mert jelentkezett…” – mondta, hozzátéve, hogy a férfi közjegyzői okiratban és hangfelvételen is rögzítette a történteket.
Gyárfás szerint a Fenyő-ügy húsz év után azért került elő, mert a bűnüldözés adós maradt a felbujtó megnevezésével, és komoly elismerés járt annak, aki eredményt tudott felmutatni. „Nyomasztó lehetett a megfelelési kényszer. Meg kellett felelni a várakozásnak” – vélekedett. Állítása szerint az őrizetbe vételét javasló nyomozati jelentésben egy olyan idézet is szerepelt – „Letettük a fenyőfát” –, amely egyetlen hanghordozón sem található meg. Szerinte a nyomozást vezető őrnagyot és a bírót is előléptették az ügy után. „Sikeremberek lettek. Én pedig megbélyegzett. A bűnüldözés viszont lerótta az adósságát” – zárta gondolatait. Az interjú végén Ernest Hemingwayt idézte aktív börtönéletével kapcsolatban: „A legjobb módszer az, ha minden nap dolgozol.”
Exkluzív börtöninterjút készített az Index Gyárfás Tamással, akit a Fővárosi Ítélőtábla 2025. április 10-én a Fenyő-ügyben felbujtóként elkövetett emberölés miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélt. A 77 éves médiamágnás, aki több mint egy éve kezdte meg büntetését, a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben fogadta a lap munkatársait, miután ügyvédje új, kulcsfontosságú bizonyítékokra hivatkozva perújítást kezdeményezett. Az ítéletet a bíróság közvetett bizonyítékok láncolatára, elsősorban hangfelvételekre alapozta.
Gyárfás Tamás a börtönélet körülményeiről és a humorérzékéről is beszélt. A „rab” szó használatát sértőnek tartja. „A rab nálunk szitokszó. Olyan mintha a színes bőrűre azt mondaná, hogy néger” – fogalmazott. Állítása szerint a helyzetén már csak nevetni lehet, mint a nihilistáknak. A kecskeméti börtönt egy tízes skálán tizesre értékelte, mondván, a parancsnoktól a felügyelőkön át a fogvatartottakig mindenki emberséges és segítőkész. A perújítási indítvány kapcsán egy ügyvédi iroda közleményét idézte, amely szerint perdöntő bizonyítok kerültek elő arról, hogy nem ő adott megbízást Fenyő János megölésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Női holttestet találtak a tatai Öreg-tóban, őt kereshették napok óta a rendőrök
A holttestet a tó náddal borított részén találták meg kedden este. Az esetet a rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja, idegenkezűség nem merült fel.
Egy nő holttestét találták meg kedden, az esti órákban a tatai Öreg-tó náddal borított partszakaszán.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint a haláleset körülményeit közigazgatási eljárás keretében vizsgálják.
Tóth Anikó szóvivő szerdán arról tájékoztatott, hogy idegenkezűség és bűncselekmény gyanúja nem merült fel az ügyben.
Az MTI úgy tudja, az elhunytat a Tatai Rendőrkapitányság vasárnap óta eltűntként kereste.
Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged vagy rokonodért, ismerősödért aggódsz, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot, vagy látogass el ERRE AZ OLDALRA, ahol többféle segítséget kaphatsz.
A budapesti kannibál a munkahelyi szekrényében is emberi maradványokat tartott – a Farkasréti temetőből ásta ki a testeket
A 30 éves férfi a vallomásában elismerte, hogy a fővárosi Farkasréti temetőből is szerzett testrészeket, amiket több helyen rejtegetett. A bíróság nem rendelte el a letartóztatását, jelenleg egy borsodi faluban van bűnügyi felügyelet alatt.
Munkahelyi öltözőszekrényben rejtegetett emberi csontok, a Farkasréti temetőből kiásott maradványok, és egy kézzel aláírt dokumentum, amelyben saját testét is felajánlja a tudománynak: a budapesti kannibál ügyében szerdán új, megdöbbentő részletek derültek ki.
A 30 éves férfi a kihallgatásán arról beszélt, hogy a fővárosi Farkasréti temetőből is szerzett emberi maradványokat – írta a Blikk. A kórházi beteghordozó nemcsak a lakásán tartotta a testrészeket, a lap szerint a munkahelyi öltözőszekrényében és az édesanyja településén is rejtegetett bizonyos darabokat.
Zsolt vonzódása az anatómiához és a patológiához abban is megnyilvánult, hogy évekkel ezelőtt saját testéről is rendelkezett halála esetére.
Egy kézzel aláírt nyilatkozatban így fogalmazott: „A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, illetve a Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet részére oktatási és tudományos kutatási célokra halálom után ingyenesen felajánlom”.
A dokumentumban elfogadta, hogy testét az intézetek akár 2-3 évnél hosszabb ideig is megtarthatják, és külön kitért arra, hogy a hamvasztás utáni szórásról nem kell értesíteni a hozzátartozóit. „Nem tartok igényt arra, hogy az Intézetek a hamvasztás utáni szórás helyéről és időpontjáról hozzátartozóimat értesítsék” – közölte.
AHogy arról korábban beszámoltunk, a beteghordozót múlt szerdán fogták el a rendőrök. A férfi lakásán tartott házkutatás során preparált emberi arcot, bőröndben tárolt csontokat, egy komplett alsó lábszárat, agyat, koponyákat és egy befőttesüvegben tárolt szív is előkerült. A férfi kihallgatásán elismerte, hogy különösen vonzódik az emberi maradványokhoz, és azokból különböző módokon ételt is készített magának, a szívből például nyersen is evett.
Zsoltot emberi test tiltott felhasználásával gyanúsítják, a bíróság azonban nem rendelte el a letartóztatását.
Jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll egy borsodi faluban, az édesanyja ingatlanát nem hagyhatja el. Az eset brutalitása miatt a világsajtót is körbejárta a budapesti férfi története, aki a gyanú szerint részben a munkahelyén, egy kórházban juthatott hozzá a testrészekhez. Korábban már indult ellene eljárás garázdaság, rongálás és lopás miatt is.
Munkahelyi öltözőszekrényben rejtegetett emberi csontok, a Farkasréti temetőből kiásott maradványok, és egy kézzel aláírt dokumentum, amelyben saját testét is felajánlja a tudománynak: a budapesti kannibál ügyében szerdán új, megdöbbentő részletek derültek ki.
A 30 éves férfi a kihallgatásán arról beszélt, hogy a fővárosi Farkasréti temetőből is szerzett emberi maradványokat – írta a Blikk. A kórházi beteghordozó nemcsak a lakásán tartotta a testrészeket, a lap szerint a munkahelyi öltözőszekrényében és az édesanyja településén is rejtegetett bizonyos darabokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, miért lesz valakiből kannibál – a magyarázatok sokkolóbbak, mint a filmek
A modern kori kannibalizmus esetei mögött gyökeresen eltérő pszichológiai mintázatok húzódnak meg. Míg egyeseket súlyos pszichózis vezérel, mások a túlélésért kényszerülnek rá, mint az 1972-es andoki repülőgép-szerencsétlenség túlélői.
„Az evés által azt akartam, hogy ez az ember a részemmé váljon” – hangzott el Armin Meiwes, a hírhedt „rotenburgi kannibál” tárgyalásán. A kijelentés jéghideg őszintesége feltárja, miért is olyan nehéz megérteni, mi késztet valakit a végső társadalmi tabu átlépésére. A közelmúlt hazai és nemzetközi ügyei rávilágítanak: a modernkori kannibalizmus nem egyetlen kategória, hanem ritka, ám egymástól gyökeresen eltérő motivációk szélsőséges végpontja. A hangzatos címlapok mögött pontos fogalmakra és tiszta kategóriákra van szükség, különben menthetetlenül összemosódik a túlélés kényszere, a pszichózis sötét logikája, a szexuális fantázia és a brutális kényszerítés.
A leggyakrabban félreértett motiváció a birtoklásvágy, ami egyfajta torz intimitásban ölt testet. A már említett német ügyben az elkövető nem szimplán megölni, hanem végérvényesen magáévá tenni akarta áldozatát. A kriminálpszichológia ezt a mély elhagyatottságtól való félelem és a kóros kötődési mintázatok extrém megnyilvánulásaként értelmezi, ahol a másik ember elfogyasztásának fantáziája a teljes kontroll és a feloldódás illúzióját adja – írta a The Independent.
A rotenburgi kannibál úgy fogalmazott: „azt képzeltem el, hogy valakinek a részemmé kell válnia”.
A birtoklási vágy mellett jelenik meg a tisztán szexuális motiváció. A „vorarephilia” egy ritka szexuális érdeklődés, amelyben az erotikus fókusz a másik személy elfogyasztásának fantáziája. Az internet korában ezek a fantáziák többnyire a virtuális térben, fórumokon és szubkultúrákban maradnak.
Vannak azonban esetek, amikor nem egy torz fantázia, hanem a valóságérzékelés teljes összeomlása áll a háttérben. A kannibalizmus ritkán, de előfordulhat súlyos, kezeletlen pszichotikus állapotokban, például parancsoló hallucinációk vagy téveszmék hatására. Ilyenkor a cselekmény gyakran kaotikus, és az elkövető számára egyfajta torz „önvédelmi” reakció lehet.
A bűnügyi kategóriáktól teljesen elkülönül az az eset, amikor a kannibalizmus nem választás, hanem a túlélés egyetlen eszköze. Az 1972-es andoki repülőgép-szerencsétlenség túlélői hetekig tartó éhezés után hozták meg a döntést, hogy elhunyt társaik testéből egyenek.
„Meg kellett ennünk ezeket a holttesteket, és kész” – nyilatkozta Roberto Canessa, az egyik túlélő.
Az ilyen esetekben a morális gyötrelem, a közösségi megegyezés és a trauma feldolgozása áll a középpontban, nem pedig a bűnözői szándék. A jogrendszer számára éppen e motivációk megkülönböztetése jelenti a legnagyobb kihívást.
A pszichózis és a gyilkosság összefonódására példa az az oklahomai férfi, aki megölte a szomszédját, kivágott szívét megfőzte, majd megetette a családjával, mielőtt velük is végzett. Az elkövetők tetteinek árnyéka a családtagokra is rávetül, ahogy azt a svéd „skarai kannibál” lányának története mutatja, aki a történtek után súlyos drogfüggőségbe menekült.
Megállapítható tehát, a kannibalizmus szó mögött külön világok húzódnak: intimitásfantázia, paraphilia, pszichózis, kényszer és túlélés. A tiszta kategorizálás segít abban, hogy a jog, az orvostudomány és a média ne beszéljenek el egymás mellett. A ritkaság nem magyarázat, a borzalom nem diagnózis – csak a pontos megértés hoz valódi válaszokat.
„Az evés által azt akartam, hogy ez az ember a részemmé váljon” – hangzott el Armin Meiwes, a hírhedt „rotenburgi kannibál” tárgyalásán. A kijelentés jéghideg őszintesége feltárja, miért is olyan nehéz megérteni, mi késztet valakit a végső társadalmi tabu átlépésére. A közelmúlt hazai és nemzetközi ügyei rávilágítanak: a modernkori kannibalizmus nem egyetlen kategória, hanem ritka, ám egymástól gyökeresen eltérő motivációk szélsőséges végpontja. A hangzatos címlapok mögött pontos fogalmakra és tiszta kategóriákra van szükség, különben menthetetlenül összemosódik a túlélés kényszere, a pszichózis sötét logikája, a szexuális fantázia és a brutális kényszerítés.
A leggyakrabban félreértett motiváció a birtoklásvágy, ami egyfajta torz intimitásban ölt testet. A már említett német ügyben az elkövető nem szimplán megölni, hanem végérvényesen magáévá tenni akarta áldozatát. A kriminálpszichológia ezt a mély elhagyatottságtól való félelem és a kóros kötődési mintázatok extrém megnyilvánulásaként értelmezi, ahol a másik ember elfogyasztásának fantáziája a teljes kontroll és a feloldódás illúzióját adja – írta a The Independent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
