HÍREK
A Rovatból

Szabad Európa: Felmerült, hogy Orbán Viktor „megszabadul” Mészáros Lőrinctől 2026-ban

A lap forrásai szerint kormányzati körökben került szóba az, hogy a miniszterelnök a választások után, annak eredményétől függetlenül másra bízná a Fidesz gazdasági hátországának irányítását. Erre utalhat az is, hogy a kormány Mészáros Lőrinc cégeinek nem kedvező feltételekkel írt ki gigantikus közbeszerzéseket.


884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.

A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.

„A szóba jöhető, komolyan vehető cégek maguk is a hátuk közepére kívánják, hogy egy ilyen nagyságrendű, bonyolult beruházásban Mészáros Lőrinc vállalkozásaival kelljen huzakodniuk”

– mondta egy informátor a Szabad Európának.

A reptéri vasút építését október végén jelentette be Lázár János és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter A tervek szerint 27 kilométernyi új vasúti pályát építenek Kőbánya-Kispest és Monor között, amelynek egy része a föld alatt futna. A teljes beruházásra 2,5 millárd eurót fordítana a kormány, ebből a reptéri vasút megépítése egy milliárdot (nagyságrendileg 400 milliárd forint) tenne ki. Ez azonban csak a megépítés költsége lenne, hiszen az építés és üzemeltetés koncesszióban történne, a nyertesnek 30 évig kellene még üzemeltetnie a létesítményt. A Szabad Európának több szakmai forrás is azt mondta, hogy tőkeerős, megfelelő szakértelemmel bíró koncesszor ekkora nagyságrendnél egyszerűen „nem akar még külön Mészáros Lőrinc cégeivel vesződni”.

A Mészáros-cégekkel szembeni bizalmatlanság mögött korábbi nagyberuházások problémái állnak. A GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésnél a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. máig nem fejezte be teljesen a munkát, a lap szerint több alvállalkozót nem fizetett ki, a MÁV pedig a minőséget kifogásolta jegyzőkönyvekben. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyik, mert több szakaszt valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján adtak át.

Egy másik esetben, az új Belgrád–Budapest vasútvonal építésében a V-Híd Zrt. volt érintett. A kivitelezés során Mészáros cége és a kínai partnerek között folyamatosak voltak a konfliktusok a biztosítóberendezés típusáról és a munka minőségéről, ami miatt a V-Híd egy időre le is vonult az építkezésről. A beruházás finisében már felmerült, hogy „kiteszik” a céget az építkezésből, ám erre végül nem került sor, mert a V-Híd vállalta, hogy „rohammunkában” mindent kijavít. A költségek az eredeti 470 milliárdról már 800 milliárd forint környékére nőttek.

Egy vasúti cégvezető szerint „ezek közszájon forgó esetek a szakmában, így érthető, hogy csak az dolgozik velük, akinek nagyon muszáj”.

A Szabad Európa szakmai forrásai szerint ezek is szerepet játszhattak abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetőleg a Mészáros-érdekeltségek nélkül képzelné el a következő évek vasúti beruházásait. Érdekesség, hogy az október végén kiírt hat közbeszerzésen a nyertesek legfeljebb tízszázalékos haszonnal dolgozhatnak, és nem számolhatják el utólag az anyagköltségek drágulását. A lap megjegyzi, hogy a tízszázalékos haszon töredéke annak a gyakran 30%-os árrésnek, amivel a Mészáros-cégek dolgozni szoktak. Az pedig, hogy „a kivitelező rendelkezésére álló és a kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el” a lap forrásai szintén egyértelműen „a Mészáros-érdekeltségekkel szemben hozott intézkedésnek” minősítették.

A szigorú feltételek között szerepel még az is, hogy a közbeszerzések nyertesei biztosíték nélkül legfeljebb 250 millió forint előleget vehetnek fel.

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a hvg-nek nyilatkozva kijelentette, hogy amennyiben Mészáros Lőrinc cégei nem fogadják el a tízszázalékos árrést és nem fizetik ki időben az alvállalkozóikat, kizárhatják őket az állami beruházásokból.

Bár a Szabad Európának egy név nélkül nyilatkozó szakpolitikus azt mondta, „ez inkább Lázár János politikai játszmája, amiben látszólag nagyon keményen fellép Mészáros Lőrinccel szemben, de közben az ÉKM egész jól elvan a Mészáros-cégekkel”, több forrás szerint elképzelhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Építési és Közlekedési Minisztérium hozzáállásában is „trendforduló tapasztalható”.

Mészáros Lőrinc egyébként az Indexnek tagadta, hogy bármelyik alvállalkozója bajban lenne. A helyzet azonban a Fidesz számára is kellemetlen, mivel a pénzükre váró kisvállalkozók nem a leglelkesebb támogatók.

A lap forrásai szerint kormányzati körökben komolyan felmerült, hogy Orbán Viktor a választások után annak eredményétől függetlenül „megszabadul” a leggazdagabb magyartól, és másra bízza majd a Fidesz gazdasági hátországának irányítását.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ókovács Szilveszter üzent Magyar Péternek, aki azt kérte tőle, „ne adja ki haveroknak” az Operaházat október 23-án
Az Operaház főigazgatója sérelmezi, hogy a Tisza Párt elnöke a sajtón keresztül, és nem személyesen kereste meg a terveivel. Ókovács Szilveszter szerint Magyar Péter számos alkalommal láthatta, hogy nem a „haveroknak” játszanak.


„Mi van, ha nem olvasok Telexet?” – ezzel a költői kérdéssel reagált Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Magyar Péter nyilvános üzenetére.

A leendő miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján jelezte, az 1956-os forradalom 70. évfordulóján tartandó állami ünnepséget az Operaházban szeretné megtartani.

A Tisza Párt vezetője a sajtón keresztül azt üzente az intézmény igazgatójának, hogy az Operát „ne adja ki haveroknak”.

Magyar azt is elmondta, hogy minden állami vezetőt meghívott a rendezvényre, köztük Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is, akivel szemben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki.

Ókovács Szilveszter a Facebook-oldalán sérelmezte, hogy az új kormányfő nem közvetlenül kereste meg a terveivel.

„Pár éve még volt nevem, sőt, lakcímem is Számodra, üzenni sem kellett – mi van, ha nem olvasok Telexet? –, ott a telefonod. Vagy legalább egy munkatárs. De biztos majd legközelebb”

– írta a főigazgató. Azt is üzente: „Számos, nálunk töltött alkalommal láthattad, hogy nem a »haveroknak« játszunk, feladataink teljesítését komolyan vesszük”.

Egyúttal azt is elárulta, hogy a leköszönő kormány képviselői már hónapokkal ezelőtt érdeklődtek a 2026. október 23-i állami ünnepség megrendezéséről, és egy 59 millió forint plusz egyéb költségekről szóló ajánlatot is kaptak.„Természetesen a tárgyalás már okafogyott, megállt, így az eredetileg kitűzött centenáriumi Kodály-hangversenyt javaslom azon a dátumon, amennyiben más felsőbb döntés nem születik” – írta Ókovács Szilveszter.

Az Operaház hivatalos műsorában jelenleg valóban szerepel egy Kodály-hangverseny 2026. október 23-i dátummal, de egyelőre nem lehet rá jegyet venni.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egyenesen a katonáknak üzent Ruszin-Szendi Romulusz: ez lesz az első és legfontosabb célja
A leendő honvédelmi miniszter a tisztséget nem pozíciónak, hanem szolgálatnak nevezte. A volt vezérkari főnök a döntések előtt kikérné az állomány véleményét, mert szerinte a hadsereg ereje az emberekben rejlik.


„A Haza minden előtt!” – ezzel a felkiáltással zárta azt a hétfő esti Facebook-posztját Ruszin-Szendi Romulusz, amelyben elfogadta Magyar Péter felkérését a honvédelmi miniszteri tisztségre.

A Magyar Honvédség volt parancsnoka programadó üzenetet fogalmazott meg, amelyben a tisztséget nem pozíciónak, hanem szolgálatnak nevezte. „Szolgálat a hazámért. Szolgálat a magyar emberek biztonságáért! Szolgálat minden egyenruhásért” – írta.

A leendő miniszter egyértelművé tette, mi lenne a legelső és legfontosabb feladata. Közvetlenül a katonákhoz szólva kijelentette: „Az első és legfontosabb célom világos: visszaállítani a morált az állományban.”

Ennek érdekében a katonákat és a honvédelemben dolgozókat helyezné a középpontba, és megígérte, hogy a jövőben másképp születnek majd a döntések. „A fontos döntések előtt ki fogom kérni az állomány véleményét. Számít a tapasztalatotok, számít a hangotok.”

Ruszin-Szendi a nemzetközi helyzetre is kitért, hangsúlyozva, hogy a szomszédban zajló háború miatt különösen fontos a felkészültség, a higgadtság és az erő.

Azt ígérte, minden tudásával azon lesz, hogy Magyarország biztonsága stabil és kiszámítható legyen, amit a honvédség „nyugodt, felkészült erővel” garantálna, a szövetségesekkel szorosan együttműködve.

Magyar Péter hétfőn mutatta be a TISZA-kormány első hét miniszterét, köztük a honvédelmi tárca várományosát, akik később egy közös fotón is szerepeltek.

A volt vezérkari főnök korábban már nyilvánosan bírálta a jelenlegi minisztert, Szalay-Bobrovniczky Kristófot, akinek „hatalmi arroganciáját” is felelőssé tette a Fidesz választási vereségéért.

A jelölést megelőző időszakot beárnyékolta a csádi katonai misszió ügye is, miután Pálinkás Szilveszter százados arról beszélt, hogy a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár által szorgalmazott küldetés tervezésekor 50 százalékos veszteséggel számoltak.

Magyar Péter erre úgy reagált: „A magyar katonák nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái.”

Pálinkás később azt állította, a minisztérium többször is megpróbálta megakadályozni, hogy nyilatkozzon.

A TISZA Párt a honvédelem depolitizálását, a katonák megbecsülésének visszaállítását és az átláthatóságot tűzte zászlajára. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció korábban élesen támadta Ruszin-Szendit: a Honvédelmi Minisztérium „ukránpárti” és „háborúpárti” megnyilvánulásokkal vádolta, megszüntették tartalékosi jogviszonyát, és egy fegyverviselési ügye miatt is eljárás indult ellene, amelynek során több szabálysértési eljárást indítottak, majd mindet megszüntették, a fegyvert visszakapta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
444: megkezdődött az Orbán Viktor-mentő hadművelet a Fideszben
A lap azt írja, a választási vereség után a Fideszben belső vizsgálat indult a felelősök megtalálására, amelynek keretében már meg is kezdték a választókerületi jelöltek meghallgatását. A 444.hu információi szerint a jelöltek többsége a kampányt formálisan vezető Orbán Balázst nevezte meg a kudarc fő okaként.


Két nappal a választási vereség után, kedden délutánra válságtanácskozást hirdettek a Fidesz-kampány vezetőségében, de a megbeszélésen többen már részt sem vettek. Az Orbán Balázs politikai igazgató által összehívott „war room”-ba a politikai vezetés mellett a kormánymédia tartalmi szerkesztőit is meghívták.

A párt második vonalát és a kormánypárti médiumok vezetőit letaglózta a vasárnapi eredmény, miután hónapokig azzal hitegették őket, hogy szoros lesz a küzdelem. A távolmaradók egy része a sokk, mások kifejezetten Orbán Balázs személye miatt nem mentek el – írja a 444.hu.

A cikk szerint a vereség után azonnal megkezdődött a belső felelősségkeresés, amelynek céltáblája Orbán Balázs kampányfőnök lett. Kubatov Gábor pártigazgató már tavasz elején is a politikai igazgató szemére vetette a kampány akadozását, a választás estéjén pedig párttársai előtt is neki tulajdonította a bukást.

A szeptemberben Kötcsén kinevezett kampányfőnököt a jelek szerint eleve bűnbaknak szánták, mivel a kampányt valójában legkésőbb tavaly április óta Orbán Viktor vezette. A miniszterelnök a hajrában már inkább a bejáratott embereire, Kaminski Fannyra, Rogán Antalra, Kubatov Gáborra, Szijjártó Péterre és Lázár Jánosra támaszkodott.

A 444 szerint a vereség után néhány nappal a Fidesz megkezdte a választókerületi jelöltek interjúztatását is, akiknek többsége szintén a kampányt formálisan irányító Orbán Balázst emlegette felelősként.

A lap azt írja, sokan arra számítottak, hogy a politikai igazgató a múlt pénteki Mandiner-interjúban lemond, de ez nem történt meg.

Miközben a háttérben zajlik a felelősség áthárítása, Orbán Viktor a nyilvánosság előtt a folytatásra készül. Néhány nappal a bukás után a Patriótának adott interjújában verbálisan ugyan elvállalta a felelősséget, de gesztusok nem követték a szavait, sőt jelezte, kész a folytatásra. Ugyanitt beszélt arról is, hogy teljesen új frakcióval tervezi a jövőt, ezzel saját lojalitásuktól és személyes döntéseitől téve függővé a képviselőjelöltek sorsát. A leköszönő miniszterelnök mindeközben megkezdte a testületen kívüli erők mozgósítását.

Bayer Zsolt publicista egyenesen elvárja Orbántól a kitartást, mondván: „...éppen az eredményfelelősséget egyedül viselő első ember nem hagyhatja most magára ezt a közösséget, mert akkor vége van a közösségnek magának”.

Kocsis Máté eddigi frakcióvezető szerint pedig bár Orbán Viktor tisztességesen vállalta a felelősséget, „de ennél azért árnyaltabb a kép”, majd a vereség okai között a luxizást, a Matolcsy-klán bűneit, az áruló milliárdosokat és a „Borbás Marcsi-jelenséget” is felsorolta.

Azonban nem mindenki fogadja el csendben a hivatalos magyarázatokat. A Fidesz csepeli jelöltje, Király Nóra például arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktornak már a választás estéjén le kellett volna mondania. „Viszont az elmúlt években valami félresiklott, és ezért a felelősséget vállalni kell. Nem gondolom, hogy ezt egy személyben Orbán Viktorra lehetne kenni. Tudom, hogy ő hajlamos ezt magára vállalni, de én ezt nem így látom” – fogalmazott a Népszavának.

A belső feszültségeket jelzi az is, hogy a sokáig belső ellenzékként emlegetett Lázár János a vereség óta nem szólalt meg. Eközben Kövér László a párt közösségének kollektív önvizsgálatot javasolt, míg Nagy Feró a támogatói tábor döbbenetét fejezte ki, de egyúttal jelezte, a pártot Orbán Viktor nélkül el sem lehet képzelni.

Orbán Viktor 2003 óta megszakítás nélkül vezeti a Fideszt, és a párt történetében mindössze egyetlen alkalommal, 1994-ben, egy szintén súlyos választási vereség után fordult elő, hogy valaki elindult vele szemben a pártelnöki posztért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A legfőbb ügyész megvárta, míg a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval
„Eső után köpönyeg” – üzente a leendő kormányfő azután, hogy kiderült, ügyészségi hatáskörbe került a Magyar Nemzeti Bank ügyében folytatott nyomozás. A Tisza Párt elnöke szerint a legfőbb ügyész nem lépett időben.


Magyar Péter a Facebook-oldalán reagált a hírre, hogy a Legfőbb Ügyészség ügyészségi hatáskörbe vonta a Magyar Nemzeti Bank ügyében folytatott nyomozást.

„A legfőbb ügyész megvárta, még a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval. Semmit nem tett. Aztán egy év késéssel az ügyészséghez vonta a nyomozást... Eső után köpönyeg”

– írta a Tisza Párt elnöke.

Magyar a választási kampány során többször is hangoztatta, hogy elégedetlen azzal, ahogy az MNB-ügy nyomozása (nem) halad. Már tavaly júliusban felszólította a legfőbb ügyészt, hogy vegyék őrizetbe a gyanúsítottakat és foglalják le „a lopott szajrét”. Március elején személyesen is találkozott Nagy Gábor Bálinttal, akkor azt mondta, hogy bár rákérdezett a „világ legnagyobb bankrablására” érdemi választ nem kapott, csupán annyit, hogy az eljárás felderítési szakaszban van. A Tisza-elnök március végén egy kampánygyűlésén azt üzente Matolcsy György volt jegybankelnöknek, hogy „bilincs, bilincs, rács, rács”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk