Megerőszakolt tinédzserből Hollywood legtöbbet kereső sztárja – Demi Moore 60 éves
Demi Moore november 11-én töltötte be a 60. életévét. Ez a szám egyrészről rendben is van, hiszen már a nyolcvanas évek közepe óta szerepel a mozik vásznain és a tévék képernyőin, és három felnőtt gyermeke van. Másrészt azonban, ha gyorsan végigpásztázzuk az Instagram-oldalát, ez a szám már eléggé valószínűtlennek, abszurdnak tűnik… Nem sokan tudták olyan jól kicselezni az öregedési folyamatot, mint Moore. Állítólag gyakran mondogatják rá és a lányaira, ha együtt látják őket, hogy: „Ó, azt hittem, nővérek vagytok!”, és ez a képeit nézegetve nem is annyira meglepő.
„Hiszek abban, hogy ha magunkban tartjuk a feldúltságot, a haragot, a fájdalmat és a keserűséget, az öregít minket” – magyarázta a színésznő a W magazinnak adott interjújában. „Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig boldognak érezzük magunkat, ha ezeket kiadjuk.”
Már akkor híres volt, amikor 1987-ben hozzáment Bruce Willishez, s ez a házasság, valamint az 1990-es Ghost című filmje juttatta őt a csúcsra.
A kilencvenes évek aztán Moore talán legikonikusabb fotójával kezdődtek: a Vanity Fair címlapján jelent meg meztelenül, miközben a lányával, Scouttal volt várandós, 1991-ben. „Nagyon jól emlékszem rá és arra, hogy milyen hatással volt az a kép a világra. Például a nőkre, arra, hogy megengedték nekünk, hogy terhes állapotban is vállaljuk magunkat. De ez egy olyan pillanat volt, amit arra használtam ki, hogy valóban önmagamban legyek, hogy kifejezzem magam, és ne próbáljak más lenni.”
Demi karrierje ezután gyorsan ívelt felfelé, és igazi sikerfilmekben szerepelt: mindegyikben ő játszotta a gyönyörű főszereplőt (pl. Egy becsületbeli ügy, Tisztességtelen ajánlat, Zaklatás stb.).
Amikor ő, Willis és két gyermekük 1996-ban megérkeztek a Sztriptíz című filmjének premierjére, Moore-nak rövidre nyírt haja volt (mivel akkor forgatta éppen a G.I. Jane-t), a világ pedig el volt ragadtatva. Ridley Scott akciófilmjének 1997-es premierjére az akkor 34 éves színésznő haja valamelyest már megnőtt, pixie-frizura lett belőle, amelyet aztán öt évig megtartott, és ami így nemzetközi trenddé vált.
Demi Moore 1962. november 11-én született az új-mexikói Roswellben, Demi Gene Guynes néven. Biológiai apja, Charles Harmon, a Légierő pilótája két hónapos házasság után elhagyta az akkor 18 éves édesanyját, Virginiát, még mielőtt Demi megszületett volna. Mindössze három hónapos volt, amikor anyja hozzáment Dan Guyneshez, egy hirdetési ügynökhöz, aki a nevére vette Demit, és gyakran váltogatta a munkahelyeit, ennek következtében pedig a család többször költözött. Moore 1991-ben azt nyilatkozta: „Az apám Dan Guynes. Ő nevelt fel engem. Van egy férfi, aki a biológiai apámnak tekinthető, de vele nincs kapcsolatom.”
Aztán Demi 1989-ben megszakította az anyjával a kapcsolatot, amikor a Moore által finanszírozott elvonókúra felénél Virginia elhagyta a minnesotai létesítményt. 1993-ban aztán Virginia Guynes meztelenül pózolt a High Society magazinnak, a lánya terhes Vanity Fair-címlapját és a Ghost című film agyagozós szerelmi jelenetét parodizálta a fotókon. Moore és Guynes később egy rövid időre kibékültek, nem sokkal azelőtt, hogy az anya 1998. július 2-án agydaganatban elhunyt.
A gyerekkori megpróbáltatások azonban egyre súlyosabbak lettek. 2019-ben Demi azt állította, hogy 15 évesen megerőszakolta őt a főbérlőjük, az akkor 49 éves Basil Doumas, aki fizetett az édesanyjának, hogy rátehesse a kezét. Moore utóbbi vádra nem talált perdöntő bizonyítékot, vagyis nem tudja biztosan, hogy igaz volt-e a lefizetés. Nem is csoda, hogy egy évvel később, 16 évesen elköltözött a családjától, és a középiskolát is otthagyta, hogy szerencsét próbáljon a szórakoztatóiparban. Meglehetősen traumatikus gyermekkora volt tehát, ráadásul később rákapott az alkoholra és drogokra, ez pedig majdnem a halálát okozta, nem is beszélve három sikertelen házasságról Freddy Moore-ral (1981-1985), akinek megtartotta a vezetéknevét, Bruce Willisszel (1987-2000) és Ashton Kutcherrel (2005-2013). Azonban szerencsére sikerült talpra állnia, és ma már tiszta, józan, irigylésre méltóan fitt, és nem egyedülálló. Jelenleg a nála 14 évvel fiatalabb Michelin-csillagos séf, Daniel Humm a párja, idén szerettek egymásba.
Az 1990-es évek közepére Demi kiérdemelte a "Gimme"(„Addide”) becenevet, mivel Hollywood legjobban fizetett színésznője lett. A Ghostért 1990-ben még „csak” 750 ezer dollárt kapott, majd olyan, egyre jobban fizető filmek következtek, mint az Öldöklő vágyak (1 millió dollár), a Csere-bere páros (2,5 millió dollár), az Egy becsületbeli ügy (2 millió dollár), a Tisztességtelen ajánlat (3 millió dollár), a Zaklatás (5 millió dollár), A skarlát betű (5 millió dollár) vagy Az esküdt (7,5 millió dollár), mígnem 1996-ban már a hollywoodi rekordot jelentő 12,5 millió dollárt szavazott meg neki a Sztiptíz című filmjéért a Sony. Az persze más kérdés, hogy Demi egyben az Arany Málnát is kiérdemelte érte az év legrosszabb színésznőjeként... Ráadásul a G.I. Jane-t sem sokkal kevesebbért vállalta, 11 milliót keresett vele.
2000-re, amikor szakított Bruce Willisszel, Demi karrierje is megtorpant, és megkérdőjelezhető döntéseket kezdett hozni.
Ma már sokkal inkább podcastekben és tévésorozatokban (pl. Empire, Állatok, Szép új világ, Viszály) lehet őt elcsípni, mintsem nagyszabású filmekben (legutóbb idén, a Nicolas Cage nevével fémjelzett A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya című akció-vígjátékban cameózott egy rövidet a mozikban, illetve pár éve lehetett őt látni a Csajok hajnaligban és a Hivatali eltávozásban). Jelenleg pedig a The Substance című drámát forgatja Coralie Fargeat rendezésében (ő készítette A bosszú című 2017-es véres és remek akciófilmet), a szereplőtársai pedig többek között Margaret Qualley, valamint Ray Liotta, aki idei halála miatt már nem tudta befejezni a felvételeket.
Mindenesetre Moore nem győzi hangoztatni, hogy jelenleg boldogabb, mint valaha, nagyon várja már a hetedik évtizedét, és nem fogadja el azt, hogy "egy szám határozza meg" őt. Ehelyett a tapasztalataira hagyatkozik. „Betöltöd az 59-et, és máris arra gondolsz: »Hát, 60 leszek.« Ez nagyon felszabadító érzés. Ha a nagymamámra gondolok, ő bizonyos értelemben 60 évesen már beletörődött az öregségbe. De én sok szempontból élőbbnek és jelenvalóbbnak érzem magam, mint valaha.”
