KULT
A Rovatból

Város a hegyen: Boston sötét arcát mutatja be Ben Affleck új sorozata

Ütősen indult a Showtime sorozata, amit Ben Affleck és Matt Damon együtt készítettek. A főszerepben Kevin Bacon, akit talán még soha nem láttunk ilyen jónak.


Ben Affleck olyan ötlettel állt elő, ami nem meglepő a pályáját ismerve. Egy krimisorozattal, aminek a középpontjában a kilencvenes évek Bostonja áll. Afflecket ugye nemcsak színészként ismerjük, sőt, első nagy elismerését, forgatókönyvírói Oscar-díját az épp szintén Bostonban játszódó és ott is forgatott Good Will Huntingért kapta Matt Damonnal közösen. Érdemes egy pillantást vetni rendezői filmográfiájára: 2007-es első nagyjátékfilmje, a Hideg nyomon egyértelműen megmutatta, hogy talán több a direktori zseni benne, mint a filmszínészi, és hogy egyértelmű a vonzalma a bűn és a társadalomkritika iránt.

Mivel Affleck maga is Boston Cambridge nevű elővárosában nőtt fel - akárcsak Damon, akivel tinédzser koruk óta a legjobb barátok - , a város pedig kedvelt helyszíne volt a filmtörténet komoly bűnügyi klasszikusainak - elég csak Scorsesére gondolni -, ezért evidens volt, hogy valamikor Affleck is elkészíti majd a maga bostoni bűnfilmjét, ami a 2010-es Tolvajok városa lett. 2012-ben az Argo-akcióban is megtörtént esetet dolgozott fel, és akárcsak korábbi munkáiban, itt is a dráma oldaláról közelített, így meg is lett az eredménye a történet iránti alázatnak és alaposságnak, hiszen három Oscar-díjjal is jutalmazta az Amerikai Filmakadémia. A 2016-os Az éjszaka törvényében ő maga volt a főszereplő, hősei pedig ismét bostoni gengszterek. Ez volt az utolsó nagyjátékfilmje, a Város a hegyen pedig aktuális nagy projektje, melynek Matt Damonnal együtt ők az executive producerei.

A Showtime égisze alatt készült sorozat első részében egyelőre felrakták az alapokat az alkotók, és amit eddig láttunk, nagyon ígéretesnek tűnik.

Afflecknek valamiért a mániája az álarcos rablás, hiszen ugyanaz a típusú para pénzrablás jelenik meg a Város a hegyenben is, amitől már a Tolvajok városában is rémálmaink lehettek.

Egy ír családi "vállalkozás" csinálja a balhékat, ám a nagy akciójuk során a pilotban kapásból lelőnek három embert. Ezt az ügyet kapja meg nagy örömére a fekete államügyész, Decourcy Ward (Aldis Hodge), aki szeretné porig rombolni azt a Bostont, amit a bűnözés melegágyaként ismert mindenki a kilencvenes években.

A sztori valós alapokon nyugszik, a bandaháborúk és az elszabadult bűnözés, bankrablások korát élte Boston a kilencvenes években, amit a város új megközelítéssel próbált megoldani, és sikerrel is járt - ez volt az úgynevezett "bostoni csoda". A város régi "értékrendjét" Kevin Bacon figurája képviseli, aki egy kokózó, alkoholista FBI-ügynök, Jackie Rohr. Rohrnak családja van, de ez nem akadályozza meg abban, hogy félrekeféljen, és bár a törvény oldalán áll, ez nem akadályozza meg abban, hogy folyamatosan etikátlan eszközökhöz nyúljon céljai eléréséhez. Akit kell, megken, akit kell, megfenyeget, mégis eljön a pillanat, hogy a két, egymást irritáló figura egy oldalra kerül, és összeállnak, hogy ki-ki a maga érdekei miatt igazságot szolgáltasson az ominózus ügyben.

Az első rész alapján az derült ki, hogy a sorozat életszagú, hiteles és lélektanilag ambiciózus lesz. Bacon és Hodge alakítása lehengerlő - különösen az előbbié, bár neki hálásabb a szerepe, és végre egy figura, amivel az örök mellékszereplő megmutathatja, mekkora színész -, a képi világ igényesen realisztikus, a történet pedig, én arra tippelek, szép lassan be fog indulni és ha a dramaturgia a jelek szerint halad, elér majd egy komoly drámai és feszültségbeli klimaxra. Aki szerette a Drót című kultikus bűnügyi sorozatot, az biztosan a Város a hegyent is bírni fogja, különösen azért, mert a bűnnel, az erkölcsi világnézettel és általában, az emberséggel kapcsolatban elég sok az aktuális - és mindig aktuális - áthallása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk