Osváth Zsolt Magyar Péterről: „Mikor jönnek azok a bizonyos atomok?”

Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”

Lilu sem maradt ki azoknak a közszereplőknek a sorából, akik nyilvánosan reagáltak a nagy visszahangot kiváltó Balásy Gyula-interjúra. A kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja, akinek cégei az elmúlt években rendszeresen kaptak kormányzati kommunikációs megbízásokat, a Kontroll műsorában jelentette be, hogy felajánlja az államnak médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat.

Lilu több 24 órán át elérhető sztoriban reagált az Instagram-oldalán az elhangzottakra. Először azt írta:

Egy másik sztoriban mutatott egy képet, amelyen állítólag Balásy Gyula Tihanyban található lebegő luxusvillája látható.

– üzente a műsorvezető.

Majd végül Rogán Antalhoz is intézett két mondatot:

Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:

A színpadon kezdődött, de otthon teljesedett ki Szinetár Dóra és Makranczi Zalán kapcsolata, amelynek viharos indulásáról és a családdá válás nehézségeiről a VIASAT3 A felszín alatt című műsorában meséltek kendőzetlenül. A ma már közel 14 éve harmonikus házasságban élő párnak közös gyermeke is született, a nyolcéves Benjámin, ám az idáig vezető út tele volt komoly kihívásokkal.

A történetük ott kezdődött, amikor Szinetár Dóra már külön élt második férjétől, Bereczki Zoltántól, és életében először próbált meg egyedül, párkapcsolat nélkül boldogulni. A színésznő egy közös színházi munka során került közelebb Makranczi Zalánhoz, de bevallása szerint eleinte egyáltalán nem örült a fellobbanó érzelmeknek.

„Gyakorlatilag soha nem éltem egyedül” – idézte fel a Blikk szemléje szerint a színésznő, aki épp önmagát akarta megtalálni. Az új vonzalom ezért inkább tehernek tűnt.

A színész oldaláról sem volt egyszerűbb a helyzet. Nemcsak azzal kellett megküzdenie, hogy a szakmában íratlan szabály a partnerbe való beleszeretés elkerülése, de akkoriban még egy másik kapcsolatban élt.

A fordulatot az hozta el, hogy Makranczi lezárta korábbi, már nem működő kapcsolatát, így megnyílt az út a közös jövő felé. Ekkor derült ki, hogy a legnagyobb próbatétel nem kettejük között, hanem a családdá válás terepén vár rájuk. Szinetárnak két gyermeke volt korábbi kapcsolataiból, Zorka és Marci, Makranczi pedig tudatosan nem akart „új apuka” szerepben tetszelegni. A nevelési helyzetekbe csak fokozatosan, a színésznő kérésére folyt bele.

A legélesebb konfliktus Szinetár akkor négy és fél éves kislányával, Zorkával alakult ki, aki ellenségesen fogadta anyja új párját.

– emlékezett vissza Szinetár Dóra a drámai időszakra. A helyzetet végül a férfi végtelen türelme oldotta meg.

A kislány végül egy saját kifejezést talált ki Zalánra: ő lett a „plusz apukája”, aki nem az édesapját helyettesíti, hanem egy új, fontos ember az életében, akire szintén számíthat.

A színész bevallotta, hogy a kezdeti időszakban folyamatosan bizonytalan volt. „Az emberben van egy folyamatos kétség, hogy jól csinálom-e, avagy sem... Ezt mindig kommunikáltam Dórinak, aki mindig megnyugtatott, hogy tök jól szórakozik a gyerek, ő látja” – tette hozzá Makranczi Zalán.