SZEMPONT
A Rovatból

"Pálinkát főzni miért szabad, amikor sokkal többen hánynak tőle négykézláb?" – Puzsér és Zacher a fű legalizálásáról vitázott

A toxikológus szerint a társadalom még nem érett a legalizációra, a kritikus viszont kikéri magának, hogy az állam mondja meg, mi a jó neki és mi nem. Összecsaptak az érvek.
Láng Dávid - szmo.hu
2018. május 17.



A marihuána legalizálása hosszú ideje az egyik legmegosztóbb téma Magyarországon: mindenkinek van róla véleménye, attól függetlenül, próbálták-e már valaha, vagy tisztában vannak-e a hatásaival és egy ilyen lépés lehetséges következményeivel.

A belvárosi Adna Café két külön-külön is mérvadó személyiséget, a "nemzet toxikológusaként" emlegetett Zacher Gábort és a kemény odamondásairól híres Puzsér Róbertet ültette egy asztalhoz, hogy ütköztessék véleményüket a kérdésről.

Nem csoda, hogy az érdeklődés hatalmas volt: a Facebook-eseményt több mint 20 ezren jelölték be, a helyszíni férőhelyekre alig 1 perc alatt betelt a regisztráció.

A vitában Zacher a marihuána engedélyezése ellen, Puzsér pedig a szabad felhasználás elkötelezett híveként érvelt. A moderátor Thoma László református lelkész volt. Az alábbiakban összefoglaljuk mindkét fél legfontosabb érveit.

Zacher: A társadalom még nem érett

A toxikológus szerint Magyarországon a kábítószerhasználat messze nem akkora probléma, mint amekkorára a politika vagy a sajtó felnagyítja. A felmérések azt mutatják, nagyjából a népesség 9 százaléka próbál ki legalább egyszer valamilyen kábítószert élete során, míg az EU-ban ez az arány csak a marihuánát nézve 25 százalékos.

Egy átlagmagyar többnyire annyit tud a drogokról, ami a médiából eljut hozzá. Ott pedig nyilván annak van hírértéke, ami a szenzációfaktor miatt eladható, tehát a halálesetek, a nagy lefoglalások, vagy éppen ha valaki beállva meztelenül rohangál a Blaha Lujza téren.

Zachernek az a véleménye, nem szívnának többen holnaptól csak azért, mert nem tilos, ahogy a törvény további szigorítása sem csökkentené a használók számát. Orvosként pedig azért sem támogatja, mert mára bebizonyosodott, hogy van egészségre ártalmas hatása: akár pánikbetegség, akár pszichózis, vagy a lappangó fiatalkori skizofrénia felszínre hozása.

Bár ma Magyarországon senki nem ül börtönben csak azért, mert elszívott egy füves cigit, Zacher szerint ennek ellenére nem jó irány, hogy a törvények adott esetben lehetővé tennék ezt a hatóságok számára.

Ő ezért a dekriminalizáció híve, valamint az orvosi célú felhasználást is jó célnak tartja. Azonban a teljes legalizálásnak szerinte még nincs itt az ideje.

Puzsér: Mitől lesz érett a társadalom, ha gyermekként bánunk vele?

A kritikus szerint ha annak idején – látva a baleseti statisztikákat – az autóvezetés kapcsán is feltették volna a kérdést, érett-e rá a társadalom, akkor a mai napig nem lenne jogosítványa senkinek, így nyilván érettek se lennének arra, hogy vezessenek.

Az érettség szerinte úgy működik, hogy megteremtjük valaminek a lehetőségét, ezáltal kitermelve egy kihívást az ebben érintettek számára. Ameddig bármihez tiltják a hozzáférést, senki nem fog felnőni hozzá.

A dekriminalizációt Puzsér csak félmegoldásnak tartja, mivel nem csak azt szeretné, hogy egy füves cigiért senkit ne vihessenek be, hanem egy olyan országban akar élni, amelynek a törvényeit be lehet tartani.

Szerinte igazi kádárista emlékeket ébreszt, hogy bár a hatóságok megtehetnék, hogy lecsukják a marihuána-használókat, ezt "jóságos módon" nem teszik meg.

"Ez Magyarország: szürke zóna a legalitás és az illegalitás között" – fogalmazott.

Úgy látja, elsősorban azt a reflexet kellene felszámolni, hogy a bölcs állam majd terelget bennünket és megvéd önmagunktól, mivel nyilván minden téren jobban tudja, mi a jó nekünk és mi nem.

Szerinte viszont egy felnőtt ember igenis képes arra, hogy felelős döntéseket hozzon és mérlegelje a kockázatait akár a füvezésnek, akár bármi másnak.

Puzsér attól is óvakodna, hogy orvosi szemmel nézzünk erre a kérdésre, hiszen egy orvos a szakmájából adódóan mindig a lehetséges ártalmakat látja.

"Ez olyan, mintha egy baleseti sebészt arról kérdeznénk, ajánlja-e a gördeszkázást. Nyilván azt fogja mondani, hogy nem, hiszen olyan nyílt töréseket látott pályája során, ami után nem tudja ajánlani" – érvelt, hozzátéve: erre a példára sem az a megoldás, hogy tiltsuk be a gördeszkázást, hanem inkább mindenkit fel kell világosítani a lehetséges súlyos következményekről, majd rájuk hagyni, hogy szabadon döntsenek róla.

Zacher: Átfogó felvilágosító kampány kell

Az érettség feltétele egy érettségi vizsga, amire fel kell készülni – reagált az érvekre Zacher. Ennek pedig feltétele, hogy a társadalom megismerje az adott szert – mégpedig nem úgy, hogy bárki szabadon kipróbálhatja, hanem egy átfogó felvilágosító kampány által.

"Az átlagmagyar számára a marihuána vagy a THC ma valami ördögtől való fétistárgy, amit tűzzel-vassal üldözni kell" – említett még egy érvet arra, miért nem időszerű szerinte a legalizálás.

Ha az utcán találomra megkérdeznénk a szembejövőket, legnagyobb részük valószínűleg úgy mondana nemet, hogy semmilyen racionális magyarázatot nem tudna adni arra, miért nem támogatja.

Ezzel együtt is fontos lenne Zacher szerint, hogy kerüljön ki a THC birtoklása és felhasználása Btk-ból, de annak, hogy teljesen nyílt és legális legyen, 2018-ban még nem jött el az ideje. Először mindenképp fel kell készíteni rá a társadalmat.

Puzsér: Amit elfojtunk, annak nem alakul ki a kultúrája

A felvilágosításnak és a kultúra átadásának a kritikus szerint is nagyon fontos szerepe van, hiszen pont a kultúra az, ami bármilyen szert fogyaszthatóvá tesz, és ennek hiánya okozhat súlyos veszélyt. Ez nemcsak a marihuánával van így, de akár az alkohollal, akár a szexszel, vagy bármi mással is a világon.

"Valójában a kultúra tesz minket alkalmassá arra, hogy az adott szer ártalmas hatásait ismerve mégis úgy döntsünk, használni akarjuk" – fogalmazott Puzsér, hozzátéve: a kultúra meglétén múlik, képesek vagyunk-e elérni, hogy mi használjuk a szert, és ne a szer használjon minket.

A kultúra viszont nem terem magától, át kell adni. Ez azonban csak akkor működhet, ha az adott kérdést nem tabusítjuk. A drogfogyasztás ma Magyarországon egy nagyon súlyos, szégyellnivaló tabu, amiről nem lehet beszélni.

"Amíg tagadni és bujkálni kell, biztos nem alakul ki a kultúrája, hiszen elfojtjuk" – fogalmazott.

Párhuzamot vont a szólásszabadsággal is: szerinte ahogy ez is alapvető emberi jog, amíg mások megölésére vagy megkárosítására nem buzdítunk, hasonlóan jogunk van ahhoz is, hogy a saját testünkbe azt vigyünk be, amit akarunk – ha ezzel másoknak nem ártunk.

Az államnak ahhoz van joga, hogy eldöntse, az adott országban minek a kereskedelme zajlik zárjeggyel és minek nem. Ahhoz viszont egyáltalán nincs, hogy bárkinek megszabja, mit egyen vagy mit igyon – hangsúlyozta ki még egyszer.

Zacher: A generációváltás lesz a megoldás

A rendszerváltás után felnövők Zacher szerint már egy teljesen más világban szocializálódtak, amihez az ő 50-es, 60-as korosztálya nem képes alkalmazkodni.

"Mi 10 és 15 év múlva is azt fogjuk mondani, hogy a kábítószer ördögtől való és tűzzel-vassal irtani kell. De ki fog menni ez a generáció"

– mondta. Akik pedig utána jönnek, már sokkal természetesebben állnak az egész kérdéshez.

Szerinte ha ennek a korosztálynak is lesznek már gyerekei, és objektíven tudnak beszélni nekik a tudatmódosító szerek veszélyeiről, az hozhatja meg az említett társadalmi érettséget. Eddig azonban akár még egy egész emberöltőnek el kell majd telnie.

Alapvetően ugyanis ezeknek az információknak az átadása a család feladata lenne, ami viszont manapság az esetek nagy részében nem tölti be a funkcióját.

"Amíg apa dobálja a félkarú rablóba a kétszázasokat, anya pedig napi 5 és fél órát nézi az Isaura tévét, emellett eszi a Xanaxot és a Frontint, mit várjunk a gyerektől?" – tette fel a költői kérdést.

Az egyébként szerinte sincs rendben, hogy az alkoholt megengedőbben kezeljük, hiszen semmi olyan érvet nem lehet felhozni, amiért az alkohol jogosan legális, miközben a marihuána nem.

A probléma ott kezdődik, amikor már a függőség miatt van szükség napi 2-3 tekerésre: nem azért, hogy kellemesen ellazuljon valaki, hanem mert anélkül folyamatosan ingerült lenne, be se merne menni egy szobába, vagy éppen nem tudna elaludni.

Puzsér: Pálinkát főzni miért szabad?

A kritikus úgy véli, hiába van sokkal jobban beágyazva a kultúránkba az alkoholfogyasztás, azon el kellene gondolkodni, miért lehet legális Magyarországon a pálinkafőzés. Tehát nem a fogyasztás, hanem a házi főzés, holott ez egy lényegesen keményebb drog.

"Ha a direkt hatását nézzük: láttunk már embert pálinkától négykézláb okádni, marihuánától viszont, mondjuk úgy, nem ez a jellemző"

– fogalmazott. Ráadásul hiába okoz valóban függőséget a fű, ezen a téren is sokkal nagyobb kockázat rejlik az alkoholban.

És ott vannak a szociális hatások is: az alkohol oldja a gátlásokat, ezért mindenki olyanra issza magát, amit egyébként elfojt. Verekedős részegeket például gyakran lehet látni, a THC-fogyasztás viszont nemigen jár ilyen következménnyel.

"A helyzet az, hogy bármitől és mindentől lehetünk függők, akár egy tévésorozattól, vagy egy jó könyvtől is" – emelte ki. Ennek megoldása viszont nem a tiltás kellene, hogy legyen, hanem a felvilágosítás és a tapasztalatok átadása.

Szerinte észre kéne venni, hogy az elfojtás nem működik, a drogháborút az államok elvesztették. A tiltás, az üldözés nem jött be, ezt a következtetést pedig már világszerte kezdik levonni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk