Meghalt a legendás francia filmszínész, Jean-Louis Trintignant

A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség kedden azonnali hatállyal felmondta a Lounge Event Kft.-vel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel kötött vállalkozási keretszerződéseit. A döntést az érintett vállalkozások működésével kapcsolatban az elmúlt időszakban ismertté vált negatív körülmények, valamint a szerződések teljesíthetőségével összefüggésben felmerült súlyos kockázatok indokolták – közölte a Belügyminisztérium szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint a Lounge Csoport vállalkozásainak bankszámláit rendőrségi és adóhatósági intézkedések következtében zárolták, illetve végrehajtás alá vonták.

A sajtóhírek szerint a korábban kifizetett jelentős összegű előlegek ellenére a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek nem fizettek az alvállalkozóiknak és a munkavállalóiknak sem.

Az állami tulajdonú vállalatként működő rendezvényszervező ügynökség és a felügyeletét ellátó Belügyminisztérium a kialakult helyzetben nem látta biztosítottnak a keretszerződések biztonságos teljesítését, ezért a közpénzek védelme érdekében a szerződések azonnali megszüntetése mellett döntött.

Az ügynökség egyúttal felszólította a Lounge Csoport érintett vállalkozásait, hogy rövid határidőn belül adjanak részletes tájékoztatást a folyamatban lévő teljesítésekről, a korábban folyósított előlegek felhasználásáról, valamint az alvállalkozókat érintő kötelezettségeikről.

A minisztérium közleményében kiemelte, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az érintett alvállalkozók és beszállítók helyzetének rendezésére is, és folyamatosan dolgoznak azon, hogy a fennálló, kifizetetlen számlák ügyében megnyugtató megoldás szülessen. Azt is ígérték, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kiemelt hazai és nemzetközi rendezvények előkészítése és lebonyolítása a kialakult helyzet ellenére is zavartalanul folytatódjon.

Május végén már több sajtóhír is a Lounge Csoport fizetési nehézségeiről, a bankszámlák zárolásáról és a felhalmozott alvállalkozói tartozásokról szólt, a kormány pedig külön közleményben jelezte, hogy a BL-döntő érintett alvállalkozóinak kifizetését biztosítják. Június elején a cégcsoporthoz köthető Visual Europe Group csoportos létszámleépítést jelentett be, miközben a piaci oldalon is megrendült a bizalom, és több nagyvállalat, köztük a Kifli.hu is szerződést bontott a cégekkel.

Először azonosítottak ebolás esetet Franciaországban: a beteg egy orvos, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságból tért vissza, ahol hetek óta járvány van.

A francia egészségügyi hatóságok szerdai bejelentése szerint a kormányfő környezete úgy fogalmazott, a helyzetet „nagyon közelről” követik.

Az egészségügyi minisztérium közleményben tudatta a hírt – írta az MTI.

Később pontosították, hogy az esetet Franciaország európai (metropolitán) területén azonosították.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban hetek óta terjed a Bundibugyo-vírustörzs által okozott ebolajárvány, amely ellen jelenleg nincs engedélyezett oltóanyag. Az Egészségügyi Világszervezet emiatt nemzetközi vészhelyzetet hirdetett.

Miután a NAV nyomozói tegnap őrizetbe vették Bús Balázst és öt társát, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség ma indítványozta mind a hat személy letartóztatását. Indítványuk szerint fennáll a veszélye, hogy megszöknek, elrejtőznek, megpróbálják befolyásolni az eljárást, vagy újabb bűncselekményt követnek el. Csütörtökön hallgatja meg őket a nyomozási bíró – írta a Telex.

Az érintettek között van az említett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Óbuda volt polgármestere, a pályázatokat lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója és kabinetvezetője, valamint annak a kiemelt bizottságnak a három tagja, akik a 17 milliárd forint kiosztásáról is döntöttek.

A hat embert hűtlen kezeléssel gyanúsítják, amivel különösen jelentős vagyoni hátrányt okozhattak. Az ügyészség közleményében azt írja, a testület jogellenesen járhatott el a támogatások odaítélésekor.

Az eddigi információk szerint a hat gyanúsítottból csak hárman tettek vallomást, öten viszont panaszt nyújtottak be a gyanúsítás és az őrizetbe vételük ellen.

Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista robbantotta ki áprilisban, miután nyilvánosságra került, hogy a pénzek nagy része a Fideszhez köthető körökhöz jutott, és a támogatások mintázata a kormánypárt választási érdekeit szolgálhatta. A kormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a döntések egy nemzeti értékalapú kultúrpolitika mentén születtek. A botrány hatására a kifizetéseket később felfüggesztették, és több kedvezményezett visszautalta a kapott összeget.

A botrány kirobbanása után, még májusban lemondott az NKA alelnöki posztjáról Bús Balázs, majd komoly lemondási hullám indult a döntéshozó testületben, távozott többek között Vidnyánszky Attila is.

Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.

Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.

A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.

A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.

A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.

Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem

Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.

A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.

Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.