KULT
A Rovatból

Sztárban sztár: Tóth Andi direkt a tévé előtt unatkozó erkölcsrendőrök kedvéért öltözik – Kritika

Valkusz Milán botlott, Schoblocher Barbara és Judy viszont most sem okozott csalódást. Kivételesen a kieső miatt sem szomorkodtam. Kritika.


Először is köszönetet szeretnék mondani Nektek, olvasóknak. Az, hogy zsinórban immár harmadszor is kritikát írhatok a Sztárban sztárról csak azért lehetséges, mert kellően sokan olvastátok az első kettőt. Ez persze felelősséget ró rátok azzal kapcsolatban, jövő héten lesz-e ilyen cikk. (Kacsint.)

A harmadik adás is közös produkcióval indult, Lady Gaga Bloody Maryjével, annak is a TikTok verziójával, Wednesday (jellegű) tánccal tarkítva.

Ezután az arctalan hang elmondta, ki milyen feladatot kapott, amivel alapjában nem volna baj, de tette mindezt rímekbe szedve, ami sajnos Uhrin Benedek legszebb napjait idézte.

Szót kell ejtenem kicsit a ruhákról. Sosem tudom eldönteni, hogy a szereplők önként veszik fel azokat a göncöket, amiket időnként rájuk tukmálnak a stylistok, vagy csak figyelmetlenül olvasták át a szerződésüket.

Tilla most egészen rendben volt magához képest, de a zsűri több okból is vonzotta a tekintetet. Lékai-Kiss Ramóna vállról indítható töméseit Sam Smith is megirigyelhetné. Tilla rá is kérdezett, de Rami humorral állt hozzá a kérdéshez, közölte, a különleges ruhakompozíció célja, hogy Tóth Andi és Marics Peti ha megfáradnak, két oldalról ráhajthassák a fejüket.

Peti a tüskés bőrkabátjával gonosz Sonicnak öltözött, Andi pedig szerintem most már direkt a tévé előtt unatkozó erkölcsrendőrök kedvéért öltözik.

Egy humoros csavarral ezúttal többet takart a ruhája, mint legutóbb – amikor kiakadt az internet népe –, mégis többet mutatott.

Kicsit úgy, mint az okos lány a meséjében, akinek meghagyta a király, hogy mezítelen is legyen, meg ne is.

Ruhájától függetlenül Tóth Andi kezd szimpatikus zsűritag lenni. Önkritikát gyakorolva megállapította, nincs az rendjén, hogy a zsűri nem ad 8-nál rosszabb pontot, mert így lényegében 5 pont eltérés van a zsűri lista első és második helye között, és nagyobb szórást ígért.

Tartotta a szavát, ő és a kollégái is szigorúbban adták a pontokat, de így sem sikerült 7-nél rosszabbat kiosztani, szóval van még hova fejlődni. Az nem megy, hogy megpróbálunk megalapozott szakmai véleményt adni, de közben azért félünk is, hogy megharagszanak ránk a fellépő kollégák.

A mai adás kellemes meglepetése számomra, hogy mindnekit ismertem, akit utánozniuk kellett a versenyzőknek. Ahogy öregszem, ez egyre ritkább.

Kamarás Iván lépett elsőként az ítészek elé, mint maga a Maszk. Iván kiváló színész, és azt gondolom, kihozta ebből a feladatból, amit tudott, amit lehetett úgy, hogy nem ő Jim Carrey.

Iván jobb színész, mint kanadai születésű kollégája.

Carrey-t nem a mély jellemábrázolásért szeretjük. Valójában két dolgot tud nagyon: grimaszolni és mozogni, ezeket viszont zseniálisan. Úgy, ahogy kevesen. Ez néhol szuper, néhol a ripacskodás határát súrolja – felülről. Kevés hozzáfogható higanymozgású komikus van, így hirtelen Rowan Atkinson jut még eszembe.

A hang egyáltalán nem volt meg, kicsit úgy éreztem, ezt a részét el is engedték, remélték, hogy a koreográfia és a show elviszi a produkciót. Igazuk volt, de mivel a zsűri ma átment Szigor Tiborba, „csak” 47 pontot kapott.

/

Legyünk őszinték: amikor Sipos Tomi megkapta Korda Györgyöt, mindenki arra számított, hogy paródiát fogunk látni. Tomi becsületére legyen mondva, eddig minden feladatát igyekezett komolyan venni, szeretne kitörni a parodista skatulyájából.

Ez amúgy a szakmai alázaton túl is teljesen érthető: ha valaki nyaralni megy, nem akar porszívózni, vagy hivatali ügyekkel foglalkozni. Ugyanígy, ha egy előadóművész eljön egy átalakulós műsorba, nyilván mást szeretne csinálni, mint amivel 30+ éve keresi a kenyerét.

A hang szerintem nem volt tökéletes, csak majdnem, de így is színvonalas produkciót láttunk.

Az eredeti klipben Korda György és a kísérete finoman szólva nincs mindig szinkronban, mint a kezdő szeretők, és Tomi ezt nagyon jól visszaadta a saját előadásában.

Engem amúgy sajnos kicsit zavar, hogy a Gyöngéden ölelj át című dal a Keresztapa szerelmi témájából a film kontextusából kiemelve tucat szerelmes dal lett, de ez legyen az én problémám.

Szöveges feladat: Ha öt zsűritag összesen 44 pontot adott, és mindenki 9 pontot adott Tominak, kivéve Andit, vajon hány pontot adott Andi?

Örömmel jelentem, a harmadik adásra nemcsak megtanultam Schoblocher Barbara névét, de már le is tudom írni puskázás nélkül. Részben miatta szeretem nézni az idei évadot, mivel olyan oldalát és tehetségét mutatja hétről hétre, ami – szégyen nem szégyen – számomra a Blahalouisiana együttes munkásságából eddig nem derült ki.

Michael Jacksont kapta, ami nem könnyű feladat, de akadt extra segítsége Bereczki Zoltán személyében. Zoli az első évad nyertese volt, és olyan tökéletes Jackson átalakulást mutatott, mint soha senki semmilyen magyar műsorban.

Ráadásul Zoli a Nagyduettben annak idején Peller Mariann társaságában pont azt a The Way You Make Me Feelt adta elő, amit Barbi is feladatul kapott.

Mint „nem énekes” amúgy azt gondolnám, Jackót nőként könnyebb utánozni más férfi előadókhoz képest, mivel magas, vékony hangja van, de Kökény Attiláék reakciói alapján tévedek. Nyilván ők a szakértők, hiszek nekik. (Egy időben ugyan kacérkodtam az énekléssel, de csúnyán kikosarazott.)

Minden esetre Barbara nagyon jól hozta a pop királyát. A hang nem jött igazán meg, inkább csak jellegében, de a mozgás és az energiák rendben voltak, és az énekesnő nagyon pasis volt, én legalábbis simán elhittem, ahogy ellentmondást nem tűrő arroganciával próbálta felszedni a táncoslányt.

Azért teljesen mégsem sikerült levetkőzni a gátlásait, a jellegzetes Jacko üvöltés szerintem kicsit félgőzre sikerült.

Barbi 47 ponttal holtversenyben a zsűri lista élére került Kamarás Iván mellé.

Halastyák Fanni következett, aki a műsorban talán most volt a legjobb, bár nem volt annyira nehéz feladata. Lukács Laci nagy haja és napszemüvege mögött nem olyan nehéz eltűnni. A karaktert és a rock n roll fílinget többé-kevésbé sikerült hoznia, de hangban messze járt.

A pályatársak igyekeztek körbemasszírozni az értékelésnél, de beszédes, hogy csak 43 pontot kapott, ami ennél a zsűrinél már erős kritikának tekinthető.

A Sztárban sztár műsorban előbb utóbb minden pasi kap női karaktert, kivéve, ha időben kiesik. Kiss Ernő Zsoltot is utolérte ez a sors. Valljuk be, nincs az a maszk és smink, amivel ebből az arcberendezésből Kylie Minogue-ot varázsolhatnak. A hangra sem volt sok esélye, mert bár Tóth Andi saját elmondása szerint a férfit játszó nőktől és a nőt játszó férfiaktól is elvárja a jó hangutánzást, azért ez nagymértékben szerencse kérdése is: melyik hang mire alkalmas.

Ernő az egyetlen lehetséges utat váltotta: a paródiát. A maga módján szórakoztató volt. A zsűri kicsit következetlenül feldicsérte Ernő produkcióját. Miközben máskor nem győzik hangsúlyozni, mennyire nem paródiát akarnak látni, most hálálkodtak, amiért végre láthatnak egy paródiát. (De azért Ernő is csak 43 pontot kapott, még Papp Szabi tízesével együtt is.)

i

Valkusz Milán is az idei évad egyik nagy felfedezettje.

De mint azt már többször láthattuk az évek során ebben a műsorban, a sztárok sokszor azokon a feladatokon botlanak meg, amelyek látszólag a legközelebb állnak hozzájuk.

Chuck Berry világa egyáltalán nem áll messze a Valmartól, és Milán láthatóan bele is adott apait-anyait, de valahogy mégsem jött össze. A hang szerintem időnként egész jó volt, de hozzá tartozik, hogy Chuck Berry ma már nincs annyira benne az ember fülében, mint egykor.

Ami a kinézetet illeti, Milán inkább hasonlított Lengyel Tomi és Yulaysi Miranda szerelemgyerekére, de a koreográfia nekem bejött.

A zsűri hiányolta a jellegzetes Chuck Berrys mozdulatokat. Szerintem megvoltak, legalább részben. „Val” csupán 40 pontot kapott, amit én túl szigorúnak ítélek.

Trap kapitánnyal pont az ellenkezője történt, mint Milánnal: hozzá közel álló előadót kapott, és remekül meg is oldotta. A Paint in Black a kedvenc Rolling Stones nótám, úgyhogy szigorúan szemléltem Molnár Tibor szereplését, de nem tudnék belekötni ebbe a Mick Jagger performanszba. A zsűri is alig, ezt jelzi a 49 pont, ami ezen az estén valamivel többet ért, mint eddig.

Gubik Petra Nótár Maryként nagy bulit csapott. Nótár Mary is azok közé tartozik, akiket a Sztárban sztár nélkül valószínűleg nem ismernék. Így viszont, hogy szerepelt a celebshow-ban néhány éve, róla is tudom, hogy nagyon jó énekes, még ha a műfaja nem is áll közel hozzám.

A zsűri csak szuperlatívuszokban tudott beszélni róla. Én a hangutánzást nem hallottam pontosnak. Minden esetre ezen a napon egyedül Petra kapott 50 pontot.

Tóth Andi arra is felhívta a figyelmet, hogy nő még nem nyerte meg a Sztárban sztárt, szerinte azért, mert a csajok irigységből leszavazzák a női előadókat. Ezért is drukkol Petrának.

Az Uptown Funk nem csak Bruno Marstól zseniális, kellett ahhoz Mark Ronson is, aki korunk egyik legjobb dalszerzője és zenei producere.

Oláh Ibolyának feladták a leckét, különösen, mivel olyat kellett tennie, mint még soha: táncolni. Ibi remekül megoldotta, szerintem a hang is elfogadható volt, 48 pontot ért.

Oláh Ibolya után Oláh Ibolya zárta a show-t, vagyis Judy, aki szintén azok közé tartozik, akik hétről hétre bizonyítják rátermettségüket. A Magyarország című dalnak szerintem ugyan van némi pikantériája a jelenlegi TV2-őn, egy valami viszont biztos: Judy az itt-ott hamiskás hangok ellenére is tökéletes Ibolya volt. Olyannyira, hogy amikor most a cikkhez átpörgettem a produkciókat. Judyt meglátva egy pillanatra azt hittem, tényleg Oláh Ibolyát látom. Szerintem Judy is megérdemelte volna a maximális pontszámot, de 48 ponttal kellett beérnie.

Következett a szavazatok összesítése. A zsűri lista élén egyedüli 50 pontosként Gubik Petra zárt, és kivételesen a zsűri és a közönség ítélete találkozott. Neki már nem kellett tovább izgulni, páholyból nézhette végig a hátralévő perceket.

Kamarás Iván ezúttal megmenekült. A veszélyzónában a Nemazalány, Trapp kapitány, Kiss Ernő Zsolt hármas maradt. Legyünk őszinték, nem lehetett kérdés, hogy ebből a kínálatból Tibornak kell továbbmenni.

Bár a másik két versenyző is kapott egy-egy vigaszszavazatot, 3 szavazattal a Mick Jagger hasonmás örülhetett.

Indult az utolsó, mindent eldöntő szavazás. Akik olvasták az eddig cikkeimet, sejthetik, hogy nem Fannynak drukkoltam, viszont arra számítottam, ő fog tovább jutni, hiszen YouTube sztárként a szavazásra hajlamos fiatalok körében népszerű.

Valószínűleg azonban ezúttal is igaz, hogy az a réteg, aki elsődlegesen az interneten fogyaszt tartalmakat, akkor sem néz meg egy élő tévéműsort, ha egy netes sztár szerepel benne. Végül a Bikini sláger ellentétje történt: a nő ment, a férfi maradt.

Hátra volt még a feladatok kiosztása. Oláh Ibolyát például még egy fokkal kijjebb lökik a komfortzónájából: Miley Cyrus lesz. Remélem, nem a Wrecking Ball, az már kicsit unalmas lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk