Végre kiderült, hogy miért vagyunk gyakrabban betegek télen, és az is, hogy mi lehet erre a megoldás

Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex

Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.

A szakértők szerint

A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.

Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.

A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.

Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.

Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.

Via nlc.hu

Saját arcát tette kockára egy kaliforniai orvosnő, hogy bebizonyítsa, mit is tud valójában a botox.

A doktornő maga magyarázta el a videóban, hogyan működik a trükk, amivel a szemöldök megemelhető.

„A neuromodulátorok, mint például a Botox, használhatók a szemöldök formázására és szép megemelésére – ezt pedig az izmok működésének megértésével érjük el” – mondta Dr. Farrell, aki szerint a lényeg az izmok egyensúlyának megbontása.

A kísérlet során pontosan megmutatta, mely területek kezelése hozza a leglátványosabb eredményt. „Látható, hogy ez az oldal sokkal nehezebbnek tűnik” – részletezte a doktornő.

Az eredmény valóban megdöbbentő: a kezelt oldalon a szemöldök látványosan megemelkedett, bár ez egyúttal egyfajta állandóan meglepett arckifejezést is kölcsönzött neki.

Nem ez az első alkalom, hogy a botox hatását ilyen látványosan demonstrálták. Korábban egy ikerpár kísérlete járta be a világsajtót, ahol az egyik testvér éveken át rendszeresen kapott botoxot, míg a másik nem.

Az évek múltán készült fotókon egyértelmű volt a különbség: a kezelt ikernek jóval kevesebb nyugalmi ránca volt, különösen a homlokán és a szemei körül.

Via Youtube - Dr Bita Farrell

A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.

Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.

A szervezet ugyan alkalmazkodik a terheléshez, csökken a nyugalmi pulzus és hatékonyabbá válik a szívműködés, ám bizonyos szívproblémák sokáig tünetmentesek maradhatnak, és csak edzés közben okoznak panaszt.

A legsúlyosabb következmény a sportolás közbeni hirtelen szívhalál, ami bár ritka, hátterében legtöbbször súlyos ritmuszavar áll. Fiatalabb korban ennek oka gyakran genetikai eredetű szívizombetegség, míg 35 év felett jellemzően a koszorúér-betegség és az ebből fakadó szívinfarktus.

A szakember szerint éppen ezért kulcsfontosságú a szűrővizsgálat, különösen bizonyos csoportok számára.

A versenysportolók számára Magyarországon kötelező a rendszeres sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely EKG-t és szükség esetén további teszteket is magában foglal.

Mivel a szabadidős sportolóknak ez nem kötelező, nekik különösen figyelniük kell a testük jelzéseire. Azonnal fel kell függeszteni az edzést és orvoshoz kell fordulni, ha mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező légszomj, szívdobogásérzés, szédülés vagy eszméletvesztés jelentkezik.

Gyakori kérdés, hogy egy fertőzéses betegség után mikor lehet biztonságosan visszatérni a mozgáshoz. A szabály az, hogy amíg tünetek vannak, kerülni kell a fizikai terhelést a szövődmények kockázata miatt. A tünetek megszűnése után legalább néhány nap panaszmentes időszakot kell tartani, és csak ezután lehet óvatosan, fokozatos terheléssel újrakezdeni az edzést.

Napjainkban egyre több okoseszköz segíti a sportolókat, melyek pulzust mérnek, vagy akár egycsatornás EKG-t is rögzítenek. Bár ezek hasznosak lehetnek, a kardiológus óvatosságra int.