KULT
A Rovatból

Trollok, boszorkányok és dinoszauruszok a fa alatt: 6 könyv, amivel varázslatos lesz a karácsony

Ezek a könyvek tökéletes ajándékok a fa alá, és garantáltan feldobják az estéket.


Karácsonykor nincs is jobb ajándék, mint egy igazán jó könyv, ami nemcsak szórakoztat, de összehozza a családot is. Legyen szó vicces trollokról, falánk dinoszauruszokról, varázslatos boszorkányokról vagy költői felhőmesékről, ezek a történetek garantáltan feldobják az ünnepi hangulatot. Olyan könyveket válogattunk össze, amelyek nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is örömet okozhatnak, legyen szó közös esti mesélésről vagy önálló olvasásról. Nézd meg a listánkat, és találd meg a tökéletes ajándékot a karácsonyfa alá!

Fiatal felnőtteknek és felnőtteknek

1. Christelle Dabos: A tél jegyesei - A tükörjáró 1. (Kolibri Kiadó)

Ha szereti a képzeletet szárnyalni hagyó, izgalmas, mégis érzékeny történeteket, Christelle Dabos a Tükörjáró sorozat 1. része A tél jegyesei tökéletes választás lehet. Ez a könyv nemcsak a fantasy világába kalauzolja el az olvasót, hanem különleges, mély karakterekkel és bámulatos világépítéssel is elvarázsolja.

Miről szól a történet?

A regény a széttört világban játszódik, ahol egykor egységes földdarabokat hatalmas égbolton lebegő szilánkok váltottak fel. Ezen a különös, szétszórt világon belül találkozhatunk Ophéliával, a félénk, de különleges képességekkel rendelkező főhősnővel. Ophélia nemcsak a tárgyakon keresztül képes látni azok múltját, de képes tükrök segítségével egyik helyről a másikra utazni is. Amikor egy politikai érdekekkel átszőtt, kényszerű eljegyzés miatt Thorn, egy rideg és távolságtartó férfi oldalán a Sark nevű arkára kerül, kezdetét veszi egy fordulatokkal és intrikákkal teli történet, amelyben Ophéliának saját helyét és erejét kell megtalálnia ebben az ellenséges világban.

Miért különleges?

A tél jegyesei egyszerre mesés és sötét, tele lenyűgöző részletekkel és összetett karakterekkel. Christelle Dabos mesterien építi fel az arkák varázslatos világát, ahol a különböző arkák lakói eltérő kultúrákkal és képességekkel rendelkeznek. A történet erőteljesen fókuszál az érzelmekre, a hatalmi játszmákra és a főhősnő belső fejlődésére, miközben a cselekmény izgalmas fordulatokkal tartja fenn az érdeklődést.

Miért fogja szeretni?

A regény nem csupán a fantasy kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, aki szereti a mély és elgondolkodtató történeteket. Ophélia karaktere különleges: nem a tipikus hős, hanem egy esendő, félénk lány, aki mégis szívóssá és bátorrá válik a történet során. Az érzelmi kapcsolatok, a politikai intrikák és a misztikum szövete együttesen teszik a regényt ellenállhatatlanná.

Kinek ajánlott?

A tél jegyesei tökéletes választás fiatal felnőtteknek és felnőtt olvasóknak, akik szívesen merülnek el egy gazdag, árnyalt világban. A történet a romantikus fantasyk kedvelőit is biztosan magával ragadja, ugyanakkor azok számára is izgalmas lehet, akik a karakterek belső fejlődését és a feszültséggel teli cselekményt keresik.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Christelle Dabos regénye nem véletlenül vált világszerte sikerkönyvvé: a lenyűgöző világépítés, az érzelmek finom ábrázolása és a fordulatokkal teli cselekmény garantáltan az első oldaltól az utolsóig magával ragad. A tél jegyesei az a történet, amely után biztosan vágyakozni fogsz a sorozat többi részére is. A sorozat számos kiadónál elérhető!

10-15 éves korosztálynak

2. Viola Szandra: A hetedik Égbolt (Scolar Kiadó)

Ha szereted a varázslatos történeteket, amelyek boszorkányokkal, démonokkal és ősi magyar hiedelmekkel gazdagítják az olvasmányélményt, akkor Viola Szandra A hetedik Égbolt című regénye tökéletes választás. A könyv a Hajnal öröksége sorozat második része, amely a magyar néphit elemeit felhasználva hozza létre sajátos, egyedülálló világát. Nem véletlen, hogy sokan a "magyar Harry Potterként" emlegetik, hiszen ez a történet is varázslatos kalandokra csábít, ám a sámánizmus, a garabonciások, markolábok és boszorkányok motívumai egyedi, autentikus hangulatot kölcsönöznek neki.

Miről szól a történet?

A Hajnal öröksége könyvsorozat első részében, a Világfa kilenc ágában, a 16 éves Hajnal Piliscsudára költözik, ahol Luca asszony bevezeti a mágikus világba, majd nem csupán szuperképességeire, hanem az éledő szerelem erejére is rácsodálkozhat.

A hetedik Égbolt kalandjai pedig az őszi szünetben kezdődnek. A regény főszereplője, Hajnal, az őszi szünetben tér vissza Piliscsudára, a varázslatos faluba, ahol a történet elkezdődött. Ezúttal barátnője, Laura, szerelme, Dávid és annak unokatestvére, Ramóna is elkísérik őt, hogy felfedezzék a Világfa titokzatos világát. Azonban az idillinek ígérkező szünet hamarosan veszélyes fordulatot vesz: démonok és ártó szellemek fenyegetik nemcsak Hajnalt, hanem a barátait is. A helyzet súlyosságára még Luca néni, Hajnal mentorának különleges tudása sem nyújt azonnali megoldást – a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék egymást és legyőzzék az ártó erőket.

Mi teszi különlegessé?

A hetedik Égbolt egyedi módon eleveníti fel a magyar népi hiedelmek és mitológia elemeit. Viola Szandra nem csupán fantáziát és izgalmas kalandokat ad az olvasónak, hanem a garabonciások, sámánok és a Világfa legendáján keresztül a magyar kultúra kincseit is bemutatja. A történet gazdag képzelőerővel és érzékenyen megformált karakterekkel tárja elénk a természetfeletti világot, amely nemcsak veszélyekkel, hanem humoros és segítőkész lényekkel is tele van.

Az első kötetben megismert hófehér Cicelle, a pöffeszkedő, arisztokratikus macska segített neki,  a második részben pedig feltűnik Cirmóki, a kissé ördögi külsejű fekete macska is. Cirmóki nemcsak éles eszével, hanem különleges képességével is támogatja Hajnalt a démonok elleni harcban: képes árnyékká változni.

Kinek ajánlott?

Ez a könyv tökéletes választás nagyiskolásoknak és kamaszoknak egyaránt, akik szívesen merülnek el egy izgalmas, mégis érzelmekkel és kulturális mélységgel teli történetben. A hetedik Égbolt nemcsak a fantasy rajongóinak, hanem mindenkinek szól, aki szereti a magyar hagyományokat és mítoszokat új megvilágításban látni.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Viola Szandra regénye olyan világba kalauzol, amely tele van misztikummal, érzelmekkel és fordulatokkal. A történet egyszerre szól a barátság, a szerelem és az önmagunkba vetett hit fontosságáról, miközben izgalmas, lélegzetelállító kalandokkal ragad magával. A hetedik Égbolt méltán kapta meg a "magyar Harry Potter" címet – de egy olyan varázsvilágot teremt, amely teljesen önálló és eredeti. A könyvet ide kattintva tudod megvenni!

7-10 éves korosztálynak

3. M. Kácsor Zoltán - Zabaszauruszok meseregény-sorozat (Lampion Könyvek)

Ha gyermekeid szeretnek mesés, izgalmas és egyben humoros történeteket olvasni, akkor M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok című sorozata garantáltan lenyűgözi majd őket – és talán téged is! Ez a remekül megírt, fantáziadús történetfolyam olyan világba kalauzolja az olvasót, ahol dinoszauruszok, sárkányok és varázslatok kalandok találkoznak, mindez egy csipetnyi magyaros humorral fűszerezve.

Miről szól a Zabaszauruszok világa?

A történetek középpontjában egy furcsa és vicces csapat áll: dinoszauruszok és egy keselyű, akik nemcsak hatalmasak, hanem falánkak is, és elképesztő kalandokat élnek át, miközben jókora galibákba keverednek. A sorozat különlegessége, hogy a humoros szituációk és a pergő cselekmény mellett komolyabb témák is megjelennek, mint például a barátság, az összetartás és a bátorság. A főszereplők sokszínűsége miatt minden gyerek találhat olyan karaktert, akivel azonosulni tud, legyen szó bátor felfedezőről vagy kissé félénk álmodozóról.

Miért különleges?

A sorozat különlegessége a humor és a fantázia egyensúlyában rejlik. M. Kácsor Zoltán mesterien építi fel a zabaszauruszok világát, amely egyszerre lenyűgöző és abszurd. A vicces helyzetek, a szerethető karakterek és a fordulatos cselekmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyvek garantáltan lekössék a gyerekek figyelmét, miközben tanítanak is. Az illusztrációk és a térképek, Horváth Ildi rajzainak köszönhetően színesek és részletgazdagok, amelyek még élvezetesebbé teszik az olvasást.

Miért fogja szeretni?

A Zabaszauruszok könyvsorozat nemcsak izgalmas, hanem rendkívül szórakoztató is. Az író játékosan bánik a szavakkal, és a történetek tele vannak olyan fordulatokkal, amelyek újra és újra meglepik az olvasót. A humoros jelenetek mellett pedig mindig van valami tanulság, amit a gyerekek magukkal vihetnek. A színes, részletgazdag illusztrációk, a világtérkép pedig tökéletesen kiegészítik a történeteket, így az olvasás vizuális élményként is hat.

Kinek ajánlott?

A sorozatot elsősorban az általános iskola alsó tagozatosainak ajánljuk, de minden olyan gyermek és akár felnőtt számára is izgalmas lehet, aki szeret meséket olvasni, és érdeklődik a dinoszauruszok és a fantasy iránt. Ráadásul a könyvek remek választások közös esti meséléshez is, hiszen a humor és a fordulatos történetek a szülők számára is szórakoztatóak.

A Zabaszauruszok legújabb, immár 7. része idén került a könyvesboltok polcaira, így ha még nem ismeritek ezt a zseniális sorozatot, itt az ideje belekezdeni! Ez a humoros és kalandos történetfolyam garantáltan az egész család kedvencévé válik.

A sorozat számos kiadónál elérhető!

Kisiskolásoknak

4. Varró Dániel: A szomjas troll (Kis viking legendárium) (Jelenkor Kiadó)

Varró Dániel neve régóta garancia a szellemes, játékos és egyedi történetekre, és ez alól A szomjas troll sem kivétel. A könyv, amely a Kis viking legendárium első kötete, egyszerre humoros és szerethető, és a skandináv mitológia világába kalauzolja az olvasót, mindezt a szerzőtől megszokott költői könnyedséggel és modern csavarral.

Miről szól a történet?

A regény főszereplője egy troll, aki szomjas – de nem csak az itókára vágyik, hanem kalandokra, barátságra és talán egy kis hősiességre is. Az északi mitológiából merítő történetben találkozhatunk vikingekkel, istenekkel és természetfeletti lényekkel, mindezt Varró Dániel utánozhatatlan stílusában elbeszélve. A kis troll útja során számos mókás és kalandos helyzetbe keveredik, miközben a klasszikus mondák hangulata modern humorral keveredik.

Miért különleges?

A szomjas troll nem csupán egy kalandos gyerekregény, hanem egy olyan mű, amely minden korosztály számára tartogat valamit. A gyerekek a fordulatos cselekményt és a humoros karaktereket fogják élvezni, míg a felnőttek felfedezhetik a szerző nyelvi játékait és finom utalásait. Varró Dániel egyedi költői stílusa különleges ízt ad a történetnek, amely egyszerre őrzi a skandináv legendák hangulatát és teremti meg a saját világát.

Miért fogja szeretni?

Ez a könyv tele van humorral, szerethető karakterekkel és izgalmas fordulatokkal. A történet könnyedén vonzza be az olvasót, miközben szórakoztat és tanít is. A troll kalandjai olyan témákat járnak körbe, mint a barátság, az elfogadás és a bátorság, mindezt úgy, hogy közben megnevettetik és elgondolkodtatják az olvasót.

Kinek ajánlott?

A szomjas troll tökéletes választás fiatal olvasóknak, akik szívesen merülnének el a viking mitológia világában, de azoknak a felnőtteknek is, akik értékelik a humorral átszőtt, mélyebb üzeneteket hordozó történeteket. Kiváló esti mesének, de önálló olvasásra is ideális, hiszen a szerző könnyed stílusa és pergő cselekménye garantáltan leköti a figyelmet.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Varró Dániel regénye egyszerre könnyed és mély, humoros és szívhez szóló. A szomjas troll remek választás azoknak, akik szeretik a mitológiát, a szellemes történeteket és a színes, szerethető karaktereket. Ez a könyv garantáltan mosolyt csal az arcodra, miközben izgalmas kalandokra invitál. A könyv számos kiadónál elérhető!

Ovisoknak

5. Tóth Krisztina: Felhőmesék (Magvető Kiadó)

Tóth Krisztina neve a modern magyar irodalom rajongóinak már jól ismert, de a gyerekek számára írt meséi is varázslatos világokba repítenek. A Felhőmesék, amely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, egy olyan különleges könyv, amely a mindennapi valóságot a képzelet szárnyaló világával ötvözi. Ezek a mesék nemcsak a kicsiknek szólnak, hanem a felnőttek szívéhez is megtalálják az utat.

Miről szól a könyv?

A Felhőmesék az égbolt különös lakóit mutatja be: felhőket, amelyek épp olyan sokszínűek, változékonyak és érzékenyek, mint mi magunk. A könyv lapjain a felhők életre kelnek, és elmesélik saját történeteiket, amelyek egyszerre szólnak barátságról, elfogadásról, változásról és a világban való helykeresésről. Az egyes mesék nemcsak szórakoztatóak, hanem finom tanulságokat is rejtenek, amelyek a gyerekek számára érthetőek, a felnőttek számára pedig elgondolkodtatóak.

Miért különleges?

Tóth Krisztina a mindennapi csodákat és apró varázslatokat emeli ki a történetekben, így a gyerekek a világ egy új perspektíváját ismerhetik meg. A mesék nyelvezete könnyed, játékos, mégis költői, amely tökéletesen illeszkedik a szerző egyedi stílusához. Az illusztrációk, amelyek a könyv szerves részét képezik, tovább gazdagítják az élményt, és még közelebb hozzák a felhők varázslatos világát.

Miért fogod szeretni?

A könyv olyan témákat dolgoz fel, amelyek minden korosztálynak fontosak: az önelfogadás, a különbözőségek értéke, a barátság és az együttműködés. A történetek szórakoztatóak, ugyanakkor mélyebb rétegeket is hordoznak, amelyek miatt a gyerekek és a felnőttek is szívesen olvassák újra és újra. A mesevilág ugyan képzeletbeli, de a problémák és megoldások nagyon is valóságosak.

Kinek ajánlott?

A Felhőmesék ideális választás azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyermekük olyan történeteket halljon, amelyek egyszerre szórakoztatnak és tanítanak. A kisebbek számára esti meseként, a nagyobbaknak pedig önálló olvasmányként is remekül működik. És persze minden felnőttnek ajánljuk, aki szeretne egy kicsit újra gyerek lenni, és elmerülni egy varázslatos, költői világban.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Tóth Krisztina a Felhőmesék lapjain egyedi hangulatú világot teremt, amely egyszerre szívmelengető, humoros és gondolatébresztő. Ez a könyv nem csupán mesegyűjtemény, hanem egy kapu egy olyan világba, ahol minden egyes felhőnek saját története van – és ezek a történetek talán rólad is mesélnek. A könyv számos kiadónál elérhető!

1-3 éveseknek

6. Katja Reider: Szeretlek, kisegérkém (Scolar Kiadó)

Katja Reider megható mesekönyve, a Szeretlek, kisegérkém, egy gyönyörű történet, amely a szeretet egyszerű, mégis mélyen emberi témáját dolgozza fel. Ez a szívmelengető könyv nemcsak a legkisebbek szívét fogja megérinteni, hanem a szülőkéit is, hiszen minden oldaláról sugárzik az a szeretet, amely összeköti a családokat.

Miről szól a könyv?

A történet főszereplője egy kisegér, aki az erdő rejtekében él, és egy napon elindul, hogy választ találjon a legfontosabb kérdésre: hogyan lehet kifejezni, hogy mennyire szeretünk valakit? Az úton találkozik különféle állatokkal – például nyuszik, mókusok és madarak –, akik mind-mind megosztják vele saját, szeretetteljes módszereiket. A kisegér útja során rájön, hogy a szeretet nemcsak szavakban, hanem gesztusokban, figyelmességben és apró tettekben is kifejezhető.

Miért különleges?

A könyv egyszerű, de nagyon mély üzenetet hordoz: a szeretet univerzális, és mindenkinek más és más módon nyilvánul meg. Katja Reider írását érzékenység és finom humor jellemzi, ami tökéletesen kiegészíti a bájos illusztrációkat. Az apró, kedves jelenetek nemcsak a gyerekeket varázsolják el, hanem a szülők számára is nosztalgikus pillanatokat hozhatnak elő.

Miért fogod szeretni?

A Szeretlek, kisegérkém egy olyan könyv, amelyet öröm együtt olvasni. A gyerekek számára a történet izgalmas és tanulságos, míg a szülők számára lehetőséget ad, hogy még szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a kicsikkel. A történet nemcsak szórakoztató, hanem segít beszélgetni a szeretet fontosságáról, a kapcsolatok értékéről és a kis figyelmességek erejéről.

Kinek ajánlott?

Ez a könyv tökéletes esti mesének óvodásoknak, de kisiskolás gyerekek is szívesen forgatják majd. Azoknak a szülőknek ajánljuk, akik szeretnének egy kedves, szeretetteljes történeten keresztül beszélgetni gyermekeikkel az érzelmekről és azok kifejezéséről.

Miért válaszd ezt a könyvet?

Katja Reider könyve a szeretetről szól, de nem csupán a szavakról, hanem azokról a kis gesztusokról is, amelyek igazán különlegessé teszik a mindennapokat. A Szeretlek, kisegérkém egy olyan könyv, amely a családi könyvespolc örök darabjává válik, és újra meg újra előkerül majd. A könyv számos kiadónál elérhető!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Roxette alapítója elmondta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz engedély nélkül használta a Listen to Your Heartot
Per Gessle arról is beszélt, miért Lena Philipsson lett a zenekar énekesnője Marie Fredriksson halála után.


November 4-én Budapesten koncertezik a Roxette, ennek apropóján beszélgetett a HVG a zenekaralapító Per Gessle-vel. Elmondta, hogy miután 2019-ben Marie Fredriksson rákban meghalt, miért Lena Philipssont választották énekesnőnek. Mint kiderült, az ismeretségük a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a svéd énekesnő befutott, ugyanis Gessle írta az első slágerének a szövegét.

„Tavaly készítettem egy svéd nyelvű duettalbumot, sok-sok énekessel. Lena is köztük volt. A stúdióban voltunk, és ahogy énekelni kezdett, a fejemhez kaptam, hogy te jó ég, Lenában megvan, minden, ami alkalmassá teszi, hogy a Roxette-dalokat énekelje. Meg se fordult a fejemben, hogy találhatok valakit, aki úgy tud énekelni mint Marie.

Persze Lena egészen más személyiség, mint Marie, a stílusuk sem ugyanaz, de a hangjában, az előadói attitűdjében van valami, ami passzol a Roxette-dalokhoz. És ezek nem könnyen énekelhető dalok. Ott van a Queen of Rain, az It Must Have Been Love vagy a Listen to Your Heart – ezeket nehéz rendesen előadni” – mondta a Roxette alapítója.

Azt is hozzáfűzte, hogy a koncertjükön tartanak egy kis megemlékezést Marie Fredriksson emlékére. Mint mondta: „Nem kevés kiadatlan anyagunk van, amit Marie és én együtt készítettünk, ezek majd biztosan fel fognak bukkanni alkalomadtán”.

Ha már szóba került egyik, ha nem a leghíresebb számuk, azt is elárulta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a zenekar engedélye nélkül kampánydalnak használta a Listen to Your Heartot.

„Ha valaki az engedélyünk nélkül használja valamelyik dalunkat, nem vagyunk urai a helyzetnek, nem tudjuk, mi történik a számmal. Ezt én nem szeretem. És senki más sem szereti. Igen, hallottam az esetről. Ezek mindig komplikált ügyek.”

Hozzátette, hogy ez egyedi eset volt, nem tud más hasonlóról. „Ha valami jogilag nincs rendben, akkor azt leállítjuk. De ez nagyon ritka” – mondta Gessle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nemes Jeles László: Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét
Az Oscar-díjas rendezővel beszélgettünk arról, mennyire lehet szabad egy filmkészítő állami támogatásból, miben más gyerekszínésszel dolgozni, és megkérdeztem tőle, hogy került Iványi Gábor a filmjébe.


Néhány napja debütált a magyar mozikban Nemes Jeles László legújabb nagyjátékfilmje, az Árva. A sajtóbemutató után beszélgettem a rendezővel.

– A három nagyjátékfilmje, a Saul fia, a Napszállta és az Árva nekem kicsit olyan, mint Kieslowski Három szín-filmjei. Többször elhangzott már a bemutató óta, hogy az Ön filmjei esetében is trilógiáról beszélhetünk. De ha trilógiának is tekinthetjük őket, csakis valami elvont, intellektuális, kulturális kapcsolat mentén.

– Ez megtisztelő. Az mindenképp fontos különbség, hogy esetemben utólag merült fel a trilógia gondolata, nem volt tudatos. De valóban van létjogosultsága az összehasonlításnak. "Az én XX. századom".

– Ami még eszembe jutott filmes előzményként az Tóth Barnától az Akik maradtak, ami a túlélők sorsán keresztül reflektál a holokausztra. De ön emelte a tétet, hiszen az Árva egyszerre posztholokauszt és poszt 56'.

– Igen, ebben van valami melankolikus, hogy már megtörténtek az események, a senki földjén maradtunk, és kezdenünk kell magunkkal valamit. Ez fontos elem ebben a filmben. Főleg, hogy egy gyerek próbálja feldolgozni a saját sorsában megjelenő történelmi traumát.

– Többször nyilatkozta, hogy az Árva a saját családja története. Mi volt a fontosabb, a történet vagy a kor bemutatása?

– Ez alapvetően családi történet, de írás közben egyre evidensebbé vált, hogy a kort is hordozza magában. A gyerek forradalma ebben a történetben valamennyire az ország forradalma is.

Ez a gyerek nem is létezett volna a nagy totalitárius rendszerek nélkül. Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét.

Ez a film kicsit leképezi azt a paradoxont, hogy a pusztítás is tud életeket generálni.

– Mit jelent a film Önnek, mint a családi történet hatása alatt élő magánembernek, és mit jelent a családjának? Hoz valamiféle megnyugvást?

– Nagyon remélem. Éreztem, hogy ennek a történetnek nagyon nagy a súlya. Tudtam, hogy tizenkét éves korában apám nevét megváltoztatták, ez egy súlyos beavatkozás, ezért egy idő után számomra nem volt kérdés, hogy ez túlmutat a családi történeten, érdemes vele foglalkozni.

Ez egy emberi alaptörténet, amit érdemes megmutatni az embereknek, mert talán saját magukat is meglátják benne.

– Beszélgettek az édesapjával arról, hogy ő mit hogyan képzelt el filmes szempontból?

– Igen, sokat. De nem csináltuk volna ugyanazt. Neki ötven éve volt filmre vinni, de nem tette.

Pedig szerintem ezzel kellett volna kezdenie a karrierjét, hiszen egy több generáción átívelő, nem helyhez kötött emberi történet.

Apám mégis eltartotta magától, és úgy éreztem, rám hárult ez a feladat. Sokat konzultáltam vele, segített több dialógus, jelenet megírásában.

– Volt a filmben olyan rész, ahol próbálta hommage-szerűen megidézni kicsit az ő filmes világát?

– Tudatosan biztos, hogy nem. Egyébként jó kérdés. Most hogy mondja, lehet, hogy kellett volna. De egészen más a filmes stílusunk. Ami nem baj.

– Mennyire kellett másképp dolgozni a filmen amiatt, mert a főszereplő gyerek?

– Először is kevesebb munkaóránk volt egy napban. Arról nem is beszélve, hogy meg kellett tanítani neki az egész szakmát. Koreografált jelenetek vannak, nemcsak annyi a dolga, hogy gyere be, állj meg, mondd el a szövegedet, hanem sok-sok pontot kell érintenie egy-egy jelenetben, a kamerát elfelejteni, szóval elég összetett volt a feladat. Szerencsére Barabás Bojtorján született tehetség.

– A magyar filmipart mindig is átpolitizálták, de az elmúlt években szintet lépett. Sok ember ma már pártszimpátia alapján viszonyul filmekhez. Ha egy film állami támogatást kap, már gyanús, ha pedig közpénz nélkül is összejön és sikeres lesz, azt forradalmi tettnek tekintik.

– Mi kaptunk állami támogatást. Szerencsém van, mert szabad kezet kapok. Külön büszkeség számomra, hogy négy ország koprodukciójaként valósulhatott meg a film.

Nekem az a legfontosabb, hogy megmutassam, lehet így is filmet csinálni. Remélem, ez segít abban, hogy a filmekről filmekként lehessen beszélni és ne más kontextusban. Ez annál inkább is fontos, mert sajnos külföldön is egyre inkább politikai üzenőfalként tekintenek a filmekre. A fesztiválokon és a stúdió rendszerekben egyre kisebb a szabadság.

Paradox módon sokkal nagyobb szabadságom volt itt Magyarországon ebben a filmben, mint amekkorát mondjuk Amerikában kaptam volna.

– Azért abban, hogy a filmben szerepel Iványi Gábor, érzek egy kis bajuszhúzogatást a rendszer irányába. Hiszen ő most nagyon célkeresztben van.

Iványi Gábort gyerekkorom óta ismerem. Nem tudom másként látni, mint egy szent embert. Kevés olyan emberrel találkoztam, akinek olyan kisugárzása, fantasztikus tudása van, mint neki. Ráadásul jó volt a filmben, van hozzá tehetsége. Nekem egyedül az volt a fontos, hogy egy különleges embert találjak a nagypapa figurájára, és nem találtam jobbat, mint Iványi Gábor.

– Rengeteg interjút kell adnia, nyilván én is kérdezek olyat, amit már többször meg kellett válaszolnia. Van valami olyan az Árvával kapcsolatban, amit nagyon szeretne elmondani, de soha senki nem kérdezi meg?

– Hogy a VIII. kerületi önkormányzat miért tett meg mindent azért, hogy ez a film ne készülhessen el.

– Akkor megkérdezem: miért?

– Fogalmam sincs, de jó lenne megtudni tőlük, miért gáncsoltak. Ahelyett, hogy örülnének, amiért idehozunk egy filmet. Még sehol nem láttam ilyet.

– Több tervéről is lehetett olvasni. Ezek közül számomra a legizgalmasabb az Utas és holdvilág megfilmesítése. Ez mikor kerülhet filmvászonra?

– Szeretném akár másfél éven belül leforgatni, de jelen pillanatban még egy francia filmet forgatok az ellenállásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Gerendai Károly: Néhány hetünk maradt a Sziget megmentésére
A Sziget alapítója szerint két fő feladatuk van, az első és legfontosabb a biztos finanszírozást előteremteni.


Hétfőn érkezett a hír, hogy veszélyben lehet a Sziget Fesztivál jövője: Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy

kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás, pontosabban a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben. Éppen ezért a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését.

Gerendai Károly nyolc év után térhet vissza a fesztivál élére. Az Indexnek elmondta, hogy most nagyon új neki ez a helyzet, hiszen nyolc évig kimaradt a fesztiválszervező világból. Amikor kiszállt, úgy érezte, nem ért már eléggé ehhez, nem ismeri eléggé a mai fiatalok gondolkodását, ízlését. Erre viszont nincs sok ideje, hiszen gyorsan kell cselekedni, hogy megmentsék a jövő évi fesztivált. Mint mondta, sok embert megkeresett már a környezetében, sokan pedig őt találták meg a hírek hatására, hogy felajánlják segítségüket.

Első lépésként a nemzetközi trendeket és a hazai piac állapotát nézi át. Felméri, voltak-e stratégiailag hibás döntések az elmúlt években, és ha kell, korrigálna. Azt is vizsgálja, mennyire lehet a régi Sziget hagyományaira építeni, mi maradt értékes, és mit kell újragondolni. Kérdés számára az is, mire van igénye a mai fiataloknak, érdemes-e kizárólag rájuk építeni, vagy vissza kell-e hozni a korábbi közönséget is.

„Még csak keresem az ezzel kapcsolatos válaszokat, de nagyon rövid időn belül döntéseket kell hozni, hiszen az, hogy még mindig nincsenek árusítva a jegyek, nincsenek lekötve fellépők, nem zajlanak azok a folyamatok, amelyeknek ilyenkor már rég zajlania kéne, olyan probléma, amit nem lehet sokáig fenntartani. Mert ha még sokáig gondolkodunk, akkor hiába az a szándékom, hogy folytassuk, egyszerűen kicsúszunk az időből. Erre most néhány hetünk van maximum”

– mondta a Sziget alapítója.

Azt is elmondta, melyek most a legfőbb feladatai: „Az egyik, összerakni azt a finanszírozást, ami biztosítja azt, hogy folytatható legyen a Sziget a következő időszakban, hiszen sajnos komoly veszteségek képződtek az elmúlt években, és ahhoz, hogy ezt egyáltalán legyen esély megvalósítani, kell egy kockázatvállaló befektetői háttér. Másrészt pedig kell egy olyan vízió, amiről azt gondoljuk, hogy jobb lesz, hiszen az a cél, hogy ne legyenek a későbbiekben már ilyen veszteségek.

Tehát ez a két fő feladat van, egyrészt a jelenlegi biztos finanszírozást előteremteni, a másik pedig megtalálni a megoldást arra, hogy hosszú távon ne kelljen finanszírozni.”

Gerendai úgy látja, a hosszabb kihagyás miatt frissebb szemmel néz a folyamatokra. „Akik benne vannak egy adott szakmában, azok sokszor már nem látják a fától az erdőt, kevésbé érzékelik a nagy képet vagy a tágabb összefüggéseket” – mondta. Az elmúlt napokban szakmai anyagokat olvasott és sokakkal egyeztetett.

„Tegnap is szinte egész nap kint voltam a Sziget-irodában, és a volt kollégáimmal azt próbáltuk elemezgetni, hogy miket látunk hibának az elmúlt időszakban, és miket látunk jó iránynak. Miben kéne erősíteni, mit kéne megváltoztatni, miben kellene visszatérni inkább az alapokhoz, miben kellene kifejezetten megújulni.

Most egyszerre kell megteremtenünk egy stabil hátteret, miközben ez esély arra, hogy jó irányba mozduljanak el a dolgok, mert ez a számok alapján egyértelműen szükségesnek látszik”

– fogalmazott.

Az ötletelés mellett már tárgyal a lehetséges befektetőkkel is. Alapvetően magyar partnerekről beszélt, részleteket azonban nem árult el. Azt is mondta, úgy érzi,

a fesztivál az édes gyermeke, és mindent meg kell tennie azért, hogy megmentse.

Gerendai szerint ez a főváros és az ország érdeke is, ezért arra számít, hogy ebben pozitív lesz mindenkinek a hozzáállása. „Ez egy komoly szakmai kihívás, ami engem még inspirál is, hogy meg tudjuk-e találni a választ” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Jeff Bridges helyett Jared Leto, Daft Punk helyett Nine Inch Nails – A Tron: Ares az agyakat nem, de az érzékszervezet rendesen megdolgoztatja
A számítógépes programok közöttünk járnak, fénymotoroznak, repkednek, öldösnek, éreznek. De vajon ez jó lesz nekünk?


Az biztos, hogy nem kapkodják el a Tron-franchise epizódjainak mozivásznakra küldését. 1982-ben indult az egész digitális haddelhadd a Tron, avagy a számítógép lázadása című Disney-filmmel, amely az elsők között reagált a számítógépek egyre nagyobb térnyerésére. Olyannyira, hogy a játékidő kb. 90%-a egy komputeren belül játszódott. Az akkor még igen fiatal, de már Oscar-jelölt Jeff Bridges vitte a vállán a filmet, amelyben a programozózseni Kevin Flynnt alakította, aki bekerült a nyákok világába, ahol különféle emberformájú programok között kellett lavíroznia, és a Tron nevű progi (Bruce Boxleitner) segedelmével megdönteni a diktatórikus Mesterprogram és jobbkeze, Sark (David Warner) rémuralmát.

A film mai szemmel nézve technikailag igencsak elavult és megmosolyogtató, 1982-ben azonban a CGI még gyerekcipőben járt, e technika bemutatásában azonban abszolút megelőzte a korát.

Akkoriban egyébként a vizuális effektesek még „csalásnak” nevezték/érezték/bélyegezték az ilyen jellegű trükköket, ez az oka annak, hogy a Tront még csak nem is jelölték a legjobb vizuális effektek Oscar-díjára.

A pénztáraknál azonban nem aratott sikert, valószínűleg nem volt még erre felkészülve a moziközönség. Később mégis kiharcolt magának némi kultstátuszt, ezért is döntött úgy a Disney több mint két évtizeddel később, hogy immár a modern CGI-appatárust csatasorba állítva egy igen látványos és izgalmas folytatással lehetne tisztelegni Steven Lisberger rendező filmje előtt.

2010-ben jelent meg a Tron: Örökség, az első filmes, ám a dizájnban és az építészetben már igencsak járatos Joseph Kosinskitől (akitől azóta olyan egész estés mozgóképeket kaptunk, mint a Feledés, A bátrak, a Top Gun: Maverick vagy idén az F1), aki valóban elképesztő látványt kreált a Kevin Flynn fia, Sam (Garrett Hedlunnd) főszereplésével készült sztorinak.

Az Örökség már sokkal jobban teljesített, behozta világszinten a 400 millió dollárt is, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy azonnal zöld utat kapjon a harmadik epizód.

Bizony, erre tovább 15 évet kellett várni. De most itt van, elkészült, és a vásznakra pattant a Tron: Ares, amit a norvég rendező, Joachim Rønning kapott meg feladatául. Ő olyan remek kis hazai filmekkel kezdte a karrierjét direktortársával, Espen Sandberggel (a 2005-ös Las Bandidast felejtsük inkább el), mint a Max Manus (2008) vagy az Oscar-jelölt Kon-Tiki (2012), majd meghívták Hollywoodba blocbustereket rendezni, így lett övé A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja (2017) vagy a Demóna: A sötétség úrnője (2019). 2024-ben a Lány a hullámok hátán című kiváló kis életrajzi filmmel állt elő, közben azonban már gőzerővel készítette elő a Tron: Arest, hiszen az összetett látványvilág kidolgozásához sok idő kell.

A sztori szerint Sam Flynn visszavonult az Encom cég vezetői posztjából, amit egy testvérpár, Eve és Tess Kim örököltek meg, azonban már csak az előbbi (Greta Lee) él, aki próbálja megtalálni az úgynevezett „állandósági kódot”, amivel a digitális entitások a való világban is létezni tudnak 29 percnél tovább, ennyi ugyanis jelenleg az idő, amit itt tudnak tölteni, utána pixeleikre lebomlanak. A rivális cég, a Dillinger Systems vezetője az első rész Edwad Dillingerének (David Warner) unokája, Julian Dillinger (Evan Peters) kifejlesztett egy mindennél erősebb biztonsági programot/digitális katonát, Arest (Jared Leto), aki azonban továbbra is küzd a max 29 perces élettartammal. Így Aresszal megpróbálja elcsakliztatni Eve-től a közben megtalált kódot, a program azonban egyre furább és nem megmagyarázható dologgal szembesül önmagában, amiről gyanítja, hogy érzelmek lehetnek…

A történet tehát sok újdonságot nem hoz a Tron világába, talán csak azt az elkerülhetetlen mozzanatot, hogy ezúttal már nem feltétlenül az emberek, vagyis a felhasználók kerülnek a digitális világba, ahonnan ki valahogy kell jönniük (azért persze ilyet is kapunk), hanem a programok jönnek át emberi formában mihozzánk.

Persze a Tron-filmek sosem az összetett sztorijukról voltak híresek, hanem inkább a forradalmi vagy csak szimplán elképesztő látványvilágukról és a menő akcióikról. Ebben pedig az Ares sem mond csődöt. Bár Joachim Rønning nem olyan „látnoki” rendező, mint Joseph Kosinski, azért az ő Tron-menete is szolgál rengeteg szemcsemegével, a számítógépes és a való világ összemosása legalábbis temérdek új vizuális lehetőséget kínált, így pedig az akciókat is fel lehetett pörgetni, és talán kevésbé voltak annyira repetitívek (bár kevésbé kimunkáltak is), mint az Örökségben.

Az Ares és Eve közötti motoros üldözés például elképesztő, bizton ott lesz az év legjobb akciójelenetei között.

Ráadásul a forgatókönyvben sok-sok utalást kapunk a ’82-es eredetire, a klasszikus film rajongói bizonyosan elmorzsolnak majd itt-ott egy-két könnycseppet.

Egy Tron-filmnél ugyanakkor esszencizális hozzávaló az aláfestő zene, amit az Örökség esetében a Daft Punk rendesen kimaxolt anno, konkrétan a XXI. század egyik legjobb filmzenéjét tették le az asztalra. Ők már felolszlottak, így az Ares esetében nem voltak bevethetőek, ha azonban ők nem is, a Nine Inch Nails nagyon is elérhető volt, és kétségtelen, hogy a két Oscar-díjas (Social Network: A közösségi háló, Lelki ismeretek) Trent Reznor bandájáért kiáltott ez az anyag. Nem véletlenül. Rengeteget dob a NIN zenéje a filmélményen, s bár a Daft Punk zsenijét nem érik el, de így is kiváló „elektrock” muzsika szól a jelenetek alatt.

Ennél többet azonban hiába keresünk a filmben. A gondolatiság legalábbis felszínes, rengetegszer láttunk már öntudatdra ébredő robotot/AI-t, de visszamehetünk akár a Pinokkióig is, szóval ezúttal sincs új a terrabyte alatt. Emiatt nem is lesz túl emlékezetes darab a Tron: Ares, arra azonban mindenképp megfelel, hogy szűk két órára kizökkentsen a szürke hétköznapokból, és elrepítsen minket egy látványos, pörgös, áramkörös, pixeles, bites csodavilágba.


Link másolása
KÖVESS MINKET: