Már majdnem kihozták a Gázai övezetben rekedt magyarokat, de végül mégsem sikerült
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint három ellenőrzőponton kell átjutnia annak, aki Gázából Egyiptom felé akar távozni. A tizenöt ott tartózkodó magyar egy része kettőn már át is jutott, amikor biztonsági okokból visszafordították őket.
Folyamatos a kapcsolattartás a Gázai övezetben rekedt tizenöt magyar állampolgárral, a kormány azon dolgozik, hogy egy nemzetközi megállapodás keretében az érintetteket biztonságba lehessen helyezni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés utáni sajtóértekezletén arról számolt be, hogy szülők és gyerekek is vannak közöttük.
"Azon dolgozunk, hogy legyen egy olyan nemzetközi összefogás, akció, megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy mindenki, de számunkra nyilván a legfontosabb, hogy az a tizenöt magyar, aki szeretne biztonságban lenni, és adott esetben szeretné elhagyni Gázát, ők ezt meg is tehessék"
- jelentette ki a külügyminiszter.
Szijjártó elmondása szerint ez egyszer már majdnem sikerült a csoport egy részének. Tájékoztatása szerint három ellenőrzőponton kell átjutnia annak, aki Gázából a rafahi határátkelőn keresztül Egyiptom felé akar távozni, és kettőn már át is jutottak, amikor biztonsági okokból végül visszafordították őket.
Elmondta, hogy ekkor beszélt egyiptomi kollégájával is, és Kairó engedélyt is adott az érintetteknek az országba való belépésre, de sajnos nem érték el azt a pontot, ahol ez már fizikailag lehetővé vált volna.
"Ez most már jó ideje történt, több mint tíz napja, így azt hiszem, nem sodortam veszélybe senkit azzal, hogy erről most beszéltem"
Folyamatos a kapcsolattartás a Gázai övezetben rekedt tizenöt magyar állampolgárral, a kormány azon dolgozik, hogy egy nemzetközi megállapodás keretében az érintetteket biztonságba lehessen helyezni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés utáni sajtóértekezletén arról számolt be, hogy szülők és gyerekek is vannak közöttük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy az amerikai torpedó a levegőbe repíti az iráni hadihajót – 80 halottja van a támadásnak
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter jelentette be az Irisz Dena iráni fregatt elsüllyesztését Srí Lanka mellett. A hatóságok 32 túlélőt mentettek ki, a Pentagon pedig videót tett közzé a torpedótalálatról.
Egy amerikai tengeralattjáró megtorpedózta az Irisz Dena nevű iráni fregattot Srí Lanka partjainál. A támadásról közzétett felvételen az látszik, ahogy
a hajó tatjába csapódó torpedó akkora robbanást okoz, hogy a detonáció szó szerint kiemeli a vízből az 1500 tonnás hadihajót.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán jelentette be, hogy egy amerikai tengeralattjáró süllyesztette el a hajót. Hegseth azt mondta, az iráni hadihajó „azt hitte, hogy biztonságban van a nemzetközi vizeken”.
„Ehelyett kapott egy torpedót” – tette hozzá.
Az amerikai álláspont szerint a második világháború óta nem süllyesztett el amerikai tengeralattjáró ellenséges hajót.
A Srí Lanka-i hatóságok közlése szerint 32 tengerészt mentettek ki a tengerből, és több holttestet is kiemeltek. A Sky News szerint legalább 80 ember halt meg a támadásban.
Egy amerikai tengeralattjáró megtorpedózta az Irisz Dena nevű iráni fregattot Srí Lanka partjainál. A támadásról közzétett felvételen az látszik, ahogy
a hajó tatjába csapódó torpedó akkora robbanást okoz, hogy a detonáció szó szerint kiemeli a vízből az 1500 tonnás hadihajót.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán jelentette be, hogy egy amerikai tengeralattjáró süllyesztette el a hajót. Hegseth azt mondta, az iráni hadihajó „azt hitte, hogy biztonságban van a nemzetközi vizeken”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak adott interjút a választás előtt 39 nappal. A beszélgetés elején az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarok hazaszállításáról beszélt. Azt mondta, a kormány türelmet és nyugalmat kér mindenkitől, a legfontosabb szempont a biztonság. „Nem szeretnénk úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak és lelövik a gépet, amin ül” – fogalmazott, hozzátéve, hogy csak akkor mennek az emberekért, ha biztosan ki tudják hozni őket.
A miniszterelnök szerint Donald Trump nem háborút indított Iránban, hanem egy háborús gócot számolt fel, mert szerinte onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek sok bajt okoznak a Közel-Keleten. Orbán elmondta, hogy ő maga azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalni. „Azt mondtam, hogy az utolsó pillanatig, ameddig lehet, próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, úgy látja, nem volt kellően meggyőző. Elmondása szerint sem a magyar kormány, sem a térség más országai nem kaptak előzetes értesítést a támadás megindulásáról.
A kormányfő beszélt arról is, hogy miért nem segítettek az amerikaiaknak a spanyolok vagy az angolok. Álláspontja szerint ennek oka, hogy a migrációval a közel-keleti konfliktus „beköltözött Nyugat-Európába”, és egy brit miniszterelnök a belföldön élő muszlim tömegek miatt már nem engedheti meg magának, hogy egyértelműen Izrael oldalára álljon egy arab-izraeli konfliktusban.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről elmondta, megkérdezte, hogy megvan-e a Magyarországnak szánt olaj, amire igenlő választ kapott. Az olaj eljuttatása azonban már nem az oroszok dolga, azt „Zelenszkijjel kell megbeszélni”.
Orbán szerint a háború befejezéséről többször is tárgyalt Putyinnal, aki közölte vele, hogy amíg a hadicéljait nem éri el, nem hagyja abba a harcot. A miniszterelnök a tűzszünetet is felvetette, de az orosz elnök ezt elutasította, mondván, a másik oldal csak a pozíciói megerősítésére használná.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére, miszerint a Barátság kőolajvezeték „halott”, Orbán Viktor úgy reagált, hogy az ukránok politikai okokból nem adják az olajat, mert kormányváltást akarnak Magyarországon. „Na most ebből fakadóan nekem ezt az olajblokádot le kell törnöm” – jelentette ki. Szerinte ezt minden eszközzel, az Uniót is beleértve, el fogja érni. Azt is mondta, hogy nem hajlandó az olajblokádot bevonni a tárgyalási témák közé. „Ezt az ukrán követelést erőből vissza kell utasítani, le kell verni az olajblokádot és érvényt kell szerezni a magyar érdekeknek, mert ez jogkérdés, ez nekünk jár” – fogalmazott, a lépést arcátlan és pimasz zsarolásnak nevezve.
A miniszterelnök szerint az EU-ban a tagállamok vezetői már nem is tanácsüléseken, hanem „haditanácsüléseken” vesznek részt, ahol a háborúról úgy beszélnek, mint a sajátjukról. „Magyarország vezetője, nem európai tanácsülésen vesz részt, hanem haditanácsülésen, ahol a többiek kivétel nélkül szinte úgy beszélnek egy háborúról, hogy ez a mi háborunk, nem veszíthetjük el, ezt nekünk meg kell nyerni. Nem az ukránoknak, hanem nekünk, érti?” – mondta. Állítása szerint a következő négy év kulcsszava a „kimaradni” lesz. Úgy véli, magán kívül nem lát más olyan politikust, akinek nagyobb esélye lenne kívül tartani az országot a háborúból.
A Magyar Honvédség 75 helyszínen történő megjelenését azzal indokolta, hogy az ukránok felrobbantották az Északi Áramlatot, és ha a németekkel ezt meg merték tenni, velünk miért ne tennék meg. Hozzátette: „az ukránokat ismerve, visszafogottan, nem bántva őket, azt kell mondani, hogy az ukránok mindenre képesek”. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy katonák jelenjenek meg a városok utcáin, de ezt nem az ukrán helyzet, hanem a közel-keleti konfliktus miatti terrorveszély növekedése indokolhatja.
A kormányfő megerősítette korábbi állítását, miszerint a Tisza Pártot az ukránok finanszírozzák. Azt mondta: „ezt nem föltételezzük, nem sejtjük, nem gyanítjuk, hanem a Nemzetbiztonsági Bizottság elé beterjesztett írásos jelentésben le van írva”.
A finanszírozás módjáról annyit árult el, hogy informatikai és mozgósítási rendszerek kiépítésére fordítják a pénzt. Felszólította a sajtót, hogy kérjék a jelentés titkosításának feloldását. Arra a kérdésre, hogy látott-e bizonyítékot, azt válaszolta, hogy ismeri a jelentést, ami tényeket tartalmaz.
A nyugat-európai életszínvonalról szólva a miniszterelnök egy hasonlattal élt. Szerinte a Nyugat olyan, mint a vágott virág. „Színes, nem, most még színes, pompázatos, mindene van. De a vágott virág az halott virág. Csak épp elvágták attól a talajtól, ahonnan egyébként nyerte a szépséghez szükséges, a vonzerőhöz szükséges energiát, erőt” – fejtette ki.
A Fidesz alacsonyabb támogatottságát a magasan képzett emberek körében egy általános nyugati jelenségnek tartja, ahol a „józan ész talaján álló” emberek és a progresszív elveket valló értelmiség között távolság alakul ki. A felvetett elvarratlan ügyekről – mint a Völner-Schadl ügy – azt mondta, az ügyészség a kormánytól független, így nem az ő felelőssége. A gödi gyárral kapcsolatban kijelentette, hogy a gyáron kívül semmilyen probléma nem lépett fel, a gyáron belül pedig a hatóságok minden bejelentést kivizsgálnak.
Magyar Péter üzemanyagár-sapkára vonatkozó követelését „szamárságnak” nevezte, mondván, a magas árakat a háború és az ukránok okozzák, akiknek politikáját Magyar Péter támogatja. Ugyanakkor elismerte, hogy van egy szint, ahol a kormánynak be kell avatkoznia, és erre létezik egy kész akciótervük.
A miniszterelnök-jelölti vitáról azt mondta, nem fog vitázni Magyar Péterrel.
„A tisza pártelnöke nem szuverén ember, az ukránok és a brüsszeliek tartják a markukba, és ilyen emberrel nem vitázom.” Kijelentette, hogy ő a „gazdáival” vitatkozik minden héten Brüsszelben.
A választási esélyekről úgy nyilatkozott: „győzelemre állunk”. A Mi Hazánkkal való esetleges koalíció kérdését elhárította. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a felelős egy esetleges vereségért, egyértelműen válaszolt: „De hát én leszek. A sikernek annak mindig sok apja van, vagy anyja. A kudarc meg mindig árva.”
A gyermekszegénység témájában saját statisztikával készült, amely szerint a magyar adat (23%) jobb az uniós átlagnál (24,2%). Elismerte, hogy a helyzet nem jó, de a megoldást a bérek növelésében és a munkaalapú társadalomban látja. Stratégiájuk lényege, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen életszínvonal-csökkenést. „Azt szeretnénk, hogy ha te vállalsz gyermeket, akár többet is, akkor a te személyes életszínvonalad ne legyen alacsonyabb, mint azoké, akik nem vállaltak gyereket” – mondta.
Végül leszögezte, hogy a választásokat nem fogják elhalasztani, mert Magyarország számára a stabilitás egzisztenciális kérdés. Arra a felvetésre, hogy győzelme esetén együttműködne-e Magyar Péterrel, azt válaszolta, hogy a haza érdekében mindenkivel együttműködik. „Mert én mindig mondom, a haza sosem lehet ellenzékben. A haza fölöttünk áll.”
Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak adott interjút a választás előtt 39 nappal. A beszélgetés elején az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarok hazaszállításáról beszélt. Azt mondta, a kormány türelmet és nyugalmat kér mindenkitől, a legfontosabb szempont a biztonság. „Nem szeretnénk úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak és lelövik a gépet, amin ül” – fogalmazott, hozzátéve, hogy csak akkor mennek az emberekért, ha biztosan ki tudják hozni őket.
A miniszterelnök szerint Donald Trump nem háborút indított Iránban, hanem egy háborús gócot számolt fel, mert szerinte onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek sok bajt okoznak a Közel-Keleten. Orbán elmondta, hogy ő maga azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalni. „Azt mondtam, hogy az utolsó pillanatig, ameddig lehet, próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, úgy látja, nem volt kellően meggyőző. Elmondása szerint sem a magyar kormány, sem a térség más országai nem kaptak előzetes értesítést a támadás megindulásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: utolsó útjára kísérték Keleti Évát – Karácsony Gergely, Szellő István és Hernádi Judit is a gyászolók közt volt
A 94 évesen elhunyt Kossuth-díjas fotóművészt szerdán búcsúztatták az Óbudai temetőben. A szertartáson a művészeti és közélet képviselői is lerótták kegyeletüket a magyar színháztörténet megörökítője előtt.
Szerda délutáni az Óbudai temetőben kísérték utolsó útjára családtagjai, pályatársai és tisztelői Keleti Évát. A ravatalozót fehér és sárga rózsákból, krizantémokból font koszorúk ölelték körül, a művésznő portréjáról pedig jól ismert, figyelő tekintete köszönt vissza a gyászolókra.
A búcsúztatáson a család mellett a művészeti és közélet több meghatározó szereplője is lerótta kegyeletét, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, Hernádi Judit színművésznő, valamint Korniss Péter fotóművész.
„Kamerája előtt senki sem tudott és nem is akart hazudni; az általa megörökített művészek nem távoli idolként, hanem esendő emberként jelentek meg, akik tökéletlenségükben váltak igazán szerethetővé”
– búcsúzott a fotóművésztől a főpolgármester az Index tudósítása szerint.
Keleti Éva életének 95. évében, február 6-án hunyt el. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művészt a közmédia és a Kulturális és Innovációs Minisztérium is saját halottjának tekintette.
Keleti Éva 1931. augusztus 18-án született Budapesten, zsidó vallású, polgári családba. Az iskolában katolikus nevelést kapott, a Veres Pálné utcai leánygimnáziumban érettségizett. Bár vegyészmérnök szeretett volna lenni, és meg is kezdte tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának fizika–kémia szakán, végül otthagyta az egyetemet, és a Magyar Fotónál, majd annak jogutódjánál, a Magyar Távirati Irodánál lett riporter.
Fényképein a színházi világ nagyjait, óriásait, halhatatlanjait látta és láttatta. Az ő kamerájának lencséin keresztül csodálta a közönség a függönyökön inneni és túli világot.
Mindvégig szívügye volt, hogy Magyarországon létrejöjjön egy önálló fotográfiai gyűjtemény, egy múzeum, ahol minden magyar fotográfus emlékét méltón őrizhetik és ápolhatják.
Munkásságát tavaly Pulitzer-emlékdíjjal és Budapest díszpolgára címmel is elismerték. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke volt.
A búcsúztatásáról készült fotókat itt lehet megnézni:
Szerda délutáni az Óbudai temetőben kísérték utolsó útjára családtagjai, pályatársai és tisztelői Keleti Évát. A ravatalozót fehér és sárga rózsákból, krizantémokból font koszorúk ölelték körül, a művésznő portréjáról pedig jól ismert, figyelő tekintete köszönt vissza a gyászolókra.
A búcsúztatáson a család mellett a művészeti és közélet több meghatározó szereplője is lerótta kegyeletét, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, Hernádi Judit színművésznő, valamint Korniss Péter fotóművész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin megállapodott Orbánnal: Szijjártó két hadifoglyot hozhat haza Moszkvából
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette, hogy elenged két magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot. A döntés Orbán Viktor telefonos kérése után született.
Szijjártó Péter abban reménykedett, hogy a moszkvai tárgyalásai után „többen utazunk haza a repülőgépen, mint ahányan idejöttünk”. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerdán megerősítette ezt a reményt: bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kérésére elenged két magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot.
A volt foglyokat a magyar külügyminiszter a saját gépével viheti haza.
Putyin elmondása szerint a döntés a kedden Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése nyomán született meg. Szijjártó Péter szerdán az energiabiztonság miatt utazott Moszkvába, ahol jelezte, hogy segítséget nyújtanak azoknak az orosz hadifogságban lévő, kárpátaljai magyarnak tekintett katonáknak, akik a magyar államhoz fordultak – írta a hvg.hu. Az orosz elnök a két szabadon engedett foglyot úgy jellemezte: „akiket erőszakkal soroztak be az ukrán hadseregbe”.
Az egyik hadifogoly a Román Albert nevű férfi lehet, akinek elfogásáról február végén az orosz Védelmi Minisztérium egy videóban számolt be. A felvételen a férfi azt mondta, 2020 óta Magyarországon élt, de amikor átlépte az ukrán határt, elfogták és egy ungvári hadkiegészítő parancsnokságra vitték. A fogoly szerint az orvosi vizsgálat annak ellenére is alkalmasnak találta, hogy agyhártyagyulladása, több törése és tizenegy agyrázkódása volt. Ukrán állampolgárságát átoknak nevezte, majd elmondta, hogy a Cservona Kalina dandárba osztották be, ahol megadta magát, miután sebesülése után sem vonták vissza.
A magyar kormány a kárpátaljai magyarok mozgósítását kényszersorozásnak tekinti. Szijjártó Péter a helyzetet úgy értékelte, hogy „az ukrán kényszersorozások nyomán számos magyar embert vittek el a frontra”, akik közül sokan meghaltak, eltűntek vagy fogságba estek. A külügyminiszter emiatt hétfőn be is kérette az ukrán nagykövetet. Kijev visszautasítja a kényszersorozásról szóló vádak általánosítását, és a háborús helyzetre, valamint a mozgósítás jogi kereteire hivatkozik.
Szijjártó Péter abban reménykedett, hogy a moszkvai tárgyalásai után „többen utazunk haza a repülőgépen, mint ahányan idejöttünk”. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerdán megerősítette ezt a reményt: bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kérésére elenged két magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot.
A volt foglyokat a magyar külügyminiszter a saját gépével viheti haza.
Putyin elmondása szerint a döntés a kedden Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése nyomán született meg. Szijjártó Péter szerdán az energiabiztonság miatt utazott Moszkvába, ahol jelezte, hogy segítséget nyújtanak azoknak az orosz hadifogságban lévő, kárpátaljai magyarnak tekintett katonáknak, akik a magyar államhoz fordultak – írta a hvg.hu. Az orosz elnök a két szabadon engedett foglyot úgy jellemezte: „akiket erőszakkal soroztak be az ukrán hadseregbe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
