KULT
A Rovatból

Megnéztük a Sikoly 6-ot, és akarunk még!

A horror rajongók már akkor nyalhatták a szájuk szélét, amikor a Sikoly 6 idehaza megkapta a legmagasabban adható, kivételesen ritka X-es korhatárt. Kiérdemelte ezt a kiemelten erőszakos filmeknek fenntartott karikát? A cikkünkből kiderül!
B. M.; képek forrása: Rotten Tomatoes és YouTube - szmo.hu
2023. március 09.



Nem hiszem el, hogy ezt a filmet egy év alatt hozták össze! Aki kicsit otthon van a filmek világában, az tudhatja, hogy nagyobb címek esetében csak az utómunkák szoktak eltartani ennyi ideig. A hatodik rész pedig majdnem pontosan egy évvel az ötödik után itt van a mozikban, elképesztő! A Sikoly 5 kiváló requelként hódított tavaly, igazi meglepetés volt, hogy ennyire jó kis slasher horrort hozott össze a Matt Bettinelli-Olpin-Tyler Gillett kettős.

Tisztelettel nyúlt a néhai Wes Craven munkájához, feszült volt, véres és vicces.

Természetesen akadtak vele problémák, de imádtam minden pillanatát. Nem is olyan régen megnéztem a Sikoly-sorozat összes részét, így viszonylag tiszta képpel futottam neki, a „requel sequel”-nek. Mi is ez a szószörny? A requelek az utóbbi időben lettek divatosak. Új alapokra helyeztek egy már elfogadott franchise-t, hogy a régit tiszteletben tartva tovább építkeznek és egy teljesen új, önálló lábán is megállni képes saját alkotás a vége. Ilyen volt példánknak okáért a 2018-as remek Halloween is. A Sikoly 6, pedig egy ilyen requelnek a közvetlen folytatása, tehát egy „requel sequel”. Mit újít a hatodik rész? Például a helyszín már nem Woodsboro csendes kis városa, hanem New York és

bizony a Nagy Alma adta lehetőségeket ki is használják az alkotók.

Teher alatt nő a pálma? Egy nagyon igaz mondás filmünkre, főleg, ha ilyen tehetséges csapat kezében van a projekt. Mind a rendezőpáros, mind az írópáros maradt ugyanaz, mint az előző részben, és érezni, hogy a teljes alkotógárda tiszteli és szereti a horror zsánerét.

James Vanderbilt és Guy Busick írók remek munkát végeztek, a szövegkönyv méltó egy jól sikerült Sikoly-filmhez.

Nem mondom, hogy nincs tele badarságokkal, mert van bőséggel, de szórakoztató, feszült és kellően véres. Miért kapott X-es besorolást? Nos erre a kérdésre egy kövér „nem tudom” a válasz. Semmivel nem véresebb vagy öncélúbb az erőszak, mint az ötödik etapban. Sőt, a korhatár miatt egy-egy jelenetben még vártam is a keményebb megoldásokat, de még egy Fűrész-film 18-as korhatárának szintjére se lépett fel a széria. Mint említettem a közelmúltban újra megnéztem az összes részt és

az első rész sokkoló kezdő belezése komolyabb nyomokat hagyott bennem, mint ez a legújabb darab bármelyik vérengzése.

Talán pszichológiai okokból lehetne magyarázni a korhatárt, de ez spoileres lenne, illetve még azt is úgy érzem beleférne a 18-as karikába.

Tény, hogy komolyabban pörögnek a szúrások, és valahogy jobban sikerül átadnia Szellempofának a döfések kinetikus energiáit, de vérben nem sokkal gazdagabb, mint elődjei. A történet, mint írtam, kellően csavaros, a karakterek vannak olyan jók, mint eddigi Sikoly-filmekben, vagy még talán jobbak is.

Jenna Ortega továbbra is imádnivaló, Melissa Barrera még mindig kőkemény, Courteney Cox félelmetesen néz ki a sok plasztikai műtét után.

A mellékszereplők ügyesek, viszontláthatjuk az előző epizód túlélőit, Jasmin Savoy Brownt és Mason Goodingot, hozzájuk csatlakoznak új arcok, Jack Champion, Devyn Nekoda, Liana Liberato és Josh Segarra képében. Mellettük régi ismerősként köszön vissza Hayden Panettiere, mint a negyedik epizód Kirby Reedje is. Ez az első Neve Campbell nélküli Sikoly film, és nem érezni a klasszikus „Final girl” hiányát.

A Barrera-Ortega kettős által alakított Carpenter-testvérpár talán jobb is, mint Campbell valaha volt.

A többiek pedig remek áldozatok maszkos gyilkosunknak.

Kicsit ugyanúgy próbálják meg eladni a legújabb eresztést, mintha most ebben a franchise-ban minden megtörténhet, akár a főszereplők is otthagyhatják a fogukat, azért biztosan állíthatom, hogy ilyen téren az eredeti 1997-es folytatása bátrabban nyúlt hozzá a szereplők zsigereléséhez. A film próbálja elhitetni velünk – mondjuk sikeresen – hogy

itt akárki meghalhat, de azért nyugodjon meg mindenki, hogy a franchise biztos alapokon áll.

Senki sem vágja le a fejőstehenét. A végecsavar is alapvetően működik, bár badarság, mégse akkora blődség, mint mondjuk a harmadik, vagy a negyedik rész esetében volt. A feszültség pedig elképesztően jól működik. Volt egy-két jelenet, amikor lélegzet-visszafojtva néztem a vásznat, ilyen volt például a vegyesbolti mészárlás, a kreatív metrójelenet a fényekkel vagy a két ház közötti levegőben átívelő létrán zsonglőrködés. Vannak új számok is a zenék között, de visszaköszönnek klasszikus dallamok is, mint Nick Cave & The Bad Seeds Red Right Hand-je, amit így cím alapján valószínűleg senki nem ismer fel, de egy Sikoly rajongó az első másodpercből rögtön felismeri.

Az operatőri munka is ügyes, az akciójelenetek ügyesek, jól követhetőek és nagyon „sikolyosak”.

Szellempofa kaszkadőrei kellő mennyiséget esnek-kelnek, mint egy Tom & Jerry rajzfilmben, aztán pár másodperccel később pedig kíméletlenül megszúrnak, akit érnek. A világítás is elsőrangú, sokat hozzátesz a suspense-hez, a már említett metrós szcénának a takarását, fényhasználatát, vágását filmiskolában lehetne tanítani. Természetesen jó Sikoly filmhez híven rengeteg utalás van filmekre, pop-kulturális eseményekre, kemény társadalomkritikát is megfogalmaznak az internetes zaklatásról, és a népbutításról, aki keres értelmes gondolatokat, az megtalálja a zsigerek alatt is, de azért ne várjon senki szakdolgozat alapanyagot.

Nem tudom ennél jobban dicsérni a filmet. Sikerült folytatni a tavalyi év egyik legjobb slasher horrorját, hihetetlenül rövid idő alatt, igen magas minőségben, miközben tovább építették a mítoszt és friss lett az alapanyag.

Minden tiszteletem a készítőké és csak remélni tudom, hogy nemsokára találkozunk a hetedik résszel a moziműsorban.

Bízom benne, hogy az majd olyan korhatárt kap, ami miatt majd normális időben meg lehet tekinti a filmet. Mert aki nem tudná, az X-es korhatár egyik legfontosabb eleme, hogy a mozik csak este tíz óra után tűzhetik műsorra a filmet, ami például egy vidéki mozi esetében leszűkíti a vetítést péntek és szombat estére, mert hétköznapokon fél kilenc a legkésőbbi kezdés. Így gyaníthatóan idehaza nem lesz bombasiker, köszönhetően ennek az amúgy teljesen felesleges korlátozásnak, de úgy gondolom, hogy ha elterjed milyen jó a film, meg fogja találni a közönségét, ha máshol nem is, majd a streamingen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Braun Rita, Melissa McCarthy magyar hangja
Hónapokig tartó betegség után elhunyt Braun Rita színésznő, aki Börcsök Enikő halála után vette át Melissa McCarthy szinkronizálását. Halálhírét családja csak napokkal később tudta közölni.
M.M. / Fotó: Fejes Rita/Facebook - szmo.hu
2026. június 18.



Hónapok óta tartó betegség után, 54 éves korában elhunyt Braun Rita szinkronszínész. A színésznő még június 6-án halt meg, a halálhírét azonban a családja csak csütörtökön tudta megosztani a nyilvánossággal, mert csak ekkor fértek hozzá az elhunyt Facebook-profiljához.

A család közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből kiderül, miért nem lehetett a színésznőt elérni az utóbbi időben. „Tisztelt ismerősök, barátok! Mély fájdalommal tudatom veletek, hogy Rita 2026. június 6-án örökre elaludt. Sajnálom, hogy nem tudtuk előbb közölni, de most tudtunk belépni a fiókjába” – idézte a család közleményét az Index.

„Hónapokig küzdött, de a szervezete feladta a harcot… Hatalmas űrt hagyott maga után.”

A család azt is közölte, hogy Braun Rita búcsúztatása szűk családi körben zajlik majd. Arra kérték az ismerősöket, hogy gondoljanak rá szeretettel, és a színésznő utolsó üzenetét is átadták, mely szerint barátai ne szomorkodjanak, hanem éljenek békében és boldogságban.

Braun Rita a szinkronszakma elismert alakja volt, aki Börcsök Enikő 2021-es halála után több filmben is átvette Melissa McCarthy magyar hangjának szerepét.

A nézők emellett hallhatták a hangját az Agymenők című sorozatban is, ahol Dr. Stephanie Barnett karakterét szinkronizálta, de színésznőként is feltűnt több magyar filmben, köztük a Kaméleon, a Nyócker! és a Vakvagányok című alkotásokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk