KULT
A Rovatból

Nyomd, bébi nyomd: Ez lesz a nyár legjobb akciófilmje

Ne ijesszen el a borzalmas magyar cím: Edgar Wright autós üldözésekkel teli filmje már most az év egyik legszórakoztatóbb hollywoodi mozija.
Hegedüs Márk - szmo.hu
2017. július 01.



Hollywood sohasem a visszafogottságáról volt híres, az amerikai akciófilmek ennek megfelelően évtizedek óta a „még nagyobbat, még hangosabbat” elvét követve próbálják túllicitálni egymást. 2017-re a dolog ott tart, hogy egy magára valamit adó blockbuster olyan intenzitással bombázza a nézőket a zöldháttér előtt felvett, tehát minden valószerűséget nélkülöző akciójelenetekkel, hogy

sokszor már a városok / világok / univerzumok romba dőlését is csak egy unott ásítással nyugtázzuk.

A nyolcadik Halálos iramban-film után az ember már hajlamos elfelejteni, milyen zsigeri élményt nyújthat egy egyszerű, de kellő szakértelemmel levezényelt autósüldözés. Az embernek az az érzése, hogy elérhetetlen távolságban vagyunk már a Francia kapcsolathoz hasonló remekektől. Aztán időről időre jön egy film, ami emlékeztet minket, mire képes Hollywood, ha egyszer tényleg odateszi magát.

NyomdBebiNyomd_jelenetfoto (6)

Most éppen egy hollywoodi zsánereket kifigurázó, de hangsúlyosan brit humorú filmekkel befutott angol rendező, Edgar Wright (Haláli hullák hajnala, Vaskabátok) iskolázta le az amerikaiakat, méghozzá hazai terepen. A Nyomd, bébi, nyomd - a következőkben maradjunk inkább a film eredeti angol címénél, a Baby Drivernél – nemcsak kidolgozott karaktereinek és emberi(bb) léptékű konfliktusainak köszönhetően nevezhető emberközeli akciófilmnek, hanem azért is, mert

a rendező koncepciószinten ragaszkodott hozzá, hogy az egyes autós üldözéseket ténylegesen leforgassák a kaszkadőrökkel, a lehető legminimálisabb számítógépes beavatkozással.

Ezért pedig nem lehetünk eléggé hálásak.

NyomdBebiNyomd_jelenetfoto (9)NyomdBebiNyomd_jelenetfoto (3)

Maga a történet a legősibb akciófilmes közhelyekre épít, de egyben feje tetejére is állítja azokat. Adott Bébi (Ansel Elgort), egy fiatal srác, aki odavan a zenéért, mellesleg a világ legjobb sofőrje, aki azzal keresi a kenyerét, hogy bankrablókat menekít el a balhé színhelyéről. Ezt egyébként nem önszántából teszi: régi adósságát törleszti egy helyi gengszternek, Dokinak (Kevin Spacey). Természetesen az akciófilmek, pontosabban a precízen megtervezett rablásokat bemutató heist-filmek szabályainak megfelelően már csak a nagybetűs Utolsó Meló van hátra, de addig még bezavarhat egy-két tényező. Például az, hogy Bébi megismerkedik egy fiatal és csinos pincérlánnyal, Deborah-val (Lily James).

NyomdBebiNyomd_jelenetfoto (7)

A fenti szinopszis nem véletlenül hangozhat ismerősnek. Néhány évvel ezelőtt egy másik kultrendező, Nicolas Winding Refn Drive – Gázt! című filmje élt nagyon hasonló fordulatokkal. Valójában mindkét film egy közös ősre vezethető vissza, Walter Hill 1978-as Gengszterek sofőrje című filmjére, amelyben Ryan O’Neal alakította a szótlan, de vérprofi Sofőrt.

Bár közös tőről metszették őket, a Drive és a Baby Driver nem is lehetne különbözőbb. Mindkettő agyonstilizált választ ad az eredeti film karcos realizmusára, de a hősábrázolásban jelentősen eltérnek. Míg Refn vérbeli szociopatát csinál a névtelen antihősből, addig Wrightnál egy nem akármilyen traumákkal megvert gyerek kapja a főszerepet, egy sérült, de alapvetően nagyon szimpatikus srác, akivel pillanatok alatt tudunk azonosulni.

Wright azonban még valamivel csavar egyet az unalomig ismert kliséken, nevezetesen azzal, hogy zenés filmbe oltja az akciófilmet:

minden egyes autós üldözést és akciójelenetet egy-egy popsláger ritmusára vezényel le, de úgy, hogy még az eldördült lövések és a csikorgó gumi is a zene ütemére szól.

Ez a stiláris ötlet elsőre talán öncélúnak tűnhet, de Wright sztoriszinten is indokolttá teszi. Bébi ugyanis egy gyerekkori baleset miatt fülzúgástól szenved, amelyet kizárólag a folyamatos zenehallgatás tehet számára elviselhetőbbé. Így lesz a szófukar akcióhősből egy zenebolond fiatal, aki iPoddal a fülében száguld végig a városon, miközben Jason Bourne-t megszégyenítő manőverekkel rázza le a zsarukat.

Ansel Elgort;Jamie Foxx

Edgar Wright egyébként kiváló stílusérzékkel válogatja a dalokat: ez a film abszolút a Spotify-generáció akciófilmje, amennyiben úgy váltogatják egymást a különböző korok és stílusok, hogy alig győzzük kapkodni a fejünket. Az egyik pillanatban a Simon & Garfunkel címadó dala szól, egy pillanattal később azonban már a Queen, Barry White vagy éppen a Dave Brubeck Quartet. Nem sok közös van bennük, maximum annyi, hogy mindegyik a megfelelő pillanatban szólal meg. A galaxis őrzőihez hasonlóan ez is egy olyan film, aminek köszönhetően rengeteg régi slágert ismer majd meg a fiatalabb korosztály.

Szenzációs akciójelenetek, örökzöld dalok, humoros szövegek és szerethető hősök:

valahogy így nézne ki egy ideális nyári blockbuster egy ideális világban.

De mivel nem tökéletes világban élünk, különösen meg kell becsülnünk Edgar Wright filmjét. Reméljük, még sok ilyen van a tarsolyában.

NyomdBebiNyomd_jelenetfoto (5)

A film előzetese:

Képek: Intercom


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk