EGER

Tíz tény az egri vár ostromáról

Miért nem kaptak erősítést a védők? Tényleg 150 ezer fős volt a török sereg? Mi lett Dobó Istvánnal a győzelem után?

Link másolása

A Honvédelem.hu szubjektív tízes listáján ezúttal olyan tények szerepelnek az egri vár ostromáról, amelyeket nem biztos, hogy tanítottak nektek a történelemórákon.1

1.) Egyesíteni akarták a Magyar Királyságot, emiatt indított hadjáratot a szultán

I. Ferdinánd 1551-ben úgy vélte, itt az ideje egyesíteni a kettészakított Magyar Királyságot, ezért utasította Castaldo tábornokot, hogy csapataival szállja meg Erdélyt. Ezzel a lépéssel azonban kivívta a Porta haragját. I. Szulejmán, aki viszont a saját befolyási övezeteként tekintett Erdélyre, válaszul büntetőhadjáratot indított, amely során elesett többek között Temesvár, Veszprém, Szécsény, Lippa, Drégely, és végül Szolnok. Csak a hadjárat utolsó „állomása” Eger tudta kivédeni az ostromot.

4

2.) Számos győzelem volt már az ostromló sereg háta mögött

Mire Szulejmán serege Egerbe ért, már több jelentős győzelmet elkönyvelhetett. Ali pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt, Ahmed budai pasa pedig a zömében zsoldosok által védett Szolnoknál aratott könnyű győzelmet. Ezután a két pasa a török kézre került Szolnok mellett egyesítette a sereget, amely Eger felé vette az irányt. A török sikerekből annyit azért profitálhattak Dobóék, hogy a harcokban elfáradt ostromlók érkeztek az egri vár alá.3

3.) Szokatlanul későn kezdődött az ostrom

A hadiszezon végéhez szokatlanul közel, szeptember 9-én zárta körül a török sereg a várat. Az ostromlókat vezető Ali pasa és Ahmed budai pasa valószínűleg a korábbi sikereken felbuzdulva gyors győzelemre számíthatott, ám a hűvös októberi idő a vár alatt érte a törököket, akiknek nem kis részben emiatt kellett lemondani a harcok folytatásáról. Ez volt egyébként a várvédők szerencséje, akik már a tűrőképességük határán voltak.4

4.) Le akarták rombolni a várfalat a törökök, hogy könnyebb dolguk legyen a támadásnál

A két pasa a korábban sokszor bevált módszerrel látott neki az ostromnak. Nagy erejű ostromágyúkkal kezdték lövetni a várfalakat, abban bízva, hogy azok leomlanak, így könnyebben ki tudják majd használni a török sereg számbeli fölényét. A hadvezérek azonban nem számoltak azzal, hogy az erőd egy népvándorlás-kori várra épült, így falai szilárdabbnak bizonyultak a vártnál. Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal.5

5.) Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak

Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak.

6

6.) Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk

Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás. Dobó vezetésével a védőknek mégis sikerült összeszedni magukat, és visszaverni a törököket, akiknek ismét, immár sokadik alkalommal le kellett menekülniük a falakról.7

7.) Ha Eger elesik, szabad préda lett volna a Felvidék

Ha nem sikerült volna megtartani az egri várat, az súlyos csapás lett volna a felvidéki városoknak, ugyanis ez az erőd látta el a védelmüket. Ebben az esetben a portyázó törökök a magyar érclelőhelyek jelentős részét is elfoglalhatták volna a bányavárosokkal együtt, ráadásul fennállt a veszélye, hogy elszigetelik Erdélyt, elszakítva egymástól a Habsburg uralom alatt álló északi és keleti területeket.8

8.) A király akart segítséget küldeni, de az nem érkezett meg

Bár az a vélemény alakult ki, hogy Ferdinánd királyt nem érdekli Eger sorsa, az uralkodó több kísérletet is tett, hogy a várvédőket segítse, bár tény és való, hogy ez a szándék semmi konkrétumban nem nyilvánult meg. A király először cseh zsoldosokat akart verbuválni, hogy megerősítse a vár védelmét, de a szervezés lassan haladt, így a törökök már körülzárták a várat, mielőtt a zsoldosok bejuthattak volna. Később megpróbálkozott felmentő sereg küldésével is, de ismét lassú volt a szervezés, emellett a nem kielégítő logisztika, és a katonák között dúló pestisjárvány miatt vége lett az ostromnak, mielőtt odaértek volna.9

9.) Az egri győzelem után Dobó István nagyot lépett előre

Eger sikeres védelme olyan hírnevet szerzett a vitéz kapitánynak, Dobó Istvánnak, hogy 1553-ban, miután Castaldo kivonult Erdélyből, az uralkodó, bízva a képességeiben, őt nevezte ki vajdának. Az egri vár kapitányi címét korábbi segítője, Bornemissza Gergely örökölte meg, aki szintén kitüntette magát a vár védelme során. Az ő parancsnoksága idején kezdődött meg a vár helyreállítása, amely a hatvanas években ért csak véget. A várat évtizedekkel később ismét ostrom alá vették a törökök, és annak ellenére, hogy ekkor már modernebb volt a védelmi rendszer, és a védők is lényegesen többen voltak, három hét alatt el is foglalták.10

10.) Egész Európában elterjedt az egriek vitézségének híre

Bár akkoriban nem volt még a maihoz hasonló média és hírek sem terjedtek olyan gyorsan, mint manapság, a korabeli Európában hamar híre ment az egri diadalnak. A nagy hírverés nem volt véletlen, mivel Szulejmán hadserege korábban rendre megnyerte a csatáit, és ez volt az első eset, hogy egy vár ellen tudott állni ostromuknak. De hatással volt a győzelem híre a szultánra is, aki sokáig nem indított komolyabb ostromot az egri fiaskó után.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGER
Eger nyáron olyan, mintha egy film díszletébe csöppentünk volna
A hangulatos város ilyenkor még vonzóbb, még színesebb és még inkább csavargásra csábít.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2023. június 28.


Link másolása

Eger - sokak kedvenc kirándulóhelye egész évben. Ám nyáron olyan, mint egy film díszlete, a régi falak, a színes virágok, a felbukkanó vízek, a napsütés és a ragyogó kék ég igazi romantikus hangulatot teremt. Érdemes egy nagy sétára ellátogatni a történelmi városba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGER
Ilyen volt-ilyen lett fotók: érdekes megnézni milyen volt Eger régen és ma
A város lelkes fotósa rendszeresen oszt meg képeket a nevezetessebb helyekről, de az eldugott utcákról is.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2023. július 13.


Link másolása

Eger lelkes fotósa Vámossy Béla rendszeresen készít ilyen volt-ilyen lett fotókat a településről. Érdekes megnézni, hogy milyen volt több évtizede a történelmi város.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGER
Fotók: Ilyen mesésen szép a Mátra tavasszal
Ezernyi arca van a hegynek, az erdőnek és a mezőknek ilyenkor. Hol sejtelmes, hol káprázatos. Tartsatok velünk egy virtuális sétára!
Fotók: Demecs Norbi - szmo.hu
2023. május 02.


Link másolása

Megannyi meglepetést tartogat a Mátra az arra járóknak. Hol mesebeli párába burkolja magát, hol ragyogó fényekkel világít a lombokon át, hol ezernyi színes virággal pompázik, hol esőcseppekről veri vissza a napsugarakat. A természet kedvelőit elkápráztatja, a kirándulókat elkényezteti, a fotózás szerelmeseinek pedig számtalan témát kínál. Végre itt a jó idő, érdemes felfedezni ezt a tájat, vagy újra átélni a korábbi élményeket. Kedvcsinálónak íme pár fotó:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGER
Börtönkiállítás és gyilokjáró – Újdonságokkal várnak Egerben a Dobó István Vármúzeumban
Érdemes újra felfedezni a várat, benne a Cipóosztóházat, a korabeli őrszobát, a Börtönkiállítást vagy végigsétálni a felújított gyilokjárót.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2023. március 17.


Link másolása

Eger mindig jó választás, ha szeretnél kiruccani, kirándulni, kulturálódni vagy csak egyszerűen jókat sétálni, nézelődni. A városban kihagyhatatlan látnivaló az egri vár, amely számos újdonsággal vár 2023-ban.

Több új attrakcióval, kiállítási-, interpretációs és rendezvényhelyszínnel gazdagodott 2023-ra az Egri vár.

Az idei szezontól már a Déli fogadóépületben pénztárak, mosdóblokk, ajándék-és kiadványbolt is vár.

Az Ágyúdombban egy európai szintű fogadótér mellett csomagmegőrző, mosdóblokkok, baba-mama szoba, információs pont és ajándékbolt is nyílt. Elkészült egy 70 fős moziterem, kizárólag csak itt lesz megtekinthető Szász Attila rendező kisfilmje, mely az 1552-es ostromot mutatja be a mai kor gyermekének szemével. Elkészült a Cipóosztóház is, ahol a későbbiekben a korabeli gasztronómiába lehet bepillantani, míg a Varkoch-kapubástya tetején egy korabeli őrszoba kap majd helyet.

Megújult a Déli várfal és az ehhez kapcsolódó gyilokjáró is, a Szép bástya helyreállítási munkálatai pedig várhatóan tavasszal zárulnak.

A 2023-as évben a szokásos évi nagyrendezvények mellett, számos új időszaki, és megújult állandó tárlattal készülnek.

Május végétől a Gótikus Püspöki Palota ad helyet a Magyar Géniusz vándorkiállításnak. A reprezentatív kiállításon a vidéki muzeális intézmények legértékesebb és legkülönlegesebb műtárgyait mutatják be. 67 intézmény 154 darab, történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgya mesél az elmúlt két évezredről.

Ugyanitt az év végére, megújult formában várja az érdeklődőket az Egri vár történetét bemutató, közkedvelt kiállításunk.

Újdonság, hogy az idei évtől egy belépőjeggyel már nem csak az Egri várban található attrakciók, de az intézmény összes kiállítása, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum és a Ziffer Sándor Galéria is megtekinthetők. Az egykori zsinagógában a Petőfi 200 emlékév tiszteletére az Érzelmek hullámhosszán – Petőfi Sándor költői világa és a romantika festészete Magyarországon címet viselő tárlat augusztus végéig tart nyitva.

Megújult a Börtönkiállítás, a Múlt-kirakó és Magyar Minta című tárlatok pedig április 1-től látogathatók ismét.

Nemzeti ünnepeinken továbbra is az ingyenes belépési lehetőség mellett történelmi hagyományőrzőkkel, interaktív tárlatvezetésekkel várnak. A húsvéti és pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódva kézműves játszóházakkal, családi rejtvényfejtéssel, íjászversennyel, kisállatsimogatóval készülnek.

A vár csatlakozik idén is az Emlékhelyek Napja, a Régészet Napja és a Múzeumok Éjszakája országos rendezvénysorozatokhoz. Ezeken az eseményeken kurátori tárlatvezetések, szakmai előadások és bemutatók teszik „kézzelfoghatóvá” a történelmet.

Idén új időpontban, új tematikával rendezik meg a Végvári Vigasságokat. 2023. július 22-23. között régizene fesztivállal, középkori gasztronómiai kínálattal, vásári forgataggal, színpadi előadásokkal, és természetesen az elmaradhatatlan hagyományőrző bemutatókat kísérő lőporfüsttel várnak mindenkit az Egri várban.

Bővebb információk ITT

Pár kedvcsináló fotó a várból:


Link másolása
KÖVESS MINKET: