Szívbemarkoló világvége, kutyával - Tom Hanks újra igazi Tom Hanks-filmben
Ha meg akarod tudni, milyen lesz a világ a nem is olyan távoli jövőben, és nem bánod, ha közben mindenféle érzelmek hullámoznak át rajtad a nevetőingertől a sírásig, a te filmed a Finch. És Tom Hanksé is, mert a kétszeres Oscar-díjas színész az, aki igazi jolly joker egy ilyen filmben.
Való igaz, Hanks igazából eddig is one man show-kat tolt a filmjeiben, tekintve, hogy rendszerint mindenkit lejátszott a vászonról, kivéve, ha például olyan kaliberű partnere akadt, mint Meryl Streep A Pentagon titkaiban. Jellemző a legjobb Hanks-filmekre az is, és ez is a jobbak közül való, hogy hősük hordoz valami elemi igazságérzetet magában, amivel mindig valami önmagát meghaladó dologért küzd. Ilyen volt két Oscar-díjas alakítása is: a Philadelphia és a Forrest Gump is.
Azért is Hanks filmje a Finch, mert igazi "hanksi" karakter a címszereplő, azaz nagyon szeretetreméltó. Nem sokat tudunk meg róla, de azt, amit igen, azonnal megszeretjük benne. Befogadott egy kutyát, amikor eljött az apokalipszis, és még éltek emberek, de a dolog mára boltfosztogatás és egymás gyilkolásának zombifilmekből ismert fázisánál tartott.
Pontosan az történik a filmben, amit a jövőkutatók és a klímaválsággal kapcsolatban környezettudatos életmódra figyelmeztetők prognosztizálják: átlagosan hatvan fok a hőmérséklet, a bőrt elégető UV-sugárzástól csak az árnyék és a lakás véd meg, a kiszáradással együtt járó porvihartól csak az utóbbi. Az extrém időjárási helyzetek is hasonlóak, mint amiről a tudósok beszélnek, s amiről sokan talán az utolsó pillanatig azt fogják gondolni, messze van még az... Mint ahogy messze voltak - jobban mondva messzinek TŰNTEK - pár éve még azok a nagy világjárványok is, melyek érkezését a klímakatasztrófával foglalkozók megjósoltak.
A film forgatókönyvírói egy hatalmas napkitörésnek tulajdonítják mindazt, amivel a főhős szembesül, és ami miatt menekülni kényszerül. Épp nemrég volt egy nagyobb napkitörés itt, a valóságban is. Azok a "szerencsés" országok, ahol a napkitörés következtében kialakuló mágneses viharban megjelent az északi fény, gyönyörködhettek a látványban. Ilyen északi fényben ül Hanks is, és nem tudtam nem összekötni, hogy valóban azt látom filmen, amit az élet mostanában leképez: hogy a Nap valahol kiszámíthatatlanná vált, így a mi jövőnk is.
Mindezekért a balsejtelmekért is érdemes megnézni mindenképp a filmet. Meg amúgy jó móka. Hanks zseniális, emberi, vicces, természetes és megható, mint mindig. A kutya szuper casting, a forgatókönyv korrekt, a történet is a maga logikai törvényszerűségei szerint halad. Hogy mi felé, nem árulom el, de lesz min elgondolkodni a vége főcím alatt.
Valójában az egész film értelmezhető szimbólumokkal:
Ha életveszélyben van, akkor is cselekszik, gondolkodik, tervez - és humorizál. Örül az egyetlen élőlénynek, aki a közelében van. Darwin biztosan nagyon büszke lenne rá, miközben szomorúan csóválná a fejét azon, ahová fejlődtünk, ahová fejlesztettük magunkat és a világunkat.
A film megtekinthető az Apple TV+-on.
