SZEMPONT
A Rovatból

Trump üzleti sikere egy óriási szemfényvesztés - állítja a The New York Times

Egy valóság-show, hitelek és kölcsönök mentették meg a csődtől - írja a lap, amely megszerezte az elnök eddig eltitkolt adóbevallásait.


A szerénységgel nemigen jellemezhető amerikai elnök évtizedek óta zseniális üzletembernek nevezi magát, aki vagyonát rendkívüli tárgyalóképességeinek és az ingatlanpiac iránti szimatának köszönheti. A valóság azonban egész más.

A The New York Times oknyomozásából kiderült, hogy

Trump 2016-ban, vagyis megválasztása évében és a rá következő évben mindössze 750 dollár jövedelemadót fizetett be, és az azt megelőző 15 év alatt volt 10 olyan éve, amikor egyáltalán nem adózott, ugyanis cégei veszteségesek voltak.

Az erről szóló terjedelmes cikk alig több mint egy hónappal az elnökválasztás előtt jelent meg. Dean Baquet főszerkesztő szerint azért időzítették így, hogy „az amerikai polgároknak lehető legtöbb információjuk legyen vezetőikről és képviselőikről, nemcsak politikájukról, hanem pénzügyeikről is.”

Az elnök elődeinek több évtizedes hagyományát felrúgva mindeddig megtagadta adóbevallásainak nyilvánosságra hozatalát, annak ellenére, hogy a Kongresszus többször is felszólította erre, és hogy Cyrus Vance manhattani főügyész vizsgálatot indított ellene adócsalás gyanújával. A Times újságíróinak azonban sikerült áttanulmányozniuk a bevallásokat egészen 2000-ig visszamenőleg.

Kiderült, ha van, amiben Donald Trump valóban zseniális, az, ahogyan a hírnevét pénzzé tette.

Szinte mindent a 2004-ben indult The Apprentice (A tanonc) című valóságshow-nak köszönhet, aminek az ötlete Mark Burnett-től, a Survivor túlélő show producerétől származott. A műsor olyan, mintha a Való Világot keresztezték volna a Cápákkal. A show-ban csapatokban versenyeztek egymással üzletember-jelöltek egy cég vezetéséért, Trump pedig házigazdaként az elhíresült "You're fired!" kiáltással rúghatta ki azokat, akik egy-egy fordulóban alulmaradtak.

VIDEÓ: Így festett a második évad 10 percben

Bár a műsor azt sugallta, hogy Trump maga egy hihetetlenül sikeres üzletember, fantasztikus vállalkozások tulajdonosa, a lap szerint ez nem volt több szemfényvesztésnél.

A műsor indulásakor épp komoly bajban volt, mert akkorra eltapsolta az apja által ráhagyott vagyon jelentős részét. Megpróbált például elindítani egy saját légitársaságot, de nem jött össze, ahogy a kaszinóbizniszein is veszített.

Bár a stáb tagjai már az előkészületek során rájöttek arra, hogy az üzleti birodalom a csőd szélén áll, Burnett úgy gondolta, fenn kell tartaniuk Trump sikerének illúzióját.

Miközben a műsorban olyan milliárdosként fényezte magát, akinek sikerült úrrá lennie pénzügyi nehézségein, a The New York Times szerint egy évvel korábban 89,9 millió dollár veszteséget könyvelhetett el. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy 2004. januárjában kijelentse a valóság-show első résztvevőinek, minden problémát megoldott, és cégbirodalma nagyobb és erősebb, mint valaha.

A tanonc sikere azután tényleg megoldotta Trump pénzügyi problémáit.

Már a valóság-show beindulása előtt kapott egy 500 ezer dolláros csekket a Big ’N Tasty hamburgereinek reklámozásáért. Adóbevallásai szerint az első évben 5,2 millió dollárt keresett 11 reklámkampányból és előadásokból.

A műsor összesen 197,3 millió dollárt hozott neki a konyhára. Emellett 2000 és 2017 között 230 millió dollárt keresett azon, hogy hozzájárult nevének felhasználásához a világ különböző pontjain, például Törökországban, Azerbajdzsánban és más volt szovjet köztársaságokban épülő szállodáknál, valamint mindenféle fogyasztási cikkeknél. Nevét adta szinte bármihez steaktől a társasjátékig, mosószertől a vodkáig.

„Az üzleti élet Midász királya”, a saját erőből feltört és önmagát megmentő nagyvállalkozó imázsának folyamatos erősítése és fenntartása végül a Fehér Házig repítette.

A tanonc sikere ugyanakkor 2011 után fokozatosan csökkent, és Trump a befolyt pénzt sem a legjobban fektette be.

Azok a cégek, amelyeket közvetlenül irányított, mint például a floridai Mar-a-Lago luxusrezidenciái, a New York-i Central Park korcsolyapályája, és egyéb ingatlanok, hatalmas veszteségeket termeltek. Különösen nagy ráfizetést jelentett 19 golfklubja Miamitól Baliig, amelyeken 315 millió dollárt bukott.

Ellentétben apjával, Freddel, aki lakások bérbeadásával alapozta meg vagyonát,

Donald Trump kockázatos és nehezen irányítható vállalkozásokba fogott bele, amelyek egy stabil gazdasági helyzetben jól működhetnek, de gazdasági válság idején pénznyelő automataként funkcionálnak.

Márpedig most épp válság van.

A Forbes ugyan szeptemberben 2,5 milliárd dollárra becsülte az elnök vagyonát, de hozzátették, hogy egy év alatt 600 milliót veszített. A koronavírus-járvány miatt ugyanis kiürültek manhattani irodaházai és szállodái. Ezek az ingatlanok a Trump Organization konszernhez tartoznak, amelyet Trump elnöksége óta két fia vezet. A cég legfőbb bevételi forrása maga a Trump név. A Forbes szerint azonban ennek is esett az értéke, a tavalyi 80 millió dollárról 56 millióra.

A Times úgy tudja, hogy az elnök adósságai jelenleg 421 millió dollárra rúgnak, és van egy 100 milliós ingatlan-kölcsöne is, amelyet 2022-ig kell visszafizetnie. Ráadásul adóbefizetéseit is vizsgálják.

Az bizonyosnak látszik, hogy Trump az elmúlt évtizedekben alaposan kihasználta az adózás kiskapuit.

Például céges költségként számolt el egy sor személyes kiadást a mosodai számláktól kertjei karbantartásáig, az étkészletektől a fodrászig. Az Americans for Tax Fairness nevű civil szervezet szerint legalább 70 ezer dollárt írt így le adóalapjából, amikor A tanoncban szerepelt.

Rengeteg adót takarított meg veszteséges golfklubjai miatt is. Az amerikai adótörvény lehetőséget ad ugyanis a cégtulajdonosoknak, hogy ha veszteségesek, csökkenthessék a következő években a befizetett adójukat, az ingatlanban utazó cégek pedig a veszteségeiket elszámolhatják más területeken, ahol a nyereség miatt adózniuk kellett volna. Az amúgy híresen szigorú amerikai adózási szabályokon 2008-ban egyébként épp Barack Obama enyhített, hogy segítsen a pénzügyi válság miatt bajba került cégeken.

Ezzel együtt akadnak olyan manőverek, amelyeknek törvényessége még így is megkérdőjelezhető. A már említett manhattani főügyészi vizsgálat kiterjed például arra a közel 750 ezer dollárra, amelyet a Trump Organization számolt el költségként, egy olyan tanácsadó cégnek számlázva, amelynek társigazgatója Ivanka Trump, az elnök lánya.

Trump már 2016-os elnökjelöltsége idején is jelentős anyagi támogatást kapott lobbistáktól, politikusoktól, és a Times arra is tesz utalást, hogy korábbi orosz üzleti kapcsolatai és bizonyos alvilági körök révén is landolhattak dollármilliók a Trump Organization kasszájában.

Az újraválasztásáért küzdő elnök még jelenlegi nem túl rózsás helyzetében is visszanyúlt sikertörténetének ősforrásához. A republikánus elnökjelölő konvencióra két olyan tapasztalt tévés szakember készítette fel, akik korábban A tanonc produceri csapatában dolgoztak.

Lehet, hogy Trump abban reménykedik, hogy segítségükkel meg tudja ismételni a 16 évvel ezelőtti szemfényvesztést? - teszi fel a kérdést a The New York Times.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk