Telt ház előtt tartották meg az akkugyárakról szóló letiltott előadást Debrecenben
Fábián István, a Debreceni Egyetem korábbi rektora az akkumulátorgyártással kapcsolatos problémákat és kihívásokat ismertette előadásában. Az előadást az egyetemről kitiltó dékán a működési rendre hivatkozott.
Telt házas előadást tartott az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem korábbi rektora, miután korábban nem engedélyezték számára, hogy a rendezvényt a felsőoktatási intézmény területén tartsák meg - írta meg a Debreciner.
Kun Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja arra hivatkozva tiltotta le az előadást, hogy az egyetem működési rendje nem teszi lehetővé a megtartását olyan programnak, ahol aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg.
Fábián István előadásában arról beszélt, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra az eladott személygépjárművek fele már elektromos meghajtású lesz, azonban a 4 millió Magyarországon használt autóból csak mintegy 50 ezer elektromos jelenleg. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy egy elektromos autó nem lehet zöldebb, mint az a technológia, amellyel az áramot előállítják, akkor még kisebb az elektromos autók kedvező hatása a hazai károsanyag-kibocsátásra, hiszen hazánkban csak az energiafelhasználás egy kis hányadát fedezik megújuló energiából.
Magyarországon ezért például elektromos autót használni nem olyan zöld, mint Norvégiában, ahol döntően zöld forrásból származik az áram.
A vegyészprofesszor szerint nem dőlt el még az a kérdés, hogy a lítium akkumulátor nyer-e a piacon, ezért is problémás, hogy a kínai CATL a legkevésbé kedvező akkumulátortípus, a lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid akkumulátorok termelését hozza az épülő debreceni gyárba.
A lítium ráadásul fogyóban van a Földön, elvileg már csak 80 millió tonnát lehet összesen kitermelni, 1 tonna lítium kinyeréséhez pedig 2200 tonna vízre van szükség, amely már most is aszályok kialakulásához vezet szerte a világon.
Az akkumulátorgyárak betelepítése Európa külső szereplőknek való kiszolgáltatottságát is jelentősen növeli, mivel az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagokat, a kobaltot, a lítiumot, a grafitot és a nikkelt is döntően a kontinensen kívülről lehet behozni.
Telt házas előadást tartott az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem korábbi rektora, miután korábban nem engedélyezték számára, hogy a rendezvényt a felsőoktatási intézmény területén tartsák meg - írta meg a Debreciner.
Kun Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja arra hivatkozva tiltotta le az előadást, hogy az egyetem működési rendje nem teszi lehetővé a megtartását olyan programnak, ahol aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán-interjú miatt, feljelentést tesz az ATV
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették.
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.
„Megvédjük a kollégáinkat azoktól a támadásoktól, amelyeket már nem kötelesek elszenvedni, ezért a Rónai Egont érő halálos fenyegetések miatt feljelentést teszünk”
– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.
A feljelentést a büntető törvénykönyv idén január elsején hatályba lépett 332/A paragrafusára alapozzák. Ez azokat bünteti akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel, akik az interneten, nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekményre uszítanak, vagy ilyen szándékot fejeznek ki.
A csatorna munkatársait különösen elszomorította, hogy más médiumoknál dolgozó kollégáktól is érkeztek olyan kijelentések, amelyek az ATV vezetése szerint kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Ezek közé tartozik Bruck András, az Élet és Irodalom publicistájának múlt szombati Facebook-posztja is, amelyben azt írta:
„Rónai meg most nyilván fél méterrel a föld felett jár, a pályafutása tetőpontjának tartja, hogy időtlen-idők óta ő lett az első »ellenzéki«, akivel Orbán szóba állt, ahelyett, hogy egy végigmanipulált szakmai élet csúcsára jutva, a felismeréstől gyötörve főbe lőné magát, vagy legalább beadná a felmondását”.
Rónai Egon még a múlt héten, a helyzet elfajulása előtt így nyilatkozott a reakciókról:
„Az, hogy a közösségi médiában a legszélsőségesebb pozitív és negatív reakciók jönnek, mára már a munkánk részévé vált. Itt a mennyiség az, ami kiugró”.
A november 11-én közzétett, több mint egymillió megtekintést elért interjú komoly politikai vitákat is generált. A beszélgetés után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és több kormánypárti médium is álhírnek nevezte az interjúban elhangzott, a gyermekszegénységre vonatkozó adatot. Rónai Egon később nyilvánosan pontosított, és elismerte, hogy a helyes EU-s mutató 22,9 százalék, nem pedig 20,9.
De az alatt az interjú alatt készítette a híres rajzát a miniszterelnök, amelyet azóta pólóra és pulcsira is nyomtattak. Orbán Viktor egyébként később azt mondta, ezek nem firkák, hanem „rejtjeles” jegyzetek voltak.
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.
„Megvédjük a kollégáinkat azoktól a támadásoktól, amelyeket már nem kötelesek elszenvedni, ezért a Rónai Egont érő halálos fenyegetések miatt feljelentést teszünk”
– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,
Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.
A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.
Zelenszkij jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.
A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.
Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.
Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.
A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.
A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.
Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.
Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.
Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,
Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.
A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy korábbi fideszes EP-képviselővel is egyeztetett, amikor adományokat adott át Jánoshalmán és Kalocsán
A TISZA Párt elnöke jótékonykodott, majd a városvezetőkkel egyeztetett. Az egyikük, dr. Bagó Zoltán, nem is olyan rég még a Fidesz színeiben politizált Brüsszelben.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy amikor Jánoshalmán és Kalocsán járt pártja országjárása során, adományokat adott át helyi intézményeknek.
„Jánoshalmán és Kalocsán is a települések polgármesterei vették át a Csalàd- és Gyermekjóléti Központnak és az Idősek Otthonának vitt adományainkat.”
A politikus bejegyzése szerint a két település polgármesterével is egyeztetett a találkozás során: „Lengyel Endre és Bagó Zoltán polgármesterekkel egyeztettem a települések előtt álló kihívásokról és ismertettem velük a leendő TISZA-kormány önkormányzatokkal kapcsolatos terveit” – fogalmazott. Érdemes megjegyezni, hogy Kalocsa polgármestere, Bagó Zoltán korábban a Fidesz európai parlamenti képviselője volt 2014-ig. 2024 nyarán a megismételt polgármester-választáson a Kalo Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeként győzte le fideszes ellenfelét, Filvig Gézát.
A megbeszélés eredményéről Magyar Péter azt írta: „Egyetértettünk abban, hogy vissza kell adni az önkormányzatok hatásköreit és forrásait.” Posztját azzal zárta, hogy „hajrá, Kalocsa! Hajrá, Jánoshalma!”.
Az adományok átadásáról fotókat is posztolt Facebook-oldalára:
Magyar Péter csütörtökön Kalocsán tartott országjáró fórumot, ahol három helyi tiszás jelöltet is bemutatott. Ott arról beszélt, hogy a kormányzás „kétharmados felhatalmazással sokkal könnyebb” lenne. A TISZA Párt jelöltkiválasztásának menetrendjét is ismertették, eszerint november végén, kétkörös szavazás után mutatják be a 106 egyéni jelöltet a 2026-os választásra.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy amikor Jánoshalmán és Kalocsán járt pártja országjárása során, adományokat adott át helyi intézményeknek.
„Jánoshalmán és Kalocsán is a települések polgármesterei vették át a Csalàd- és Gyermekjóléti Központnak és az Idősek Otthonának vitt adományainkat.”
A politikus bejegyzése szerint a két település polgármesterével is egyeztetett a találkozás során: „Lengyel Endre és Bagó Zoltán polgármesterekkel egyeztettem a települések előtt álló kihívásokról és ismertettem velük a leendő TISZA-kormány önkormányzatokkal kapcsolatos terveit” – fogalmazott. Érdemes megjegyezni, hogy Kalocsa polgármestere, Bagó Zoltán korábban a Fidesz európai parlamenti képviselője volt 2014-ig. 2024 nyarán a megismételt polgármester-választáson a Kalo Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeként győzte le fideszes ellenfelét, Filvig Gézát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trükkösen meghosszabbították Orbán Viktor elnöki mandátumát, így idén elmarad a Fidesz tisztújító kongresszusa
A 2023-as kongresszuson csendben írták át az alapszabályt, így a következő tisztújítás legkésőbb 2026 őszén lesz esedékes. A párt vezetése így egy évvel tovább maradhat hivatalban.
Kósa Lajos alelnök elárulta, hogy csak a választások után tartanak tisztújító kongresszust, vagyis valamikor jövőre.
A lap kiderítette, hogy a 2023-as kongresszuson a küldöttek átírták az addigi alapszabályt.
Míg korábban az alapszabály úgy szólt, hogy a tisztújító kongresszust kétévente, az előző dátumához képest plusz-mínusz 50 napos eltéréssel kell megtartani, addig az új szabályok értelmében tisztújító kongresszust „a mindenkori országgyűlési választások lezajlásának határnapjától számított 180 napon belüli időpontra kell összehívni”.
Ezzel Orbán Viktor és alelnökeinek mandátuma a korábbi kettő helyett három évre nőtt. A következő tisztújításra így legkésőbb 2026 őszén kerülhet sor.
A Fidesz eddig kétévente tartott tisztújító kongresszust, legutóbb 2023 novemberében. A hírek szerint idén november 22-én lett volna az esemény.
