KULT
A Rovatból

Sztárbox: Az Istenes-Schobert mérkőzés volt az egyetlen, ahol végül a nagyobb arc nyert

Mindenki ugyanazokat a közhelyeket puffogtatja a bokszmérkőzések kapcsán, de ezzel együtt is úgy tűnik, bejött az RTL-nek a költséges műsor a nézettségi versenyben. Kritika.


Az RTL klub pénzt, paripát nem kímélve indította be október végén a Sztárbokszot. A felkért hírességek nyilván nem ingyen vállalták a fél éves felkészülést, és az edzők sem szerelemből foglalkoznak velük.

Aztán otthagyták az RTL székház kényelmét, kibérelték és berendezték a Riz Levente Sport- és Rendezvényközpontot, ami megint csak nem két fillér. Ráadásul gondoskodnak róla, hogy a meccsek alatt a közönség soraiban ott tolongjon a hazai celebvilág krémje.

(Számomra új elem, hogy a meghívottak között immár youtuberek is feltűntek, mint például Dezső Bence.)

Még az edzők között is akadnak ismert nevek, Sáfrány Emesét például Miló Viki készítette fel, aki szép sporteseményei mellett egykor maga is felkapott vendége volt a kereskedelmi csatorna műsorainak, sőt, férfi magazinban is találkozhattunk vele.

A celebek persze valószínűleg nem kapnak pénzt a részvételért, örülnek, ha kamera közelébe kerülhetnek. Igazán szórakoztató figyelni, hogyan igyekeznek felhívni magukra a közönség soraiban interjú alanyokra vadászó Csobot Adél és Héder Barna figyelmét.

Az első adás után úgy tűnik, bejött a húzás: A Sztárbox jóvoltából az RTL meg tudta verni a TV2-t vasárnap este. Ezt persze a TV2 nem nézheti tétlenül, és bevetette a csodafegyvert: november 05-én Tóth Gabira és új pasijára hárult a feladat, hogy visszacsalogassa a pletykára éhes nézőket a Sztárban sztár leszek elé. Hogy ez mennyire vált be, az majd később derül ki, ha kijönnek a friss nézettségi adatok.

Ahogy a sportcsarnokban is vannak felvezető meccsek, a tévében valójában már a Fókusz végén elkezdődik a Sztárbox. Itt az előző elődöntő történéseit dolgozzák fel interjúkkal, összefoglalókkal. Akadt egy-egy érdekesebb bejátszás, Kokó például véget vetett az elmúlt hét egyik nagy vitájának.

Sokan úgy vélték, Árpa Attila sportszerűtlen volt, amikor a megrogyó Nagy Ervint tovább csépelte. Mindenki Kovács Pistije viszont megerősítette: amíg a bíró nem állítja le a mérkőzést, a bokszolónak mennie kell és ütni. Árpa tehát csak tette a dolgát.

A második elődöntő bizarr pankrátor show-val kezdődött, ami sportbemutatónak röhejes volt, humornak pedig siralmas.

Azt nem tudnám eldönteni, hogy valójában minek szánták. Mint utóbb kiderült, Frohner Fecó előző adásban bemutatott vetődése ihlette a fiúkat.

Hiába, a modern televíziózás igazi kihívása, hogy 2 és félórányi műsoridőt (oké, mínusz reklámok) miként töltsünk ki 20 percnyi tényleges tartalommal. Mert hát maguk a mérkőzések körülbelül ennyi időt vettek igénybe.

A felvezetés szép pillanata volt, amikor megemlékeztek a napokban elhunyt Szegő Andrásról. Szegő számomra újságíró etalon, interjú kötetét mindenkinek csak ajánlani tudom, de egyben lelkes bokszoló is volt.

Nagy elmék, ha találkoznak: előző bokszkritikámat azzal fejeztem be:

„Az biztos, hogy Dobos Evelin sok féltékeny feleségnek okozna örömet, ha jól megverné Emesét.”

Szujó Zoli barátunk a hölgyek mérkőzését felvezetve szinte szóról szóra ugyanezt mondta. Szeretném azt hinni, hogy olvasta a cikkemet, és megtetszett neki, de természetesen nem kizárt, hogy ugyanaz jutott eszébe.

Amúgy is megfigyeltem, hogy mennyire kevés eredeti gondolat születik a boksz kapcsán. A nők mérkőzéseiről beszélve szinte mindenki rúzs- és sminkelkenést emlegetett, illetve cicaharcot. És jelen esetben alig volt olyan szereplője az estnek, aki ne tett volna valami összekacsintós megjegyzést Emese „színészi” múltjára.

Oké, tény, hogy az egykor Aleska Diamond néven futó hölgy esetében egész másképp hangzik az amúgy ártalmatlan „kielemeztük a videóit” mondat, de azt hiszem, itt az ideje, hogy mindannyian továbblépjünk, és elengedjük ezt.

Bár sokan cikizik ezt a műsort is, azért annyi mindenképp a javára szól, hogy míg más műsorok esetében lehet spekulálni, mennyire igaziak, ezekre a bunyókra nem lehet azt mondani, hogy megjátszották.

Ennyire nem lehet jó színész mindenki, és hát azért azok az izmok sem lesznek csak úgy maguktól.

Lecserélték a ringszpíkert, ezúttal a csatorna hangja, Both András „Boci” konferálta fel a mérkőzéseket. Nekem kicsit rontja az összhatást, hogy a ringszpíker mindent kártyáról olvas. Az rendben van, hogy az adatokat nem biflázzák be, de a szellemes(nek szánt) felvezető szöveg sokkal sutább felolvasva.

Az első mérkőzésen nem mertem volna tippelni a végeredményre. Alapjában véve Dobos Evelin és Sáfrány Emese közül az utóbbi tűnik energikusabbnak, vagányabbnak a mindennapok szintjén. Evelinben van valami hűvös, tartózkodó, az ember sosem tudja, mire számítson tőle.

A mérkőzés első pillanatai is ezt tükrözték. Emese megindult, mint egy cséphadaró, ellenfele hátrálni kényszerült. De kiderült, a színésznő nem csak testben, fejben is alaposan felkészült az eseményre, mert hamarosan megálljt parancsolt Emesének és ellentámadásba lendült. Míg az első menet döntetlen közelinek tűnt, a folytatásban Evelin átvette az irányítást, és végül egyértelmű pontozással nyert.

Következett Brasch Bence és KKevin összecsapása. A színész már hét éve bokszol, még a fenegyerek Árpa Attila is úgy nyilatkozott, hogy Bence az egyetlen, akivel nem szívesen kerülne össze a ringben – márpedig erre minden esélye megvan.

A rapper KKevin olyan nagy arccal adta elő magát, hogy félő volt, be sem tud mászni a ringbe a két kötél között. Meg is üzente Bencének, hogy fél menetnél ne számítson többre. Mint oly sokszor, sejteni lehetett, hogy óriási bukta lesz ebből.

Ennek a meccsnek a visszatérő fordulata a „nem a pénz számít” mondat lett. Már-már kínosan sokszor emlegették. Minden esetre a népmesei elem bejött, Bence a harmadik menetben kétszer is padlóra küldte kőgazdag ellenfelét. A második után a mérkőzésvezető leállította a találkozót.

Az est főmérkőzését zene előzte meg. Mihályfi Luca és Ekhoe lépett színpadra, és ez volt az a pillanat, amikor a döbbenettől csak pislogni tudtam. Mihályfi Luca egy csodás hangú, tehetséges énekesnő, aki az X-Faktorban nagyszerűbbél nagyszerűbb dalokat énekelt. Ehhez képest kaptunk egy hallgathatatlanra autotune-olt produkciót. Feltételezem, erre azért volt szükség, hogy ne legyen kínos Ekhoe szereplése. De tényleg ez az irány?

Az egy dolog, hogy a popszakma tele van pozícióba került senkiháziakkal, de már ott tartunk, hogy egy jó énekesnek is a szintjükre kell silányulnia, ha érvényesülni akar?

Luca, ne hagyd magad! Te sokkal többre vagy hivatott ennél.

Bevallom, sokat gondolkoztam, írjak-e valamit Csobot Adél öltözékéről, de aztán láttam a férjét bunyózni, és úgy döntöttem, nem fogok.

Istenes Bence egyébként nemcsak remekül bokszol, de ismét bebizonyította, hogy zseniális kommunikációs szakember. Először is, itt az üzengetés. Az elmúlt hetekben Istenes egy alkalmat sem hagyott ki, hogy beleszálljon ifjabb Schorbert Norbiba. Ennek eredményeként egyfolytában beszéltek róluk, és a műsorvezető elérte, hogy ez legyen az este legjobban várt meccse, a főmérkőzés.

Míg a kisfilmjében még azt láthattuk, hogy Bence és edzője, Tóth Tamás „Barbár” Norbi testiépségéért imádkozik az edzőteremben, a mérkőzés előtti villáminterjúban a versenyző érezhetően visszább vett az arcából. Arról beszélt, hogy a szurkálás a sportág velejárója, szerinte ennyi belefér, és elismerően beszélt ellenfeléről. (Megalapozva, hogy ha – mint várható volt – nyer, ne alázza meg ellenfelét, amivel könnyen elveszthette volna a rajongók szimpátiáját.)

Nyilván Bence öltözéke sem volt véletlen.

Biztos lehetett benne, hogy a sárga rojtokkal díszített párducfoltos nadrággal feltűnést kelt, ez is beszédtéma lesz.

Mindezek mellett persze kiválóan is bokszolt. Magabiztos volt, tudta, hogy mit csinál, néha még azt is megengedte magának, hogy kicsit produkálja magát a közönségnek. Ilyen egy igazi profi: végig tudta, mit csinál a ringen kívül és belül. Ami persze nem jelenti azt, hogy Norbi ne lephette volna meg. A 18 éves fiú egyáltalán nem volt veszélytelen ellenfél, az is sokat elmond a képességeiről, hogy ez volt eddig az egyetlen mérkőzés a fiúknál, amely pontozással dőlt el – természetesen Bence javára. Ez volt az est egyetlen mérkőzése, ahol a nagyobb arc nyert - nyilván azért, mert ebben a magabiztosság mögött volt tartalom is.

Ugyancsak Norbi volt az egyetlen az est vesztesei közül, aki nem lépett le a ringből, mielőtt mikrofonvégre kaphatták volna. Sőt, bejelentette, hogy nem hagy fel a boksszal, versenyszerűen fogja űzni, és komoly eredményeket fog elérni. Úgy legyen.

Ennek a meccsnek a visszatérő közhelye a „fiúból férfi lett” fordulat volt. Akinek van felnőttkorú gyereke, az azért szerintem tudja, hogy nem akkor lesz valaki felnőtt, ha végigverekszik négy menetet egy ringben, de majd Norbi is megtanulja.

A jövő héten Pintér Tibor és Dobrády Ákos, Járai Kíra és Nyári Dia valamint Szegedi „Fecsó” és Curtis mérkőzik meg. Az utóbbi mérkőzés olyan, amire azt szokás mondani: én már csak egy kávét kérek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk